Évekig nem vette komolyan a hasi panaszait – 25 évesen 4. stádiumú bélrákot diagnosztizáltak nála

Kellie Finlayson ma 30 éves, egykori tanár és az ausztrál futballista, Jeremy Finlayson felesége. Történetéről azért beszélt nyilvánosan, mert szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a vastag- és végbélrák fiatalabb korban is kialakulhat. Saját bevallása szerint közel hét éven keresztül voltak olyan tünetei, amelyekről utólag már tudja, hogy komolyabban kellett volna vennie. Bélműködési problémákat, hasi diszkomfortot és testsúlyingadozást tapasztalt, ám ezekre mindig talált valamilyen hétköznapinak tűnő magyarázatot.

Közel hét évig voltak panaszai a diagnózis előtt

Finlayson tünetei már jóval a betegsége felismerése előtt elkezdődtek. A bélműködésével kapcsolatos változásokat és a hasi panaszokat részben a menstruációjával hozta összefüggésbe, a testsúlya változásait pedig szintén nem tekintette különösebben aggasztónak. Fiatal volt, fittnek érezte magát, és semmi nem utalt arra, hogy néhány évvel később előrehaladott daganatos betegséggel kell majd szembenéznie.

Az orvosi vizsgálatok során is szerepet játszott a fiatal életkora és az, hogy egészségesnek, sportosnak tűnt. Finlayson elmondása szerint megnyugtatták, ezért ő sem erőltette a további kivizsgálást. Története nem azt jelenti, hogy minden hosszabb ideig fennálló hasi panasz mögött daganat húzódik meg. Arra azonban jól rávilágít, hogy a tartós vagy visszatérő tüneteket pusztán az életkor miatt sem érdemes automatikusan ártalmatlannak tekinteni.

Három hónappal a szülés után kapta meg a diagnózist

2021-ben megszületett Finlayson kislánya, Sophia. Mindössze három hónappal később, 25 éves korában bélrákot diagnosztizáltak nála. A betegséget először 3. stádiumúnak ítélték, a további vizsgálatok azonban hamarosan azt mutatták, hogy előrehaladottabb állapotról van szó: a diagnózist 4. stádiumúra módosították.

Ezzel egy olyan időszak kezdődött számára, amelynek egészen másról kellett volna szólnia. Ahelyett, hogy kislányával tölthette volna az első hónapokat, műtétek és kemoterápiás kezelések következtek. Kolosztómára is szüksége volt, a koronavírus-járvány miatti korlátozások pedig tovább nehezítették a helyzetét, mert kezelései alatt sok időt kellett a családjától távol töltenie.

Egy időre úgy tűnt, sikerült legyőznie a betegséget

2022-ben a vizsgálatok egy ideig nem mutattak ki daganatot, később azonban a betegség visszatért, és a tüdejében is megjelent. Finlayson azóta további kezeléseken, köztük sugárkezelésen és tüdőműtéten is átesett. Jelenleg áttétes betegséggel él, amely 2023 óta stabil állapotban van.

Ma már nemcsak saját betegségéről beszél, hanem arra is igyekszik felhívni más fiatalok figyelmét, hogy ne söpörjék félre a tartósan fennálló tüneteket. A vastag- és végbélrákot ugyanis még mindig elsősorban idősebb korban jelentkező betegségként tartjuk számon, miközben az 50 év alattiaknál diagnosztizált esetek aránya emelkedik.

Fiatal korban is kialakulhat vastag- és végbélrák

A korai kezdetű vastagbélrák alatt az 50 éves kor előtt diagnosztizált betegséget értjük. Bár a legtöbb eset továbbra is idősebb korban fordul elő, az utóbbi évtizedekben világszerte emelkedett a fiatalabb felnőttek körében diagnosztizált esetek száma. A 2000-es évek elején a vastagbélrákos esetek mintegy 5–7 százalékát sorolták a korai kezdetű betegségek közé, jelenleg körülbelül minden tizedik diagnózis 50 év alatti embert érint.

