Friss koronavírus hírek ma

Omikron: mennyit ér a harmadik és a negyedik oltás? Magyar szakember mondta el véleményét

koronavírus, covid, omikron

A magyar gyógyszerengedélyeztetési szakértő részletesen taglalta azt, min múlhat az, hogy egyáltalán oltatjuk-e magunkat, és azt is, mennyire eltérő intézkedésekhez vezet egy-egy ország mentalitása.

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt több olyan tényezőről, ami most a legtöbbünket foglalkoztat: a harmadik és a negyedik oltásról, és arról, mennyi minden múlhat, hogy melyik ország, milyen intézkedéseket hoz és ahhoz az emberek miként viszonyulnak.

A koronavírusról való tudás gyorsan változik

"Kivételesen elmondom a saját véleményemet is. Ha az utca embere meg van zavarodva, az nem csoda. Már mindenki meg van zavarodva. Adva van egy vírus, annak számos eltérő tulajdonságú variánsaival, amely hullámokban támad.

A tudomány igyekszik a lehető legszorosabban követni a változásokat és rekordidő alatt elő is rukkolt fontos eredményekkel, beleértve a teszteket, a vakcinákat, immár egyes gyógyszereket, a korlátozó intézkedések értelmes jellegét.

Adva vannak a tudomány korlátai, pl. hogy nem lehet minden jogos kérdésre azonnal bizonyított választ adni.

Adva vannak a tudomány fogyatékosságai, az, hogy amit tegnap igaznak gondoltunk, arról kiderül, hogy nem igaz. Mint az egyszeri rabbi, mikor viszik hozzá a beteg libákat, egyiket a másik után, aztán, amikor már mindegyik megdöglik, felsóhajt, hogy de kár, pedig mennyi jó ötletem lenne még. A vakcinák különböző típusai jelentek meg, amelyek közül dominánssá jelenleg az mRNS technológiával készültek tűnnek válni.

Adva van az áltudomány is, amely kidolgozta a maga alternatív valóságképét és alternatív gyógyszereit, rengeteg hívet toborozva még a szakemberek között is. Olykor nem látszik éles határ a tudomány és az áltudomány között. A kés pedig vághat kenyeret és gyilkolhat is. A tudományt lehet tudománytalanul is alkalmazni.

Adva van a szakemberek pszichéje, akiknek nincs idejük mindent követni, mindent átolvasni, mindent mérlegelni, hanem kialakul egy valóságképük, amelyben az alap nélküli hitek éppúgy jelen lehetnek, mint bármiben. A lelki teherbíró képesség is korlátos.

Adva van a politika és a politikusok, akik a járványügyi döntéseket meghozzák a maguk közegészségügyi, gazdasági és politikai szempontjai és mentalitása szerint.

Ahány ország, annyiféle megküzdési stratégia létezik

Dobson arra is rávilágít, hogy mennyit jelent a különböző országok mentalitása:

Adva vannak a társadalmak, társadalmi-nemzeti hagyományok az élet tiszteletének különböző szintjével. A magyar társadalomban például sokan tolerálnak több, mint 40 ezer halottat, sőt, röhögnek ezen, csakúgy, mint más kelet-európai országokban. Nyugati országokban vagy Izraelben ennél jóval kevesebb áldozat is bekapcsolja a vészvillogót a politikában és nem harsognak győzelmi jelentéseket, bár rengeteg a zűrös ember ezekben is. A halálos áldozatok és a károk nagyságát végső soron az élet tiszteletének mértéke, mint mentalitás határozza meg, amelybe beletartozik a tudományos megközelítések tisztelete és józan mérlegelése is. Ebből következik minden más. A politikai osztály európa- és világszerte ideges. Gazdasági gondok, geopolitikai változások, helyi választások, társadalmi feszültségek.

