Gázmérgezés

A gázok belégzése az anyag fajtájától és a mennyiségtől függően többféleképpen is kárt tehet a szervezetben; a kisebb irritációtól akár a halálig terjedhet a következmények skálája.

A gázok közös tulajdonsága, hogy a légutakon keresztül a szervezetbe bejutva hypoxiát (oxigénszegénység), illetve anoxiát (oxigénhiány) okoznak. A mérgezés súlyossága a gáz koncentrációjától, a belégzés időtartamától, valamint a keringés és légzés aktuális állapotától függ. A gázmérgezett beteget a helyszíni ellátást követően kórházba kell szállítani!

A gázmérgezések előfordulása, tünetei, lefolyása

Szén-monoxid mérgezés

A világítógáz, széngáz, kipufogógáz és a mocsárgáz tartalmaz szén-monoxidot. A mérgezést az okozza, hogy 2-300x erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén.

Tünetek:

• fejfájás,
• hányinger-hányás,
• szédülés,
• tónusos-klónusos görcsrohamok,
• vizelettartási zavar,
• kóma,
• halál.

A beteg bőrszíne mindvégig pirospozsgás marad!

Teendők:

• szabad levegőre vinni,
• szabad légutakat biztosítani,
• tiszta oxigénnel lélegeztetés,
• alkalizálás.

Bővebben a szén-monoxid mérgezésről ebben a szócikkben olvashat.

Szén-dioxid mérgezés

Tipikusan "borospince-mérgezés" – a must erjedése során keletkező, a levegőtől nehezebb szén-dioxid a pince aljában megreked, és a tömény gázban megfullad a beteg.

Tünetei és a teendők megegyeznek a szén-monoxidnál írtakkal.

Klórgáz mérgezés

Tipikusan "takarítónő-háziasszony mérgezés" – ha a hypoba sósavat öntenek, klórgáz szabadul fel, amely a nyálkahártyák izgalmát váltja ki, illetve nagyobb koncentrációban tüdőödémát okoz.

Tünetei:

• görcsös köhögés,
• fuldoklás,
• könnyezés,
• nyálfolyás.

Teendők:

• szabad levegőre vinni,
• félig ülő helyzetben nyugalomba helyezni a beteget.
• Oxigén belélegeztetés,
• érzéstelenítés,
• fájdalomcsillapítás.
• Tüdőödéma esetén 40-100 mg furosemid adása.

Nitrózus gázok okozta mérgezések

Mezőgazdasági és ipari területen fordulnak elő, hosszabb lappangási idő jellemző lehet.

Tünetek:

• szegycsont mögötti-, gyomortájéki fájdalom;
• légzési nehézség,
• barnás-kék színűvé váló bőr,
• csokoládébarna színű vér,
• citromsárga köpet,
• tüdőödéma,
• halál.

Teendők:

• tilos a mesterséges lélegeztetés!
• Tiszta oxigént lehet belélegeztetni, félig ülő helyzetben a beteggel.
• Nyugtató, vízhajtó adása szükséges.
• Mindenképpen kórházi ellátást igényel!

A gázmérgezések diagnózisa és terápiája

Az egyes gázmérgezés típusok az előfordulási környezet és a jellegzetes tünetek alapján ismerhetők fel. A gázmérgezések terápiája a mérgező gáz típusától függ, de általános szabály az, hogy a mentésben résztvevő(k) biztonságát szem előtt tartva, a gázmérgezett beteget mielőbb szabad levegőre kell juttatni!

Lappangó gázmérgezések

Az akut gázmérgezések mellett érdemes külön figyelmet fordítani a krónikus, alacsony dózisú expozíciókra is, amelyek sokszor alattomosabban, kevésbé drámai tünetekkel zajlanak, mégis jelentős egészségkárosodást okozhatnak. Ilyen esetekben a beteg gyakran nem köti össze panaszait a környezeti ártalommal, a tünetek pedig hetek, hónapok alatt fokozatosan alakulnak ki. Ide tartozhat például a rosszul szellőző lakásokban előforduló, enyhe, de tartós szén-monoxid-terhelés, amely visszatérő fejfájást, fáradékonyságot, koncentrációzavart, alvásproblémákat okozhat, és hosszabb távon kardiovaszkuláris, illetve neurológiai következményekkel is járhat.

