Hererák

A here szilva nagyságú és formájú páros mirigyszerv, mely a hímivarsejtek és egyes férfihormonok (tesztoszteron) termeléséért felelős. A hererák valójában a herékben előforduló összes rosszindulatú daganatot magába foglaló gyűjtőfogalom. A rák (definíció szerint hám eredetű rosszindulatú daganat) mellett a herében számos, sok esetben ismeretlen eredetű rosszindulatú daganat is előfordulhat. Tágabb értelemben ezeket is a hererákok csoportjába soroljuk.

A hererák előfordulása

A here rákos megbetegedése főként fiatal életkorban (20-39 év között) következik be. A betegség gyakorisága 1/250 férfi (0,4%).

A hererák okai

A hererák okai nem ismertek, de előfordulásával gyakrabban kell számolni azoknál, akiknél

• a nemi differenciálódás kóros (interszexualitás, hermafroditizmus),
• a here herezacskóba történő leszállása elmaradt (rejtett heréjűség, kriptorchizmus),
• s családban már fordult elő hererák.
• A kórelőzményben lágyéksérv, és/vagy
• mumpszos eredetű heregyulladás fordult elő.

További kockázati tényező a korai nemi érés.

A hererák tünetei

• A hererák leggyakoribb tünetei
• A here és herezacskó duzzanata,
• a herében porckemény, szabálytalan felszínű szövettöbblet tapintható,
• zsibbadás vagy fájdalom,
• csökkent szexuális vágy,
• herezacskóban felgyülemlő folyadék,
• deréktáji és/vagy alhasi fájdalom,
• a here nagyságának hirtelen változása,
• véres ondó ürítése.

A hererák diagnózisa

A diagnózis célja a rák azonosítása, a szövettan és a klinikai stádium felderítése.

A rák kimutatása tapintással és ultrahang-vizsgálattal lehetséges. A szövettani beosztás a daganatból kimetszett szövetek mikroszkópos vizsgálatával történik. A rák, a szövettan alapján lehet:

1. Csírasejt-daganat:

• kevert szöveti típus,
• seminoma,
• embrionális karcinóma,
• teratóma,
• koriokarcinóma,
• egyéb.

2. Ivarléc-daganat (sok esetben jóindulatú)

3. Másodlagos daganat:

• nyirokcsomó daganat (limfóma),
• leukémiás beszűrődés,
• áttéti daganat (prosztatából, tüdőből, veséből, festékes bőrdaganatból, stb.).

A diagnosztika másik célja a klinikai stádium meghatározása, mely szerint a daganat

kiterjedése szerint lehet:

• I. stádiumú: a daganat csak a herékre lokalizálódik,
• II. stádiumú: nyirokcsomó áttétek keletkeztek az aorta körül és a hashártya mögött, de még a rekeszizom alatt,
• III. stádiumú: Nyirokcsomó áttét a rekeszizom felett is kimutatható kell,
• IV. stádiumú: távoli (pl. máj-, tüdőáttétek) keletkeztek.

A stádiumbeosztás meghatározásában leghatékonyabb módszerek a nagy felbontóképességű képalkotó eljárások (CT, MRI, PET). A nyirokcsomók kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát (limfográfia) ma már ritkán végzik.

A hererák terápiája

• A kezelés módjai lehetnek: műtét (kasztráció,) sugárkezelés és kemoterápia.
• Sebészi beavatkozás során a teljes here eltávolításra szorul – de nem feltétlenül mindkét oldalon.
• A kasztráció mellett szokás a hashártya mögötti nyirokcsomók teljes eltávolítása.
• Sugárkezeléssel a műtét után visszamaradt daganatos sejtek pusztíthatók el.
• Kemoterápia alapkombinációja a Bleomycin-Etoposide-Cisplatin.

A hererák prognózisa

A daganat prognózisa függ a szövettani eredménytől és a klinikai stádiumtól. Mivel a hererák legtöbbször korán kerül felismerésre (könnyen észrevehető fürdés közben). Ezért az ötéves túlélési arány ma már 95% feletti. Seminoma esetén a kiújulás 5 év után sem ritka, ezért tartósabb megfigyelésre van szükség.

