Szívférgesség: erről az 5 tünetről ismerheti fel
Külön csak a szúnyogok, vagy külön csak a szívférgesség elleni védelem nem elég.
A kutyák 4-5 százaléka lehet fertőzött a hivatalos adatok alapján, de vannak olyan területek, elsősorban az ország Dunától keletre eső régióiban, a déli országhatár közelében, valamint a folyók mentén, ahol magasabb a fertőzésveszély. Az Elanco, vezető innovatív állatgyógyszergyártó célja, hogy felhívja a figyelmet a szívférgesség veszélyeire, a szűrővizsgálatok jelentőségére és a prevenció fontosságára. Dr. Fok Éva ny. tudományos főmunkatársat, PhD-t, állatorvost, parazitológust kérdeztük, hogyan védekezhetünk: külön csak a szúnyogok vagy külön csak a szívférgesség elleni védelem ugyanis nem elég.
Szívférgesség tünetei
A kutyák szívférgességét egy fonalféreg (Dirofilaria immitis) okozza. A szívférgek 6-9 hónapos korukban lesznek ivarérettek, ezután kezdenek szaporodni, azaz féreglárvákat (ún. mikrofiláriákat) kibocsájtani a véráramba. Ezután a lárvák (mikrofiláriák) hosszú ideig elélhetnek a vérben, várva a szúnyogok csípését. A szúnyogok tovább oltják a betegséget okozó, fertőző lárvákat egy másik kutya vérébe, és azok onnan vándorolnak tovább a tüdő ereibe és a szívbe.
„Nagyon nehéz otthoni körülmények között észlelni a szívférgesség tüneteit: függ az eb korától, kistestű vagy nagytestű, házikedvencről vagy munkakutyáról, vadászkutyáról beszélünk. A szívférgek száma és elhelyezkedése is meghatározza a tünetek súlyosságát. Házi kedvenc esetében általában jóval később fog gyanút a tulajdonos: ha azt látjuk, hogy kutyánk fáradékony, köhög sürgősen forduljunk állatorvoshoz”— mondta el Dr. Fok Éva állatorvos és elismert parazitológus.
Hozzátette, hogy elzárhatja a légutakat, légzési problémák léphetnek fel, ez az oka, hogy fáradékonyabb lesz kedvencünk. Ha súlyos fertőzöttségről van szó, akkor akár mozgásképtelen is lesz a kutya, nehézlégzés lép fel és hasvízkór alakul ki, azaz jelentős mennyiségű folyadék halmozódik fel a hasüregben.
A szívférgesség tünetei
- Eleinte megerőltetőbb aktivitás után, később már a mindennapi életben is jelentkező légszomj, köhögés.
- Bágyadtság, fáradékonyság.
- Az állóképesség romlása.
- Szívzörej.
- Hasvízkór (a hastájékon felgyülemlett folyadékmennyiség miatt megnagyobbodott gyomor)
Macskák, házi görények és vadon élő ragadozók is veszélyben vannak
Korábban a mediterrán és trópusi, szubtrópusi országokban fordult elő a betegség és csak külföldre utaztatott kutyák esetében észlelték hazánkban. Első alkalommal 2007-ben találtak férget olyan kutyánál, amely azt megelőzően nem járt külföldön, és bizonyítottan Magyarországon fertőződött meg.
A parazitológus felhívta a figyelmet, hogy a kutyák mellett a macskákat és a vadon élő ragadozókat, például rókákat is érint a parazitafertőzés. A hazai kutyapopulációnak jelenleg átlagosan 4-5%-a fertőzött, de az ország egyes területein sokkal magasabb is lehet a fertőzöttség, ugyanakkor mivel nagy az állatok „mozgatása” az országon belül, erre nem lehet alapozni. A legveszélyesebbek a vizek menti területek, ahol gyakoribbak a szúnyogok.
Menhelyről örökbefogadott kutyáknál gyakoribb a szívférgesség
Ha állatmenhelyről vagy ismeretlen környezetből fogadunk örökbe kutyát, gyakrabban fordul elő a parazitafertőzés, bár már sok menhelyen ügyelnek a prevencióra. Tenyésztőtől vásárolt kutya esetében tájékozódjunk, hogyan védekeztek a szúnyogok ellen.
- Gyanú esetén az állatorvos vérvételt követően megvizsgálja a mikrofiláriák (kis lárvák) jelenlétét a vérben,
- majd egy antigén gyorsteszt következik, amellyel előzetesen megállapítja, hogy szívférges-e a kutya.
- Ha a teszt pozitív, akkor abban is támpontot nyújt, hogy a lárvák bőr- vagy szívféregtől származnak-e.
"Ha fennáll a fertőzés gyanúja, akkor molekuláris biológiai módszerrel (PCR) bizonyosodnak meg a laboratóriumokban, hogy valóban szív- vagy bőrféreg lárvákról van szó. Ezt követi a mellkasröntgen és a szívultrahang vizsgálat, amely megerősítheti a diagnózist, valamint információval szolgál a betegség súlyosságáról. A paraziták együtt akarnak élni a gazdával, amelyben élősködnek és ezért is igyekeznek elbújni. A szúnyogfertőzést követően a szívféreg lárva elkezd a tüdő irányába vándorolni és közben fejlődni. Amikor eléri a tüdőt és a kifejlett állapotot, a nőstényféreg lerakja utódait, azaz a mikrofiláriákat. Ekkor már több lehetőség van szívférgesség kimutatására”— mondta el Dr. Fok Éva.
Hozzátette, hogy a megelőzés jóval egyszerűbb, ugyanis, ha bebizonyosodik a fertőzöttség egy nagyon hosszú, költséges és a kutya számára is megterhelő folyamat vár ránk. A tulajdonos és az állatorvos szoros együttműködésére van szükség, hogy a kedvencünk meggyógyulhasson.
A prevenció a kulcs: védekezzünk időben!
Dr. Fok Éva azt tanácsolja, hogy a szűrést minden 6 hónapnál idősebb kutyán végeztessük el, fiatalabb korban nem érdemes, mert nem mutatható még ki a fertőzöttség. Egy hónappal a fő szúnyogszezon előtt már fontos a szúnyogok elleni védekezésre felkészülni. Vannak csak szúnyogok elleni készítmények és vannak, amelyek kifejezetten a szúnyogok által beoltott férgeknek a fejlődését akadályozzák meg.
„A megelőzés is költségekkel jár, de aki kutyát vállal, az felelősséget is vállal érte és ebbe beletartozik a kutya egészségének megőrzése. A nehéz gazdasági helyzet és a klímaváltozás hatása észlelhető, 2007 óta alattomosan növekszik a fertőzöttség, de az állattartókat célzó edukációs kampányoknak és az állatorvosok kitartó tevékenységének köszönhetően remélhetőleg nem fog robbanásszerűen terjedni a szívférgesség”— tette hozzá a doktornő.
Olvasta már?
- A kutyák is kaphatnak stroke-ot: így ismerheti fel a tüneteit
- Nem hiszi el! Ebben az országban már a kutyák is edzőterembe járnak - videó
- Rusvai Miklós: adjunk vitamint a kutyáknak
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Rosszabbul alszik, akinek kutyája, cicája van? A kutatók válaszolnak