Gázmérgezés a munkahelyen

A foglalkozási gázexpozíciók szintén kiemelt jelentőségűek. Ipari környezetben, mezőgazdasági silókban, hűtőházakban, vegyi üzemekben vagy szennyvízkezelő telepeken dolgozók fokozott kockázatnak vannak kitéve. Az ammónia, a hidrogén-szulfid, a nitrózus gázok vagy bizonyos oldószergőzök belégzése nemcsak akut mérgezést, hanem ismételt expozíció esetén krónikus légúti betegségeket, hörgőhiperreaktivitást, tüdőfibrózist vagy akár idegrendszeri károsodást is okozhat. Ezért a munkavédelmi előírások betartása, a megfelelő szellőztetés és az egyéni védőeszközök használata életmentő jelentőségű.

Gázmérgezés a háztartásban

Külön fejezetet érdemelnek a háztartási eredetű gázmérgezések, amelyek gyakran egyszerű figyelmetlenség vagy tudáshiány következményei. A nem megfelelően karbantartott gázkazánok, vízmelegítők, kályhák, illetve az eldugult kémények a szén-monoxid-mérgezések leggyakoribb forrásai. A modern, jól szigetelt nyílászárók paradox módon növelhetik is a kockázatot, mivel csökkentik a természetes légcserét. A szén-monoxid különösen veszélyes, mert színtelen, szagtalan gáz, így az érintett gyakran már csak akkor észleli a bajt, amikor a mérgezés súlyos stádiumba lépett.

A gyermekek, idősek és krónikus betegek különösen veszélyeztetettek gázmérgezés esetén

Gyermekeknél a gyorsabb anyagcsere és a kisebb testtömeg miatt ugyanaz a koncentráció súlyosabb tüneteket válthat ki, míg időseknél a csökkent kompenzációs képesség, a szív- és tüdőbetegségek rontják a túlélési esélyeket. Asztmásoknál, COPD-s betegeknél már enyhébb irritatív gázok is súlyos légzési elégtelenséget provokálhatnak.

A diagnosztika során a részletes anamnézis kulcsfontosságú

A környezetre vonatkozó kérdések – hol történt az esemény, volt-e fűtés, erjedés, vegyszerhasználat, több érintett személy – gyakran már önmagukban a helyes irányba terelik a gondolkodást. A fizikális vizsgálat mellett a pulzoximetria, vérgázanalízis, karboxihemoglobin-szint meghatározása, mellkasröntgen vagy CT is szükségessé válhat. Fontos tudni, hogy szén-monoxid-mérgezés esetén a hagyományos pulzoximéter félrevezető lehet, mivel nem különbözteti meg az oxigénnel és CO-val telített hemoglobint.

A terápia alapelvei között első helyen áll a további expozíció megszüntetése és az oxigénellátás helyreállítása

Súlyos szén-monoxid-mérgezés esetén – különösen eszméletvesztés, neurológiai tünetek, szívritmuszavar vagy terhesség fennállásakor – mérlegelni kell a hiperbár oxigénkezelést, amely gyorsítja a CO kiürülését a hemoglobinból és csökkentheti a késői idegrendszeri szövődmények kockázatát. Irritatív gázoknál a légutak védelme, a bronchospazmus kezelése, szükség esetén szteroidok és hörgőtágítók alkalmazása kerül előtérbe.

Nem szabad megfeledkezni a késői szövődményekről sem

Egyes gázmérgezések után – különösen szén-monoxid-expozíciót követően – napokkal vagy hetekkel később ún. késői neuropszichiátriai szindróma alakulhat ki. Ennek tünetei közé tartozik a memóriazavar, személyiségváltozás, járászavar, inkontinencia, depresszió vagy koncentrációs nehézség. Ezek a panaszok gyakran váratlanul jelentkeznek, és jelentősen ronthatják az életminőséget, ezért a betegek utánkövetése és neurológiai kontrollja indokolt.

A megelőzés a gázmérgezések esetében kiemelt jelentőségű, hiszen a legtöbb eset elkerülhető lenne. A rendszeres kéményellenőrzés, a gázkészülékek karbantartása, a megfelelő szellőztetés és a szén-monoxid-érzékelők használata bizonyítottan csökkenti a halálos kimenetelű mérgezések számát. Fontos, hogy az érzékelőket ne csupán felszereljük, hanem rendszeresen ellenőrizzük is működésüket, és riasztás esetén azonnal elhagyjuk az épületet, majd értesítsük a hatóságokat.