A hererák maradandó következményei

Az egyik here eltávolítása és mindkét here besugárzása sok esetben maradandó meddőséget hagy maga után. Ezért a gyermekkel még nem rendelkező férfiaknál a spermiumok műtét előtti konzerválása javasolt, ezáltal későbbi homológ (a férj ondójával történő) inszeminációval biztosítható az utód nemzése. Sok esetben, ha a kasztráció csak féloldali volt, a fogamzóképesség idővel visszatérhet. Ilyenkor a fejlődési rendellenességek kockázata a sugárkezelés és kemoterápia ellenére sem fokozott. Születéskorlátozásra gyógyult hererák esetén tehát nincs szükség.

Korai felismerés és önvizsgálat szerepe

A hererák egyik nagy előnye – a legtöbb daganattal ellentétben –, hogy már a korai stádiumában is észrevehető lehet. Éppen ezért különösen fontos a rendszeres önvizsgálat, amit minden 15 év feletti férfinak ajánlott havonta egyszer elvégeznie. Erre a legalkalmasabb időpont a meleg fürdő vagy zuhany után van, amikor a herezacskó izmai elernyednek, így a herék könnyebben tapinthatók. Az önvizsgálat során mindkét herét külön-külön át kell tapintani a hüvelyk- és mutatóujj segítségével, figyelve bármilyen szokatlan csomóra, duzzanatra, szövetelváltozásra vagy méretkülönbségre. Ha valaki ilyen elváltozást tapasztal, haladéktalanul urológushoz kell fordulnia, mert a korai diagnózis drámaian növeli a gyógyulás esélyét.

Megelőzés és rizikócsökkentés

Noha a hererák kialakulásának pontos okai nem ismertek, vannak olyan körülmények, amelyek növelhetik a kockázatot. A rejtettheréjűség (amikor a here nem száll le a herezacskóba) ilyen tényező: ezt már kisgyermekkorban sebészileg kezelni kell, lehetőleg 1 éves korig. Ez nemcsak a termékenység megőrzését segíti, hanem a daganatképződés esélyét is jelentősen csökkenti. A családi kórelőzmény (ha egyenesági rokon érintett volt), valamint az interszex állapotok szintén fokozzák a hererák előfordulását, ezért ezen esetekben fokozott orvosi ellenőrzés is javasolt.

Lelki támogatás és életminőség megőrzése

A hererák diagnózisa pszichésen is megterhelő lehet, különösen a fiatal férfiak számára, akiknél a férfiassággal, szexualitással és gyermekvállalással kapcsolatos kérdések erősen előtérbe kerülnek. Fontos tudni, hogy a hereeltávolítás nem feltétlenül érinti a szexuális funkciókat, és az esetek jelentős részében a termékenység is megőrizhető. Az érintettek számára ma már elérhetők esztétikai célú hereimplantátumok is, amelyek segíthetnek a testkép helyreállításában. A spermiumok műtét előtti fagyasztására is lehetőség van, így a későbbi gyermekvállalás biztosítható.

Hosszú távú gondozás és nyomon követés

A hererákból való gyógyulás után a rendszeres onkológiai követés elengedhetetlen. A kontrollvizsgálatok általában fizikális ellenőrzést, vérvizsgálatot (tumormarkerek: AFP, β-hCG, LDH), valamint képalkotó eljárásokat (ultrahang, CT, MRI) foglalnak magukba. A megfigyelési időszak 5–10 évig tart, a daganat típusától és stádiumától függően. A seminoma típusú hererák esetén például előfordulhat, hogy az első 5 év után is kialakul kiújulás, ezért az ellenőrzés hosszabb távon is indokolt lehet.