Az idegesség újabban erős lépéseket szült. Franciaországban az egészségügyi igazolásból oltási igazolás lesz; vélhetően ez adott inspirációt a magyar kormánynak is. Ausztriában a felnőttekre kötelező oltásokat rendeltek el néhány kivételtől eltekintve. Olaszországban az 50, Görögországban a 60 év felettieknél kötelező az oltás pénzbüntetés terhe mellett. Sok országban egyes foglalkozási csoportokra (pl. egészségügy, rendészet) kötelezők az oltások. Szigorodó korlátozások sújtják az oltatlanokat és a részben oltottakat. Ugyanakkor lazítani kénytelenek a karantén szabályokon a munkahelyeken, iskolákban, ami nem feltétlenül járul hozzá a fertőzési hullám laposításához, de hát lassan nem marad elég dolgozó. Az USA-ban, Franciaországban pl. legálisan dolgozhatnak fertőzött egészségügyi dolgozók. Máshol meg de facto nyilván ilyen esetek sokasága van."

Mennyire teremt új helyzetet az omikron?

A szakértő szerint az omikron egészen új helyzetet teremt, de az oltásoknak továbbra is kiemelt jelentősége van:

Nagy kérdés, hogy az omikron hullámban az egyes országok intézkedései miként vizsgáznak, főleg, hogy adott esetben elkésettnek tűnnek. A blamázs benne van a borítékban: a szakszerűtlenül alkalmazott hatósági kényszer, erő visszaüthet. De súlyos hiba volt eddig az erő nem alkalmazása és a kezdeményezések elmulasztása is ott, ahol kellett volna.

A jelenlegi ismereteink szerint:

  • a harmadik oltás csökkenti a súlyos kimenetelű omikron fertőzés kockázatát, de nem befolyásolja közegészségügyileg érdemben a terjedését. Ily módon kérdéses, hogy mit érnek valójában az oltatlanokat hátrányba hozó intézkedések a járványtan szempontjából. Annyit mindenképpen, hogy sokan ezek hatására oltatják magukat, de az omikron ezzel együtt végigsöpör a népességen.
  • a negyedik oltás a legújabb adatok szerint erősen korlátozott hatást gyakorolhat csak a védettség fokozására, így általános bevezetése a jelenlegi oltásokkal nem sokat oszt-szoroz a közegészségügyben.
  • amint már ősszel írtam, az oltási apátia jelensége miatt nem (sem) életszerű a 4-6 havonta ismétlődő oltások sorozata, amit aztán az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség is kimondott. Hosszabb távon nem a militáns oltásellenesség számít, hanem ez.
  • a magyar kormány által elhanyagolt tesztelések alapvetően fontosak lehetnek a fertőzések terjedésének lassításában, legalább is adott helyeken-esetekben.
  • A tudomány módszer, nem világkép. A vakcinák és a gyógyszerek szintén módszerek, nem öncélok. Minden módszer csak adekvát körülmények között és feltételek esetén hasznos.

Olvasson tovább! Koronavírus: beperli az államot a nagykanizsai férfi, aki nem búcsúzhatott el a covidban meghalt húgától

Amit nem tudunk jelenleg:

  • az omikron fertőzés átvészeltsége meddig nyújt védettséget. Az adott variánssal történő újrafertőződés kockázata eddig csekély volt. Jelenleg értelemszerűen még nincsenek adataink az omikronról. De nagy valószínűséggel a gyógyult fertőzötteket kizárni az oltási igazolványból súlyos hiba lenne, pláne, hogy a jelenlegi oltások nagyon csekély mértékben csökkentik az omikron fertőzés kockázatát. A delta fertőzés nem csökkenti érdemben az omikron fertőzés kockázatát, de az omikron fertőzés részleges védettséget nyújt a delta ellen is.
  • nem ismerjük, hogy az omikron okoz-e hosszú COVID szindrómát és ha igen, ez mit jelent.
  • nem tudjuk, mi jöhet az omikron hullám után. Ha az omikron és más variánsok ellen jobban ható vakcinák jelennek meg, azok hatásosak lesznek-e egy esetleges újabb variáns ellen? Az is lehet, hogy az omikronnal lezárul a világjárvány szakasza és helyi, endémiás jellegűvé szelídül a járvány."
Forrás: EgészségKalauz