Görcsroham

A görcsroham a test izmainak hirtelen és akaratlan összehúzódásával járó esemény, amelyet az agyban kialakuló rendellenes elektromos aktivitás vált ki.

A görcsrohamok különböző súlyosságúak lehetnek, és változatos tünetekkel jelentkezhetnek, a rövid izomrángástól a teljes testet érintő, hosszabb ideig tartó izomgörcsökig. A rohamok során az érintett eszméletlen lehet, de nem minden esetben van tudatzavar.

A görcsrohamok típusai

1. 1 Fokális (parciális) rohamok: csak az agy egy meghatározott részéből indulnak ki. Az érintett izomcsoportok akaratlan mozgása jellemző, néha tudatvesztéssel jár, de ez nem mindig következik be.
2. 2 Generalizált rohamok: az agy mindkét oldalát érintik, és többnyire teljes tudatvesztéssel járnak. Ide tartozik a tonikus-klónikus roham, amelyet általában erős izomfeszülés és rángások jellemeznek, valamint az absence roham, amely néhány másodpercig tartó eszméletvesztést okoz anélkül, hogy jelentős mozgás jelentkezne.

A görcsroham oka gyakran feltáratlan marad, és az esetek többségében nem ismétlődik meg. Az ismétlődő roham hátterében tartós betegség, például epilepszia állhat, ami jelentős hatással lehet a mindennapi életre is. Ha egy görcsroham 5 percnél hosszabb ideig tart, vagy a rohamot elszenvedő személy eszméletét veszti, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

Forrás: shutterstock.com

---

Milyen betegségek állhatnak a görcsrohamok hátterében?

A görcsrohamok hátterében számos különböző egészségi állapot vagy betegség állhat:

1. 1 Epilepszia: a leggyakrabban a görcsrohamokhoz kötődő betegség. Az epilepsziás rohamok visszatérőek, és oka lehet agyi sérülés, genetikai hajlam, agyi fertőzés vagy ismeretlen eredetű elváltozás.
2. 2 Lázgörcs: gyermekeknél fordul elő, és a magas láz váltja ki. Általában 5 éves kor alatt jelentkezik, és bár ijesztő, legtöbbször nem jár hosszú távú következményekkel.
3. 3 Fejsérülés: komolyabb koponyatrauma után is kialakulhatnak görcsrohamok, főleg ha az agy közvetlen sérülést szenvedett.
4. 4 Agyvérzés vagy stroke: az agyi véráramlás zavara miatt károsodás léphet fel, ami görcsrohamok kialakulásához vezethet.
5. 5 Agydaganat: az agyban növekvő daganatok is irritálhatják az agy idegsejtjeit, ami görcsrohamok formájában nyilvánulhat meg.
6. 6 Fertőzések: az agyat érintő fertőzések, mint például az agyhártyagyulladás (meningitis) vagy az agyvelőgyulladás (encephalitis), szintén okozhatnak görcsrohamokat.
7. 7 Alkohol- vagy drogelvonás: az alkohol vagy egyéb szerek hirtelen megvonása után is előfordulhatnak rohamok, különösen azoknál, akik hosszú időn keresztül fogyasztották ezeket az anyagokat.
8. 8 Anyagcserezavarok: egyes anyagcserezavarok, mint például az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) vagy a veseműködési zavarok, szintén kiválthatják a görcsrohamokat.
9. 9 Autoimmun betegségek: Az autoimmun betegségek, köztük a SLE (szisztémás lupus erythematosus) okozhatnak neurológiai tüneteket, köztük görcsrohamokat is. Ezt neuropszichiátriai lupusként ismerik, és ennek egyik lehetséges megnyilvánulása lehet a görcsroham.

A görcsrohamok tünetei, diagnosztizálása

A görcsrohamok számos különféle tünetet okozhatnak, attól függően, hogy melyik agyi területről indulnak ki, és mennyire terjednek el. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:

• Izomrángás vagy teljes izomgörcs
• Tudatvesztés
• Kontrollálhatatlan mozgások (pl. karok vagy lábak rángása)
• Habzó száj
• Vizelet- vagy székletürítés a roham alatt
• A roham utáni zavartság (posztiktális állapot)

A diagnózis felállításához orvosi vizsgálatra és részletes kórelőzmény felvételére van szükség. Az elektroencefalográfia (EEG) segíthet az agyi aktivitás mérésében, valamint képalkotó eljárások (pl. CT, MRI) is szükségesek lehetnek, hogy kizárják az agyi rendellenességeket.

A görcsroham kezelési lehetőségei

A görcsrohamok kezelésének módja az alapbetegségtől függ. Az epilepsziás rohamok esetében például antikonvulzív gyógyszerek alkalmazása szükséges, amelyek segítenek szabályozni az agy elektromos aktivitását. Egyes esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet, például agydaganatok vagy súlyos agysérülések esetén.

A rohamok kezelése mellett fontos a kiváltó ok kezelése is. Ha például a görcsrohamot anyagcserezavar okozza, akkor az alapbetegség kezelése is elengedhetetlen a rohamok megelőzése érdekében.

Gyakori kérdések a görcsrohamról

Görcsroham során a beteg teste megmerevedik és rángatózni kezd, az arcon általában „csodálkozó” kifejezés jelenik meg. A rohamok többsége kevesebb, mint 2 percig tart, és magától megszűnik. A beteg roham közben vagy azt követően elveszítheti az eszméletét, majd – bizonyos esetekben – újabb rohamra kerülhet sor.