A kockázat természetesen még így is jóval kisebb egy húszas vagy harmincas éveiben járó embernél, mint idősebb korban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben az életkorban lehetetlen a betegség. Éppen ez jelenthet problémát: ha egy fiatal felnőttnél jelentkezik hasi fájdalom, végbélvérzés vagy megváltozott székelési szokás, könnyű először valamilyen sokkal gyakoribb, ártalmatlanabb magyarázatra gondolni.

A megváltozott székelési szokás is figyelmeztető jel lehet

A vastag- és végbélrák korai szakaszában akár teljesen tünetmentes is lehet. Ha jelentkeznek panaszok, azok részben attól függenek, hogy a daganat pontosan hol helyezkedik el és mekkora. Az egyik lehetséges jel a székelési szokások tartós megváltozása: újonnan kialakuló és nem múló hasmenés vagy székrekedés, illetve a korábbinál gyakoribb székelési inger is előfordulhat.

Önmagában néhány napos hasmenés vagy székrekedés természetesen nem jelent daganatos betegséget. Ezek rendkívül gyakori panaszok, amelyeket az étrend megváltozása, fertőzés, stressz, gyógyszerek és számos más állapot előidézhet. Inkább akkor érdemes orvossal beszélni róluk, ha tartósan fennállnak, rendszeresen visszatérnek, vagy más szokatlan tünettel együtt jelentkeznek.

A hasi fájdalmat sem érdemes hónapokig elintézni

A visszatérő vagy tartós hasi fájdalom és görcs szintén a lehetséges tünetek közé tartozik. Fiatal felnőtteknél különösen fontos lehet ez a panasz: a korai kezdetű vastag- és végbélrák esetében a hasi fájdalmat az egyik olyan figyelmeztető jelként azonosították, amely már a diagnózist megelőző időszakban megjelenhet.

Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a gyakori hasfájásból daganatra kell következtetni. A hasi fájdalomnak rengeteg, jóval gyakoribb oka lehet. A változás a lényeg: ha egy korábban nem tapasztalt panasz tartósan fennáll, fokozódik, vagy például megváltozott székeléssel, vérzéssel, vérszegénységgel vagy fogyással jár együtt, indokolt lehet a kivizsgálás.

A véres székletet fiatalon sem szabad automatikusan aranyérre fogni

A végbélvérzés és a székletben megjelenő vér a vastag- és végbélrák egyik lehetséges tünete. Fiatalabbaknál azonban könnyen aranyérnek tulajdoníthatják, hiszen az sokkal gyakoribb oka a vérzésnek. A probléma az, hogy pusztán a vér megjelenéséből nem mindig lehet biztonsággal eldönteni, mi okozza.

A vér lehet élénkpiros vagy sötétebb, és előfordulhat olyan kis mennyiségű, lassú vérvesztés is, amely szabad szemmel nem feltétlenül látható. Emiatt a tartós vérvesztés egyik első észlelhető következménye akár a vashiányos vérszegénység lehet.

Ezért a székletben megjelenő vért érdemes kivizsgáltatni akkor is, ha valaki fiatal, és egyébként egészségesnek érzi magát. A legtöbb fiatal, akinél végbélvérzés jelentkezik, nem vastagbélrákos, a tünet okát azonban ettől még tisztázni kell.

A vashiány néha láthatatlan vérzésre hívja fel a figyelmet

A daganatból származó vérzés nem feltétlenül látványos. Ha hosszabb időn keresztül kis mennyiségű vér távozik, a szervezet vasraktárai fokozatosan kimerülhetnek. Ennek következtében vashiányos vérszegénység alakulhat ki, amely fáradtságot, gyengeséget és más általános panaszokat okozhat.

Fiatalabb embernél egy laborvizsgálattal kimutatott, megmagyarázatlan vashiány ezért olyan lelet lehet, amelynek az okát érdemes megkeresni. Természetesen a vashiánynak számos más oka is lehet, és különösen menstruáló nőknél gyakori állapotról van szó. Ettől még nem érdemes automatikusan feltételezni, hogy minden esetben a menstruáció magyarázza.

