Gyerek a kórházban! Mit tegyünk?
2011-ben Magyarországon 181 ezer gyermek került kórházba. Az ismeretlen helyzet szorongást, félelmet vált ki a gyermekből. Hogyan készíthetjük fel a legkisebbeket a kórházi tartózkodásra és hogyan könnyíthetjük meg számukra a bent töltött időt? – ezt veszi sorra az összeállítás, amely a K&H gyógyvarázs keretében sorozatos meseolvasásokkal próbál hozzájárulni a kórházban lévő gyerekek lelki gyógyulásához.
2011-ben hazánkban 181 ezer édesanya és család élte át azt a megrázkódtatást, amit gyermeke kórházba kerülése jelent. Bármennyire is fél és aggódik azonban a szülő, a legnagyobb traumát maga a gyermek éli át.
Forrás: Napidoktor
Az orvosok, a kórház, az ismeretlen szituáció és a betegségből adódó fájdalom sajátos helyzetet idéznek elő, amely szorongást, félelmet vált ki a gyermekből. Ilyenkor van a legnagyobb szükség a szülői szeretetre, gondoskodásra. A helyzet a szülőtől is hatalmas önfegyelmet kíván, hiszen saját aggodalmain és félelmein túllépve, kellő nyugalmat és bizalmat sugározva kell oldania a feszültséget és megnyugtatnia a gyereket.
Ha mód van rá érdemes már időben elkezdeni a gyermek életkorának, fejlettségi és értelmi szintjének megfelelő lelki felkészítést a kórházra. Fontos elmagyarázni neki, hogy miért kell kórházba mennie, mire számítson, mi fog ott történni. Természetesen más a helyzet, amikor a gyerek hirtelen kerül kórházba. Ilyenkor épp a szülő hívja a mentőt, vagy esetleg nem is tartózkodik a helyszínen. Ebben az esetben is gyorsan túl kell azonban lépni a kezdeti sokkon, és mielőbb a gyerek lelkének ápolására kell koncentrálni – bármilyen nehéz is.
4 év alatti gyermekek esetén a legfőbb problémát a megszokott környezetből való kiszakadás okozza. Sok esetben ez az első elválás az anyától, szülőktől. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kamaszkorú gyerekek számára a néhány napos kórházi tartózkodás nem okoz gondot, ez nem teljesen így van. A kamaszoknak nagyon fontos a szabadság, a kötöttségek nélküli élet, a barátok jelenléte, ez pedig szöges ellentétben áll az elszigeteltséggel járó, szabályokkal teli kórházi léttel. Mindemellett szégyenlősek, nem szívesen beszélnek testi tüneteikről.
Megkönnyíthetjük a gyerek számára a kórházi létet, ha bevisszük kedvenc játékait, mesekönyveit, könyveit, papírt és ceruzát, hogy rajzolhasson. A nagyobbak esetében elengedhetetlen egy mp3 lejátszó, esetleg DVD film, ha van lejátszó a szobában.
"Bár törvény szerint a szülő számára biztosítani kell, hogy a kórházban gyermeke mellett maradhasson, a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, az intézmények egy része sajnos nem tudja megoldani a szülő elhelyezését. Másrészt sok esetben a szülőnek sincs meg a lehetősége, hogy egyfolytában a kórházi ágy mellett legyen, hiszen neki is vannak kötelező jellegű elfoglaltságai, például dolgoznia kell, vagy épp a többi gyerekkel kell törődnie" – mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H gyógyvarázs zsűritagja.
"Programunkban, immár 10. éve hangsúlyt fektetünk arra, hogy az intézményeknek szóló műszeradományaink mellett hozzájáruljunk a beteg gyerekek lelki felépüléséhez is. A mesedoktorok programunkban önkéntesek olvasnak mesét a kórházakban fekvő gyerekeknek. Az elmúlt három év alatt 37 ilyen alkalom volt országszerte, a héten pedig a veszprémi és a gyulai kórházba látogatnak el középiskolás diákok, hogy segítsenek a gyerek számára könnyebben elviselhetővé tenni a kórházi létet" – mondja Horváth Magyary Nóra. "Tapasztalatunk, hogy mind a gyerekek, mind a szülők nagyon hálásak ezekért az alkalmakért."
Mindezek ellenére fontos, hogy a család minél többet a beteg mellett legyen. A családtagok – egymás életét is könnyítve – próbálják meg beosztani a látogatásokat. Ilyenkor hozzanak apró ajándékokat, rajzokat, üzeneteket a testvérektől, barátoktól. Igyekezzenek minél többet mesélni neki az otthoni, óvodai, iskolai dolgokról, hogy a kis beteg ne érezze magát teljesen elszakítva addigi életétől, társaitól. Lehetőség szerint az óvó néni, tanár néni, a legjobb barátok egyszer-egyszer szintén menjenek be hozzá, hogy ezzel is emlékeztessék rá, nincs egyedül, gondolnak rá és visszavárják.
A hazaérkezés után nem szabad elfeledkezni az "utógondozásról" sem. A gyerekek zömében hagy valamilyen nyomot a kórházi tartózkodás, amit a hozzájuk legközelebb álló módon próbálnak levezetni. Természetes, hogy a hazaérkezés utáni hetekben többet lesz beteg a játékbaba, a maci, többször kell őket vizsgálatokra küldeni. Próbáljuk a gyereket beszéltetni a történtekről, a saját szintjén elmondatni vele, hogy mit szeretett, mi zavarta leginkább, hogyan érezte magát. Ez segíthet a benne lévő feszültségek mielőbbi feloldásához, támpontokat adhat a következő kórházi tartózkodás előkészítéséhez.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
