Alkalmanként bárkivel előfordulhat, problémát akkor jelent, ha a jelenség gyakorivá válik. Mi a reflux, milyen tünetekkel jár, és mit lehet tenni ellene? Mutatjuk.
A reflux (GORD/GERD – gastro-oesophageal reflux disease, gastrooesophagealis reflux betegség) egy emésztési probléma, mely lényege, hogy a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, ami kellemetlen tüneteket okoz. A reflux betegség kialakulásában a legfontosabb tényező a nyelőcső-gyomor átmenet magasságában (a gyomorszáj szintjében) lévő záróizom működésének a károsodása. Reflux betegség bármely életkorban kialakulhat, előfordulhat, de 40 éves kor felett gyakoribb.
Mit értünk nyelőcső reflux alatt?A nyelőcső reflux (más néven gastro-oesophagealis reflux betegség, rövidítései: GERD, GORB) során a savas vagy lúgos gyomortartalom (refluxátum) visszaáramlik a nyelőcsőbe, a légutakba vagy a szájüregbe és a beteg számára kellemetlen tüneteket okoz.
Forrás: shuttertock.com
Majdnem mindenki tapasztalt már az élete során nyelőcsőégést vagy gyomorégést. Ha ez heti két alkalomnál gyakrabban jelentkezik, reflux betegségről beszélünk.
A tünetek általában étkezés után egy órával alakulnak ki. Gyakran összetéveszthetők a szívinfarktus tüneteivel, ezért amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja, forduljon mielőbb orvoshoz:
Kellemetlen, keserű/savanyú ízt érezhet a szájában, amikor a savas gyomornedv vagy a gyomortartalom a nyelőcsőbe vagy akár a szájüregbe visszaáramlik.
Minden harmadik reflux betegségben szenvedő betegnél jelentkezik nyelési nehézség vagy nyelési akadályozottság, főleg szilárd ételek fogyasztása során. Sok esetben a betegek úgy érzik, mintha gombóc lenne a torkukban.
Ha a panaszai havonta egy-két alkalommal jelentkeznek, érdemes megpróbálni életmódváltással megelőzni azokat.
A reflux legtipikusabb tünete a rendszeres gyomorégés. Az égető érzés jelentkezhet a gyomorszáj táján, a mellkasban, a nyelőcsőben és a torokban is. A mellkas felé sugárzó fájdalom, a csípő, maró érzés a torokban, a kellemetlen, savanykás szájíz, a gyakori gége- és garatgyulladás, a fokozott nyálképződés, az étkezés utáni émelygés, hányinger jelzi leggyakrabban a problémát.
Forrás: shuttertock.com
Ha erős, fokozódó mellkasi fájdalma van, amely akár a karba, hátba kisugárzik, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A reflux hátterében a nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működése áll. Normál esetben a jól záródó nyelőcső meggátolja a gyomortartalom visszaáramlását. Ha azonban a nyelőcső alsó záróizma meggyengül, vagy nem zár jól, a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe.
A reflux betegség az esetek nagy részében jól kezelhető, és nem okoz semmi szövődményt. Azonban néhány esetben súlyos, akár életet veszélyeztető állapot is kialakulhat.
A nyelőcsövet bélelő nyálkahártya – a gyomorban található nyálkahártyával ellentétben – nem ellenálló a savas gyomornedvekkel szemben. Ezért az ismétlődő, rendszeressé váló gyomorsav-visszaáramlás felmarja a nyelőcső falának belső rétegeit, ami fekélyes, vérző nyálkahártya-sérüléseket okozhat. A túlzott savtermelés pedig nem csak nyelőcső, de gyomorfekélyhez is vezethet.
Nem kezelt vagy rosszul kezelt reflux esetén a sérült nyálkahártya hegesedéssel gyógyulhat, ami nyelőcsőszűkülethez és nyelési nehézségekhez vezethet. Az ismétlődő nyálkahártya-gyulladás ezenfelül növeli a rosszindulatú elváltozás, a nyelőcsődaganat kialakulásának kockázatát is. A nyálkahártya-elváltozás endoszkópos vizsgálat során vett szövettani mintával vizsgálható. A szövettani vizsgálat lehetővé teszi egy átmeneti, rákmegelőző állapot azonosítását is: ilyenkor megváltozik a nyálkahártya rétegeit adó sejtek alakja, a laphámot hengerhám váltja fel (Barret-nyelőcső), ami idővel rosszindulatú daganattá alakulhat.