Összegezve

Összességében a gázmérgezések sokkal gyakoribbak és sokszínűbbek, mint azt elsőre gondolnánk. Az enyhe, megtévesztő tünetektől a gyors lefolyású, életveszélyes állapotokig széles spektrumot ölelnek fel. Az időben felismert mérgezés, a szakszerű első ellátás és a célzott kórházi terápia életet menthet, míg a tudatos megelőzés hosszú távon védi a betegek és családjaik egészségét. A gázokkal kapcsolatos kockázatok ismerete ezért nemcsak egészségügyi szakemberek, hanem minden háztartás számára alapvető fontosságú.

Gyakori kérdések a gázmérgezésről

Honnan lehet tudni, hogy gázmérgezés történt?

Gázmérgezésre akkor kell gyanakodni, ha zárt térben tartózkodva hirtelen jelentkező, többeket egyszerre érintő tünetek lépnek fel. Ilyen lehet a fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, gyengeség, zavartság vagy eszméletvesztés. Különösen árulkodó jel, ha a panaszok a helyiség elhagyásakor enyhülnek, majd visszatéréskor ismét felerősödnek.

Érezhető-e szaga a veszélyes gázoknak?

Nem minden veszélyes gáz érezhető. A szén-monoxid például színtelen, szagtalan, íztelen, ezért különösen alattomos. Más gázok, mint a klór vagy az ammónia, erős szaguk és nyálkahártya-irritáló hatásuk miatt hamarabb észlelhetők, de nagy koncentrációban ezek is gyorsan súlyos állapotot idézhetnek elő.

Mit kell tenni azonnal gázmérgezés gyanúja esetén?

Az első és legfontosabb lépés a veszélyes környezet azonnali elhagyása. A beteget – és önmagát is – mielőbb friss levegőre kell juttatni, majd haladéktalanul mentőt kell hívni. Zárt térbe csak akkor szabad visszamenni, ha az biztonságos, és a mentéshez megfelelő védelem áll rendelkezésre.

Minden gázmérgezés kórházi ellátást igényel?

Igen, gázmérgezés gyanúja esetén a kórházi megfigyelés erősen ajánlott, még akkor is, ha a tünetek kezdetben enyhék. Egyes gázoknál – például nitrózus gázoknál vagy szén-monoxidnál – a súlyos szövődmények órákkal, akár napokkal később alakulhatnak ki.

Lehetnek-e késői következményei a gázmérgezésnek?

Igen. Különösen szén-monoxid-mérgezés után fordulhatnak elő késői idegrendszeri tünetek, például memóriazavar, koncentrációs nehézség, hangulati változások vagy járászavar. Ezek akár hetek múltán jelentkezhetnek, ezért az utánkövetés fontos része az ellátásnak.

Veszélyesebb-e a gázmérgezés gyermekeknél és időseknél?

A gyermekek, idősek, valamint a szív- és tüdőbetegségben szenvedők fokozottan veszélyeztetettek. Ugyanaz a gázkoncentráció náluk gyorsabban és súlyosabb tüneteket okozhat, mint egy egészséges felnőttnél.

Meg lehet előzni a gázmérgezéseket?

A legtöbb eset megelőzhető. A rendszeres kémény- és gázkészülék-ellenőrzés, a megfelelő szellőztetés, valamint a jó minőségű, működő szén-monoxid-érzékelők használata bizonyítottan csökkenti a kockázatot. A vegyszerek helytelen keverését szintén kerülni kell.

Mit jelent a szén-monoxid-érzékelő riasztása?

A riasztás mindig komolyan veendő. Ilyenkor azonnal szellőztetni kell, el kell hagyni az épületet, és értesíteni kell a tűzoltóságot vagy a gázszolgáltatót. Akkor is indokolt a kivizsgálás, ha senki nem érez tüneteket.

Lehet-e „könnyű” gázmérgezés?

Vannak enyhébb lefolyású esetek, de ezek sem tekinthetők ártalmatlannak. Az enyhe tünetek mögött is állhat komoly oxigénhiányos állapot, amely kezelés nélkül súlyosbodhat. Ezért minden gázmérgezést potenciálisan életveszélyes helyzetként kell kezelni.

Mikor kell feltétlenül mentőt hívni?

Mindig, ha gázmérgezés felmerül. Eszméletvesztés, görcsroham, légszomj, mellkasi fájdalom, zavartság vagy gyermek érintettsége esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges. A gyors reakció életet menthet.

Felhasznált irodalom:

• Dr. Gőbl Gábor: Oxyológia
• Dienes Zsolt: Sürgősségi ellátás
• Országos Mentőszolgálat – Szén-monoxid-mérgezés