7 tévhit a sztrókról - nem csak időseket érinthet!
Akad néhány tévhit, téves elképzelés a stroke-kal kapcsolatban.
A stroke nem ritka betegség, Magyarországon évente több mint 30 000 eset történik. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a betegek nagy része túléli az agyi érkatasztrófát. Nagyon eltérő lehet azonban, hogy kinél milyen súlyosságú és mennyire visszafordítható károsodást okoz az esemény.
Mi a sztrók?
A stroke egy tünetegyüttes, amely az agy egyes részeinek 24 óránál tovább fennálló vérellátási zavara által okozott agyműködési zavar. Gyorsan alakul ki, és azonnali sürgősségi ellátást igényel. Mivel az agy rendkívül érzékeny az oxigénhiányra, a stroke tünetei nagyon gyorsan kialakulhatnak. A központi idegrendszer funkciói az agyban csoportosulnak, amely nem rendelkezik oxigéntartalékkal, ezért a stroke tünetei és következményei drámaiak lehetnek. A tünetek hátterében két fő folyamat, a trombózissal járó agyi infarktus és/vagy az erek sérülésével járó agyvérzés állhat.
A stroke-ot elszenvedett beteg azonnali kezelést igényel, ennél a betegségnél minden perc számít. Az eltelt idő növeli az agykárosodás mértékét, és csökkenti a teljes rehabilitáció esélyét. A mentő a beteget stroke centrumba szállítja, ahol neurológus szakorvos és CT-vizsgálat dönti el a kezelés mikéntjét.
Ezek a leggyakoribb tévhitek a sztrókkal kapcsolatban
Csak idős ember kaphat stroke-ot
Nem igaz. Bár többségében a 65 évnél idősebb emberekkel történik meg, összességét tekintve az egyharmada a betegeknek 65 év alatti. Sőt mi több, a fiatalok körében is egyre növekedik a stroke előfordulás gyakorisága. Fiataloknál a stroke akár egy háttérben megbúvó rendellenesség következtében is bekövetkezhet, mint a veleszületett szívrendellenesség, amit korábban nem gyanítottak.
Csak egy fajta stroke-típus létezik
Nem igaz! Igazából két fő stroke típus ismert. A stroke kb. 87%-a iszkémiás eredetű. Oka egy agyterület vérellátási zavara, esetleg érelzáródás. A többi a vérzéses stroke, alapvetően agyvérzés, ami a véredények megrepedésekor fordulhat elő. A rizikófaktor mindkettő esetén hasonló, de a gyógykezelés teljes mértékben különbözik egymástól.
A stroke-ot nem lehet megelőzni
Nem igaz. Valójában, a stroke-típusú betegségek 80%-a megelőzhető a főbb kockázati tényezők, azaz túlsúly, hipertónia (magas vérnyomás) és magas koleszterinszint kezelésével. Több edzés, kevesebb alkohol fogyasztása és cukorbetegség megfelelő kontrollálása is csökkenti a kockázatot.
A stroke tünetei mindig drámaiak
Nem igaz. A tünetek olyan enyhék is lehetnek, mint egy szédülésé. A szédülések egy része a túl gyorsan történő felállás, vagy a nyaki gerinccel kapcsolatos problémák kísérőjelensége. Általában a stroke az arc egyik felének petyhüdtségében, a test egyik oldalának elgyengülésében, bénulásában, zavartságban és a beszédkészség zavarában nyilvánul meg. Sőt, míg szívinfarktusnál a férfiaknak és a nőknek hasonló tüneteik lehetnek, addig a stroke esetében a nőknél más tünetek is előfordulhatnak, mint pl. csuklás, ami férfiaknál kevésbé gyakori.
A tünetek elmúlnak, ha kivárjuk
Talán a legfontosabb tudnivaló: nem igaz! A lehető legnagyobb hiba, ha azt hisszük, hogy ki lehet aludni vagy kivárni a stroke-tünetek elmúlását. Igazából ez a gondolkodásmód és viselkedés nagyon veszélyes! Fontos – még "laikus szinten" is, hogy a tüneteket nemcsak felismerni kell, hanem minél előbb kezeltetni! A "mini-stroke"-ként is elhíresült tranziens iszkémiás attakot (átmeneti érelzáródásos roham, TIA) sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek tünetei a járásproblémák, látászavarok (mindkét szemen), szédülés és zsibbadás/gyengeség a test egyik oldalán, de ezek akár el is múlhatnak viszonylag rövid idő alatt. Ez a típusú stroke általában nem okoz főbb károsodást, de megnövelheti egy újabb stroke esélyeit 30 napon belül.
Ha nem gyógyul fel gyorsan, akkor tartós fogyatékosságra van ítélve
Nem igaz. Valaha az emberek azt hitték, hogy a stroke túlélői 6 hónap után már nem javulnak tovább. Szerencsére, ez a nézet azóta megváltozott: soha nem marad abba a javulás, mivel az agyunk, idegrendszerünk állandóan "újrahuzalozza" magát.
Ha 3 órán belül nem érkezik meg a kórházba – az orvos már tehetetlen
Nem igaz. Mintegy évtizedes szakmai tapasztalat, hogy az erőteljes vérrögoldóként ismert injekciós gyógyszer, a tpA (=altepláz) csak a tényleges stroke megjelenése utáni 3 órában tud segíteni a iszkémiás stroke-os betegeken. Mostanra a terápiás ablakot 8 órára növelték meg, attól függően, hogyan adják be a gyógyszert. Ez a gyógyszer azonban a vérzéses stroke-on nem segít, hiszen véralvadásgátló lévén csak súlyosbíthatja a vérzést.
Stroke után ezek a leggyakoribb mentális és fizikai változások
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