Esetenként gyomortükrözésre is szükség lehet tartós, súlyos tünetek fennállása esetén, vagy ha fennáll az ún. Barrett-nyelőcső (rákmegelőző állapot) gyanúja. A gyomortükrözés lehetővé teszi a nyelőcső, gyomor és nyombél nyálkahártyájának közvetlen megtekintését, és szükség esetén szövetmintavételt is.
Legtöbb esetben már a panaszok kikérdezést követően felállítható a biztos diagnózis, azonban a reflux súlyosságától függően szükség lehet egyéb vizsgálatra is. Leggyakrabban endoszkópos (bélrendszeri tükrözés) vizsgálattal állapítható meg a betegség súlyossági foka.
A reflux betegség kezelésében és a tünetek megszüntetéséhez fontos az életmódváltás.
Gyakran előfordul, hogy egyértelmű reflux esetében is valamilyen diagnosztikai vizsgálatot javasol a szakorvos. Ilyenkor általában valamilyen szövődményre vagy egyéb járulékos betegségre gyanakszik a szakember. A leggyakoribb diagnosztikus vizsgálatok az alábbiak: hasi ultrahang, gyomortükrözés, Nyelőcső pH-impedancia-vizsgálat, manometria, röntgen.
Forrás: shuttertock.com
Egyes esetekben az életmódváltás nem elegendő a panaszok teljes megszüntetéséhez. Ekkor gyógyszeres terápiára van szükség, ami lehet a gyomorsavtermelés csökkentését vagy semlegesítését célzó terápia is.
Ritkán – amikor a panaszok olyan súlyosak, vagy gyógyszeresen nem kezelhető a reflux betegség – sebészi beavatkozásra is sor kerülhet.
A savas reflux tüneti kezelését savlekötőkkel, antacidákkal, H2-receptor-blokkolókkal és protonpumpa-gátlókkal végzik. Ha a tünetek a gyógyszeres kezelés ellenére is fennmaradnak, esetleg már szövődmény alakult ki (fekély, nyelőcsőszűkület), vagy a beteg nem szeretne élethosszig gyógyszert szedni, van lehetőség műtéti megoldásra.
A műtét a gyomorsavtermelésre nem lesz hatással, csak a gyomortartalom visszaáramlását akadályozza meg, így végleges megoldást jelenthet a reflux betegségre. A lehetséges beavatkozással kapcsolatban a kezelő gasztroenterológus nyújthat részletes tájékoztatást.
Az 1-2 órás, többnyire laparoszkópiás műtétet altatásban, általános érzéstelenítésben végzik. A műtét során a sebész általában a gyomor felső részéből mandzsettát képez a nyelőcső alsó része körül, amely egyirányú szelepként működhet a jövőben. A táplálék lejut, de a gyomortartalom nem tud visszaáramlani (Nissen-műtét).
A műtét után javasolt 1 éjszakát a kórházban tölteni, optimális esetben a gyógyulás és a munkába való visszatérés 3-4 hét múlva következhet be.
Ahogy minden műtéti beavatkozásnak, úgy az antireflux műtétnek is lehetnek közvetlen szövődményei, például:
A műtét után ritkán kialakulhat légmell (pneumothorax), a nyelőcső vagy a gyomor kilyukadása, illetve májkárosodás is, melyek sürgős orvosi ellátást igényelnek. Egyes esetekben hosszú távon is megmaradhatnak és állandósulhatnak a nyelési nehézségek; rendellenes hegesedés, fogyás, hasi panaszok következhetnek be.
A megelőzés leghatékonyabb módszere az egészséges életmód és étrend kialakítása, külön hangsúlyt fektetve a káros szenvedélyek, az alkoholfogyasztás mérséklésére és a dohányzás elhagyására is.
Kerüljük az irritáló ételeket, italokat: a csípős, savas, savanyú ételeket, alkoholos és szénsavas, mentolos készítményeket, a csokoládét, a fekete teát és a kávét. Minden érintettnek meg kell figyelnie, melyek azok az ételek, amelyek kiváltják a tüneteket, mert ez nagy egyéni különbségeket mutat!