Forrás: gettyimages.com

---

A görcsrohamokkal kapcsolatban gyakran felmerülő kérdések közé tartoznak a kiváltó okok, tünetek, kezelési lehetőségek és a megfelelő intézkedések egy roham alatt. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, valamint hiteles orvosi válaszokat, amelyek segíthetnek megérteni ezt az állapotot.

Mi okozza a görcsrohamot?

A görcsrohamok az agyban kialakuló rendellenes elektromos aktivitás következtében alakulnak ki. Számos tényező állhat a háttérben, például:

• Epilepszia: az egyik leggyakoribb oka a rohamoknak, krónikus betegség, amely ismétlődő rohamokat okoz.
• Lázgörcs: főleg gyerekeknél, magas láz hatására jelentkezhet.
• Agysérülés vagy stroke: ezek az állapotok az agyi idegsejtek károsodásához vezethetnek, ami rohamokat válthat ki.
• Fertőzések: agymenigitisz, agyvelőgyulladás vagy más fertőzések szintén kiválthatják.
• Anyagcserezavarok: hipoglikémia (alacsony vércukorszint), elektrolitzavarok, vesebetegségek vagy epekövesség is rohamot okozhatnak.
• Delírium tremens

Mik a görcsroham tünetei?

A tünetek attól függenek, hogy a roham mely agyterületet érinti, és hogy milyen típusú rohamról van szó:

• Izomrángás vagy merevség (tonikus-klónikus rohamoknál)
• Tudatvesztés
• Kontrollálatlan mozgások
• Rövid ideig tartó figyelemvesztés vagy üres tekintet (absence roham)
• Zavartság a roham után (posztiktális állapot)
• Habzó száj vagy nyelvharapás súlyos esetekben

Mi a teendő egy görcsroham alatt?

Ha valaki görcsrohamot kap, fontos a következő lépéseket megtenni:

• Ne próbáljuk meg erőszakkal visszatartani a mozgásait, mivel ez sérülést okozhat.
• Fektessük az illetőt az oldalára, hogy biztosítsuk a légutak szabad átjárhatóságát.
• Távolítsuk el a környezetéből a veszélyes tárgyakat.
• Hívjunk segítséget, különösen, ha a roham több mint 5 percig tart, vagy újabb roham következik be rövid időn belül.

Hogyan diagnosztizálják a görcsrohamokat?

Az orvos a beteg részletes kórelőzményei és tünetei alapján állítja fel a diagnózist. A leggyakrabban használt diagnosztikai eszközök:

• Elektroencefalográfia (EEG): az agy elektromos aktivitásának mérése.
• Képalkotó eljárások (pl. MRI, CT): az agyi rendellenességek kizárására vagy felismerésére használják.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

A görcsrohamok kezelése attól függ, hogy mi okozza őket:

• Gyógyszeres kezelés: az epilepsziás rohamok esetén gyakran alkalmaznak antikonvulzív gyógyszereket, amelyek szabályozzák az agy elektromos aktivitását.
• Sebészeti beavatkozás: súlyos esetekben, ha a gyógyszerek nem elegendők, műtétre is szükség lehet az agyi elváltozások kezelésére.
• Életmódbeli változások: a kiváltó tényezők (pl. stressz, alvásmegvonás) kerülése segíthet a rohamok megelőzésében.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnali orvosi segítségre van szükség, ha:

• A roham 5 percnél tovább tart.
• A személy korábban nem tapasztalt rohamot.
• Több roham követi egymást rövid időn belül.
• A roham alatt súlyos sérülés történik, például fejütés.

Gyakori kérdések a görcsrohamról:

Az agyi ödéma okozhat görcsrohamot?

Igen, az agyi ödéma okozhat görcsrohamot. A duzzanat nyomást gyakorolhat az agykéregre, ami az idegsejtek túlzott aktivitását váltja ki. Ennek következtében rohamok, izomrángások vagy eszméletvesztéssel járó epilepsziás jelenségek jelentkezhetnek. A görcsroham gyakran hirtelen alakul ki, és társulhat fejfájással, zavartsággal vagy hányással.

Az ADHD összefügghet a görcsrohammal?

Igen, az ADHD összefügghet a görcsrohammal, de az összefüggés nem közvetlen és nem minden érintettnél jelentkezik. ADHD-ban valamivel gyakoribb az epilepszia előfordulása, mint az átlagpopulációban, ami az idegrendszeri fejlődés közös eltéréseire utalhat. Bizonyos ADHD-gyógyszerek ritkán befolyásolhatják a rohamküszöböt, ezért epilepszia esetén fokozott orvosi ellenőrzés szükséges.

Az ájulás összefügghet a görcsrohammal?

Igen, az ájulás összefügghet a görcsrohammal, de fontos különbséget tenni a kettő között. Egyes ájulásos eseményeknél, például súlyos vazovagalis ájulás vagy hipoglikémia miatt bekövetkező ájulás előfordulhat átmeneti izomrángás vagy görcs, ami kívülről rohamnak tűnhet. Az epilepsziás görcsroham viszont az agy elektromos aktivitásának zavara miatt jelentkezik, nem a keringés csökkenéséből.

Felhasznált irodalom:

• Mayo Clinic: "Seizures"
• National Institutes of Health: "Epilepsy and Seizures"
• Cleveland Clinic: "What is a Seizure?"
• World Health Organization: "Epilepsy"