Egy kellemetlen meglepetés: a "tengeribetegség"

#egyensúlyzavar #fül-orr-gégészeti betegségek
2012.04.15. Módosítva: 2016.08.11.

Ritka, de nem lehetetlen a felnőttkorban kezdődő tengeribetegség. Amikor a mozgás okozta rosszullétre gondolunk, leginkább egy olyan kép jelenik meg a lelki szemeink előtt, hogy háromórás úton vagyunk a nagyi felé hányó gyermekünkkel, váltóruha nélkül...

Pedig néhány felnőttet is érhet az a kellemetlen meglepetés, hogy hirtelen megrohanják a felejthetetlenül rossz tünetek: a kavargó gyomor, a hideg verejték, a szédülés és a fejfájás, még akkor is, ha gyerekkorában sosem tapasztalt effélét. A látás megváltozásától a terhességig számos kiváltó tényező felboríthatja finoman hangolt belső egyensúlyrendszerünket, és – hogy stílszerűek legyünk – mozgásba hozhatja a betegséget.

Mi áll a rosszullét hátterében? Az emberek a szemüket, a fülüket és a lábukat használják helyzetük és térbeli mozgásuk felmérésére. Akkor van baj, amikor a jelzések egymásnak ellentmondanak, ami bárkivel előfordulhat rossz körülmények között. "Mondjuk az autóban a szemünk olvasni próbál, ezért azt hiszi, hogy nyugalmi helyzetben van, de az autó zötykölődése azt sugallja a fülünknek, hogy mozgunk" – magyarázza Timothy Hain, a Northwestern Egyetem Orvosi Karának professzora.

A gyerekek egyszerűen azért hajlamosabbak a mozgás okozta rosszullétre, mert jobb a fülük. Az öregedés során elveszítjük a belső fülünk működését. A felnőttekre azonban más veszélyek is leselkedhetnek. A makacs mozgás okozta rosszullét gyakran figyelmen kívül hagyott oka egy látási rendellenesség, az úgynevezett "tengeribetegség szindróma" lehet.

Ilyen esetben valamilyen szembetegség, például meggyengült mélységérzékelés vagy izomkontroll, téves jelzéseket küld az egyensúlyért felelős vesztibuláris rendszernek. A betegek sok esetben már gyermekkoruk óta tapasztalták a látási rendellenességet, de az öregedéssel járó változások miatt egyre nehezebben tudták kompenzálni. A betegség kiváltásához nem feltétlenül van szükség autózásra; már egy mozizás, a bolti polcok végigpásztázása, vagy akár egy ing csíkjainak megpillantása is beindíthatja a folyamatot.

A fejet ért ütés is felboríthatja, de a belső fület érintő fertőzés, vagy keringési rendellenesség is befolyásolhatja az egyensúlyrendszerünket. A migréntől szenvedő betegek, akik általában minden külső ingerre érzékenyebbek, ötször nagyobb valószínűséggel tapasztalhatnak mozgásbetegséget másoknál. A kutatók azonban nem tudják pontosan megmagyarázni, miért teszi a terhesség és a menstruáció hajlamosabbá a nőket a mozgás okozta rosszullétre.

Forrás: Medipress