Forrás: shuttertock.com
Ha az arcüregben tartós gyulladás alakul ki, a termelődő orrváladék mennyisége megnő és a garat irányába, hátrafelé csorog. Ezt az érintettek akár pontosan érezhetik is, de előfordul, hogy csak egy kis kellemetlenséget, torokkaparáshoz hasonló érzést tapasztalnak, amitől gyakori torokköszörüléssel próbálnak megszabadulni.
Ha a savas gyomornedv a gyomorból a nyelőcsőbe visszajut, reflux betegségről beszélünk. Tünete lehet a mellkasban, gyomortájon jelentkező égő érzés, de
a garat és a gége területének irritációja miatt torokfájás, rekedtség és nyelési problémák is jelentkezhetnek. Ilyen esetben a refluxos betegeknél megfigyelhető, hogy gyakran köszörülik a torkukat.
A magasvérnyomás betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek orrdugulást és hátsó garatfali csorgást okozhatnak és szedésük következtében tartós köhögés is jelentkezhet. Ha vérnyomáscsökkentőt szed, és ilyen panaszai vannak, gyakran köszörüli a torkát, akkor érdemes erre a lehetőségre is gondolni. A gyógyszer cseréjével lehet megszüntetni a zavaró mellékhatást.
A gombócérzés a torokban létező és sok embert érintő kórkép, sokan a nyak körüli szorító érzésként is leírják. Ilyenkor a beteg úgy érzi, mintha valami a torkán akadt volna, amit nem tud lenyelni, ettől próbál a gyakori krákogással megszabadulni – magyarázza dr. Holpert Valéria. A gombócérzést több betegség is kiválthatja, például reflux, vagy hátsó garatfali csorgás és pajzsmirigybetegség is lehet a hátterében, de gyakran a stressz vagy a nyaki izmok merevsége játszik szerepet a panaszok megjelenésében.
Ha a nem megfelelő hanghasználat és beszédtechnikai miatt túlerőltetjük a hangszálakat, a tartós gyulladás következtében polipok és ciszták is kialakulhatnak. Az érintettek ilyenkor úgy érezhetik, hogy valami a torkukon akadt, rekedtség is jelentkezhet. A hangszalag polip és ciszta kezeléséhez az esetek többségében műtétre van szükség. A kiújulás megelőzéséhez pedig fontos többek közt a helyes hanghasználat, ami beszédterápia segítségével elsajátítható.
Igen, a reflux, különösen annak egy speciális formája, a laringofaringeális reflux (LPR) az egyik leggyakoribb oka a krónikus gégegyulladásnak. Ebben az esetben a gyomorsav és a gyomorban található emésztőenzimek (például a pepszin) a nyelőcsövön keresztül egészen a garatig és a gégéig emelkednek, ahol közvetlenül irritálják és marják a hangszálak érzékeny nyálkahártyáját. Mivel a gége szövetei sokkal védtelenebbek a savas kémhatással szemben, mint a nyelőcső, már egészen kis mennyiségű gyomortartalom is súlyos gyulladást, duzzanatot és nyáktermelődést válthat ki.
Igen, a refluxbetegség összefüggésben lehet az alvászavarral. A gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe éjszaka égő érzést, köhögést és torokirritációt okozhat, ami megszakítja az alvást. Fekvő helyzetben a tünetek gyakran súlyosabbak, így az elalvás és az alvás fenntartása is nehezített. A tartós alvászavar nappali fáradtságot, koncentrációs nehézséget és ingerlékenységet eredményezhet.
Igen, a reflux okozhat krónikus csuklást. A Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) során a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami irritálhatja a nyelőcső falát és a környező idegeket. Ez az irritáció hatással lehet a rekeszizmot beidegző idegekre is, különösen a bolygóidegre.
Igen, számos emésztőszervi betegség és szerkezeti elváltozás közvetlenül hozzájárulhat a reflux (GERD) kialakulásához vagy a meglévő tünetek súlyosbodásához. Az egyik leggyakoribb háttérben álló ok a rekeszizomsérv (hiatus hernia), amely során a gyomor felső része a mellüregbe türemkedik, gyengítve az alsó nyelőcsőzáróizom természetes zárófunkcióját. A gyomor lassult ürülése, például cukorbetegség okozta gasztroparézis esetén, szintén fokozza a belső nyomást, ami visszakényszeríti a gyomorsavat a nyelőcsőbe.