Társadalmi tudatosság: a tabu lebontása

Sajnos a hererákról még mindig keveset beszélünk nyilvánosan. Pedig ez az egyik legjobban gyógyítható daganatos betegség, különösen, ha idejében felismerik. A megelőzés kulcsa a tudatosság, az önvizsgálat rendszeres gyakorlása, a szokatlan tünetek komolyan vétele, valamint a nyílt kommunikáció orvossal, partnerrel, családdal. A társadalmi szintű tájékoztatás nemcsak az érintettek túlélését javítja, hanem segíthet lebontani azokat a tabukat is, amelyek miatt sok férfi még mindig túl későn fordul orvoshoz.

Gyakori kérdések a hererákról

Milyen életkorban alakul ki leggyakrabban a hererák?

A hererák leggyakrabban a 20 és 39 év közötti férfiaknál fordul elő, tehát a fiatal felnőttkor betegsége. Ritkább gyermekkorban és időskorban, de ezekben az életciklusokban is előfordulhat. A betegség Magyarországon évente körülbelül 100–150 új esetet érint, és az időben történő felismerés kulcsfontosságú a jó gyógyulási esélyekhez.

Mi okozza a hererákot?

A hererák pontos okai nem ismertek, de vannak ismert kockázati tényezők. Ezek közé tartozik a rejtettheréjűség (amikor a here nem száll le időben a herezacskóba), a családi halmozódás (ha egy közeli rokon is érintett volt), egyes fejlődési rendellenességek (interszexualitás), valamint a korai nemi érés. Ezen kívül korábbi heregyulladás vagy lágyéksérv is növelheti a rizikót, de ezek önmagukban nem jelentik azt, hogy biztosan kialakul a betegség.

Melyek a hererák legelső tünetei?

A leggyakoribb tünet a here fájdalmatlan megnagyobbodása, egy csomó vagy kemény szövetrész kialakulása. Egyes esetekben azonban fájdalom, húzó érzés, herezacskóban tapintható folyadékgyülem, deréktáji fájdalom vagy csökkent nemi vágy is jelentkezhet. Ritkán a véres ondó is lehet tünet. Fontos, hogy bármilyen hereeltérés esetén orvoshoz forduljunk.

Mennyire gyógyítható a hererák?

A hererák az egyik legjobban gyógyítható daganattípus, különösen akkor, ha korai stádiumban ismerik fel. Az ötéves túlélési arány meghaladja a 95%-ot, még áttétek esetén is jó eséllyel kezelhető. A modern kezelési protokollok – sebészet, kemoterápia, sugárkezelés – rendkívül hatékonyak.

Hogyan végezhető el a here önvizsgálata?

A here önvizsgálatát havonta egyszer javasolt elvégezni, lehetőleg meleg zuhany vagy fürdő után. Ilyenkor a herezacskó bőre lazább, a herék jobban kitapinthatók. Mindkét herét külön, óvatosan végigtapintva ellenőrizni kell, van-e bennük szokatlan csomó, duzzanat, megkeményedés vagy aszimmetria. Ha bármi szokatlant tapasztal, érdemes mielőbb urológushoz fordulni.

A hererák kezelése után lehet még gyermeket vállalni?

Igen, sok esetben lehetséges. Ha csak az egyik herét távolították el, a másik here továbbra is termelhet hímivarsejteket. Ha a kezelés magába foglalja a kemoterápiát vagy sugárkezelést is, az ideiglenesen vagy tartósan csökkentheti a termékenységet. Ezért a kezelés előtt javasolt a spermiumok fagyasztása, különösen, ha a páciens még nem alapított családot. Az utódoknál nem emelkedett a fejlődési rendellenességek aránya.

Milyen vizsgálatokkal mutatható ki a hererák?

A diagnózis első lépése a fizikális (tapintásos) vizsgálat és az ultrahang. Ha daganatra gyanús elváltozás látható, vérvizsgálattal meghatározzák a tumormarkerek szintjét (pl. AFP, β-hCG, LDH). A pontos típus és stádium megállapításához műtéti mintavétel, valamint CT, MRI vagy PET-vizsgálat is szükséges lehet. Ezek segítenek az esetleges áttétek azonosításában.