Az indokolatlan fogyás is a tünetek közé tartozhat

A fogyás akkor válik különösen figyelemfelkeltővé, ha valaki nem változtatott az étrendjén, nem kezdett intenzívebben sportolni, és nem próbál fogyni, a testsúlya mégis folyamatosan csökken. A megmagyarázhatatlan fogyás a vastag- és végbélrák lehetséges tünetei között is szerepel.

Finlayson esetében a testsúly ingadozása már évekkel a diagnózis előtt jelen volt, de önmagában ebből természetesen nem lehetett volna megállapítani, mi áll a háttérben. A fogyásnak vagy testsúlyváltozásnak számtalan oka lehet. Ha azonban más tartós emésztőrendszeri tünetekkel együtt jelentkezik, már fontos információ lehet a kivizsgálás során.

Miért késhet a diagnózis fiatalabb korban?

Az egyik probléma éppen az, hogy a vastag- és végbélrák lehetséges tünetei többnyire nem kizárólag erre a betegségre jellemzők. A hasmenés, székrekedés, hasi fájdalom, puffadás vagy végbélvérzés sokkal gyakrabban vezethető vissza más okra. Fiatalabb korban pedig maga a daganatos betegség is ritkább, ezért kevésbé kézenfekvő magyarázat.

A másik fontos különbség, hogy a fiatal felnőttek jelentős része még nem tartozik a rutinszerű vastagbélrákszűrés korosztályába. Az átlagos kockázatú embereknél több nemzetközi ajánlás 45 éves kortól javasolja a rendszeres szűrés megkezdését. A fiatalabbaknál ezért gyakran éppen a tünetek indítják el a kivizsgálást.

A szűrési korhatár ugyanakkor nem azt jelenti, hogy 45 éves kor alatt a panaszokat nem kell kivizsgálni. A szűrés tünetmentes emberek vizsgálatát jelenti; ha valakinek tartós vagy aggasztó tünete van, életkortól függetlenül diagnosztikai kivizsgálásra lehet szüksége.

Nem csak az számít, előfordult-e a családban

A családi halmozódás valóban fontos kockázati tényező. Ha valakinek elsőfokú rokona – szülője, testvére vagy gyermeke – vastagbélrákban szenvedett, a saját kockázata is magasabb lehet. Bizonyos örökletes állapotok, például a Lynch-szindróma vagy a familiáris adenomatosus polyposis szintén jelentősen növelhetik a kockázatot.

A korai kezdetű esetek többsége azonban nem magyarázható ismert örökletes szindrómával vagy egyértelmű családi előzménnyel. Ezért a családban előforduló daganatos betegség hiánya önmagában nem zárja ki a vastag- és végbélrák lehetőségét. A fiatalabb korosztályban tapasztalt növekedés pontos okát jelenleg is vizsgálják.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Nem kell minden egyszeri hasfájástól vagy néhány napos székelési változástól megijedni. Érdemes viszont orvosi vizsgálatot kérni, ha a korábban megszokott székelési rend tartósan megváltozik, visszatérő vagy nem múló hasi fájdalom jelentkezik, vér látható a székletben, indokolatlan fogyás történik, illetve tartós gyengeség vagy fáradtság alakul ki. A megmagyarázatlan vashiányos vérszegénység okát szintén fontos tisztázni.

Kellie Finlayson történetének legfontosabb tanulsága sem az, hogy minden emésztőrendszeri tünet mögött daganatos betegséget kell keresni. Sokkal inkább az, hogy a fiatal életkor önmagában nem elegendő ok egy tartósan fennálló vagy visszatérő panasz félresöprésére. Ha egy tünet nem múlik, megváltozik vagy újabb panaszok társulnak hozzá, érdemes kideríteni az okát – akkor is, ha valaki húszas vagy harmincas éveiben jár és egyébként egészségesnek érzi magát.

Ez is érdekelheti

Egy repülőút után bedugult a füle – később ritka daganatot diagnosztizáltak nála

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!