Igen, a könnyen sérülő bőr és a reflux közötti összefüggés általában közvetett módon vagy egy átfogóbb szisztémás betegség részeként létezhet. Bizonyos kötőszöveti kórképekben, mint az Ehlers–Danlos-szindróma vagy a szkleroderma, a szövetek gyengesége egyszerre okozhatja a bőr fokozott sérülékenységét és a nyelőcső alsó záróizmának gyengeségéből adódó refluxot. Emellett a reflux kezelésére tartósan alkalmazott gyomorsavcsökkentő gyógyszerek ronthatják a bőr egészségéhez és szerkezetéhez szükséges vitaminok, valamint ásványi anyagok felszívódását.
Igen, a csökkent bélmozgás és a reflux között kifejezetten szoros és közvetlen élettani összefüggés áll fenn. Amikor a bél perisztaltikus mozgása lelassul, a béltartalom és a gázok nem tudnak megfelelően előrehaladni, ami torlódást és megnövekedett nyomást hoz létre a teljes tápcsatornában. Ez a fokozott intraabdominális nyomás felfelé préseli a gyomortartalmat és a gyomorsavat, ami meglazítja a nyelőcső alsó záróizomzatát, kiváltva a savas visszafolyást.
Igen, a vállfájdalom szorosan összefügghet a reflux betegséggel, még ha ez elsőre meglepőnek is tűnik. Amikor a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, az erős irritációt és gyulladást vált ki a nyelőcső alsó szakaszán lévő idegvégződésekben. Mivel a nyelőcső és a váll bizonyos területei közös idegpályákon keresztül küldenek jelzéseket az agyba, a szervezet a gyomorsav okozta fájdalmat tévesen a vállban érzékelheti. Ezt a jelenséget kisugárzó vagy refferált fájdalomnak nevezik, amely különösen étkezések után vagy fekvő testhelyzetben erősödhet meg.
Igen, a zöldes köpet közvetve összefügghet a reflux betegséggel (GERD). Önmagában a nyelőcsőbe vagy garatba visszacsurgó gyomorsav csak áttetsző vagy fehéres nyáktermelést okoz, a zöldes elszíneződés minden esetben baktériumok jelenlétére és aktív gyulladásra utal. A gyomorsav és az enzimek azonban irritálják, felmarják a nyelőcső, a garat és a légutak védőnyálkahártyáját, ami miatt az elveszíti természetes védekezőkapacitását. Ez a felmart szövetszerkezet ideális táptalajt biztosít a kórokozók elszaporodásához, így a refluxos betegeknél jóval gyakrabban alakul ki bakteriális felülfertőződés, mint például bronchitis vagy arcüreggyulladás.
Igen, a nyálkás köpet kifejezetten szoros és közvetlen összefüggésben állhat a reflux betegséggel (GERD). Amikor a gyomorsav és az emésztőenzimek visszáramlanak a nyelőcsőbe, elérhetik a garatot és a légutakat is. Az érzékeny légúti nyálkahártya a savas irritációra védekező reakcióként fokozott, sűrű nyáktermeléssel válaszol.
Ég, csíp vagy bizsereg a nyelve, mintha forró étellel megégette volna, pedig a szájában látszólag minden rendben van? Ha a kellemetlen érzés rendszeresen visszatér vagy hosszú ideig fennáll, az úgynevezett égő száj szindróma is állhat a háttérben.
Ha a hangja rendszeresen elváltozik, sokat köszörüli a torkát vagy állandó gombócérzése van, miközben gyomorégést egyáltalán nem tapasztal, a háttérben a reflux egyik kevésbé ismert formája is állhat.
Fáradtan fekszik le, mégsem jön álom a szemére, vagy az éjszaka közepén felébred, és hosszú ideig képtelen visszaaludni? Az éjszakai forgolódás hátterében a stressztől és a rosszul időzített koffeinfogyasztástól kezdve a menopauzán át az alvási apnoéig számos ok állhat. Ha pedig rendszeresen ismétlődik, nem érdemes egyszerűen azzal elintézni, hogy rossz alvó.
A böfögés a szervezet természetes módja arra, hogy megszabaduljon az emésztőrendszer felső részében felgyülemlett levegőtől. Ha azonban feltűnően gyakran jelentkezik, étkezéstől függetlenül is előfordul, vagy más emésztőrendszeri panasz társul hozzá, érdemes megkeresni az okát.