Rossz a lehelete, erős szájszaga van? Ezek az anyagcsere betegségek is okozhatják

A rossz leheletet gyakran a nem megfelelő szájhigiénia okozza, de vannak olyan esetek, amikor anyagcsere-betegségek állhatnak a háttérben.

Az anyagcsere a táplálékból történő energiatermelés alapvető testi folyamata, amelynek keretében az emésztőrendszer cukrokká és savakká bontja le a táplálékot. Az anyagcserezavarok megzavarják ezeket a természetes kémiai reakciókat. Egyes anyagcserezavarok például az aminosavak, míg mások a szénhidrátok vagy zsírok lebontását befolyásolják. Ez az egyensúlyhiány bizonyos anyagok felhalmozódását okozhatja, amely rossz lehelethez vagy szájszaghoz vezet - írja a Medical News Today.

Mi okozza a rossz leheletet?

A tartósan rossz szájszag emberek akár 90%-nál szájüregi eredetű, és a rossz foghigiéniával kapcsolatos. Amikor valaki nem tisztítja megfelelően a fogait, a baktériumok lebontják a szájban lévő ételmaradékokat. Eközben kellemetlen szagú, kénes vegyületeket bocsátanak ki.

A szájszag egyéb okai

• felső légúti fertőzések
• cisztás fibrózis
• leukémia
• gyomorfekély
• menstruáció
• bizonyos gyógyszerek
• dohányzás
• alkohol
• anyagcserezavarok

A rossz lehelet hátterében anyagcserezavar is állhat

Egyes anyagcserezavarok okozhatnak rossz leheletet, de nem mindegy, hogy a lehelet pontosan milyen szagra emlékeztet.

TMA

Az orvosok a TMA-t halszag-szindrómának is nevezik. Ilyenkor rothadó halszagú a vizelet, az izzadság, valamint a lehelet. A rendellenességgel nem rendelkező embereknél a szervezet a trimetilamint egy szagtalan anyagcseretermékké, a trimetilamin N-oxidjává oxidálja.

A TMA-ban szenvedők nem tudják lebontani a trimetilamin nevű vegyületet bizonyos élelmiszerekből. Amikor a trimetilamin felhalmozódik, szagot okoz. A TMA azért fordul elő, mert valakinek hibás az FM03 génje.

Hipermetioninémia

Ezt az anyagcserezavart a MAT1A, GNMT vagy AHCY gének mutációja okozza. Egyeseknél nem jelentkeznek tünetek, míg másoknál neurológiai problémák, májproblémák, illetve főtt káposztaszagú lehelet, verejték vagy vizelet jelentkezhet. A szag azért alakul ki, mert a szervezet nem tudja lebontani a vérben lévő metionin nevű aminosavat. Ennek következtében a metionin felhalmozódik, ami szagot okoz.

Cukorbetegség

Kezeletlen cukorbetegségnél a magas glükózszint a káros baktériumok elszaporodását is okozhatja. A sejtek ebben az esetben nem kapják meg az energiához szükséges glükózt, így a szervezet zsírt kezd égetni. Közben ketonok szabadulnak fel, amelyek ha felhalmozódhatnak a vérben, a vizeletben, és rossz leheletet is okozhatnak. Ilyenkor rögtön orvoshoz kell fordulni, mert a tünetek diabéteszes ketoacidózisra utalhatnak, ami életveszélyes állapot.

CKD

A veseelégtelenségben szenvedő embereknél is kialakulhat a rossz lehelet. Ahogy a vesék kezdenek leállni, nem tudják hatékonyan kiválasztani a karbamidot a vizeletből, amely felhalmozódik a vérben és a nyálban. A szervezet ezután a karbamidot ammóniává alakítja, amely keserű szájízt és rossz leheletet okoz. Érdekesség, hogy a dialízisben részesülő emberek közül körülbelül minden harmadik számol be arról, hogy a leheletének vizeletszerű szaga van.

Májbetegség

A májbetegség egyik tünete az illékony szerves vegyületek jelenléte a leheletben. Ha valakinek a lehelete erős, dohos szagú, az annak a jele, hogy a máj nem szűri ki a mérgező anyagokat, ami májbetegségre utal.

PKU

A PKU egy olyan genetikai betegség, amelynek következtében a szervezet nem képes lebontani a fenilalanin nevű aminosavat. Nagyobb valószínűséggel fordul elő a betegség fehér, amerikai őslakos és alaszkai őslakos embereknél, mint a feketéknél, askenázi zsidóknál és japánoknál.

A rossz lehelet kezelése

A rossz lehelet kezelésére nincs univerzális megoldás. Bár a jó szájhigiénia átmenetileg segíthet, de nem oldja meg a mögötte álló problémát. Mit lehet tenni? Ha anyagcserezavar okozza a problémát, akkor a következőket érdemes tenni:

• a szagot okozó ételek fogyasztásának csökkentése
• probiotikus és prebiotikus kezelések alkalmazása, amelyekkel megpróbáljuk a bél baktériumösszetételét olyanra változtatni, amely kevesebb anyagcsereterméket termel
• a vízfogyasztás növelése, hogy segítsen a metabolitok vizelettel való kiválasztásában

Ha a rossz lehelet sokáig fennáll, érdemes orvoshoz fordulni a problémával

Bár a rossz lehelet hátterében gyakran banális okok állnak, például reggeli szájszárazság vagy fokhagymás vacsora, ha a probléma tartóssá válik, mindig érdemes mélyebbre ásni. A krónikus szájszag (halitózis) ugyanis nemcsak szociális kellemetlenség, hanem figyelmeztető jel is lehet. Az anyagcsere-betegségek mellett a hormonális változások – például a pajzsmirigy-alulműködés – is befolyásolhatják a lehelet szagát. Ugyanígy fontos megemlíteni a szájszárazságot okozó gyógyszereket, mint a vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok vagy antihisztaminok: ezek csökkentik a nyáltermelést, ami a száj természetes öntisztulását rontja.

Sokan nem gondolnak rá, de az emésztőrendszer állapota is visszatükröződhet a leheletben. A refluxbetegség (GERD), a Helicobacter pylori fertőzés, sőt a laktózintolerancia is okozhatnak olyan bélgázokat és emésztetlen anyagokat, amelyek a nyelőcsövön keresztül visszajutva kellemetlen szagként jelennek meg. A nyelv lepedékének rendszeres tisztítása és a szájflóra egyensúlyának támogatása – például élőflórás készítményekkel – sokat segíthet a tünetek enyhítésében.

Az egészségügyi kivizsgálás során érdemes gasztroenterológust, endokrinológust vagy anyagcsere-specialistát is bevonni, ha a rutin fogászati és szájhigiéniai tanácsok nem hoznak javulást. A szagok típusa gyakran árulkodó: az acetonos lehelet diabéteszre, az ammóniás szag vesebetegségre, a rothadó halszag TMA-ra, a dohos illat májelégtelenségre utalhat. A szag tehát nem csupán kellemetlen, hanem hasznos jelzés is – ha jól értelmezzük.

Kapcsolódó cikk

Szájszag - olyan betegségeket is előre jelezhet, amikre sosem gondolna

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!