Ezeket látta már?

Szürke foltok, avagy lyukak az emlékezetünkben

2013.04.08. Módosítva: 2015.11.04.

Az emlékezőképességben fellépő rendellenességek lehetnek fokozatosan súlyosbodók, azaz progresszívek (pl.: Alzheimer-kór, Huntington szindróma), vagy hirtelen bekövetkezők, melyeket traumák, komolyabb fejsérülések, vagy az agyat érintő fertőzések válthatnak ki. Közös jellemző bennük, hogy minden esetben idegi károsodás is fellép, mely meggátolja az emlékezés folyamatának valamely szakaszát.

A tulajdonképpen gyűjtőfogalom, mely a következő tüneteket (vagy azok bizonyos elemeit) foglalja magában: személyiségváltozás, hallucináció, emlékezetvesztés, agresszió, nyugtalanság, ingerlékenység, képzelgés, inkontinencia, mértéktelen evés, a járás megváltozása, hirtelen nevetés vagy sírás.

Szürke foltok, avagy lyukak az emlékezetünkben

Kialakulása csakúgy, mint az Alzheimer-kór esetén az agy károsodásával magyarázható. A demens betegek kognitív képességeik (megismeréshez szükséges képességek, pl.: figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) jóval nagyobb részét veszítik el, mint amit a természetes öregedés önmagában okozna, ezen kívül a memória, a figyelem, a nyelv és a problémamegoldás területén is súlyos leépülést mutatnak.

E betegség kialakulása szorosan összefügg a korosodással, míg a 65 évesek csupán 5%-a, addig a 85-90 éves korosztály 50% szenved valamilyen fokú demenciában. Legismertebb típusa az Alzheimer kór, ám ide tartozik a vaszkuláris (éreredetű) demencia, a diffúz-Lewy-test betegség, a homloklebeny-, vagy homlok-halántéklebeny demencia, a Huntington-kór és a Creutzfeldt-Jakob szindróma.

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór az agysejtek közötti kapcsolatok megszűnését, az agy fokozatos leépülését jelenti. A betegség kialakulásának okáról több feltevés is létezik, ám mind közül a legjelentősebb a kor előrehaladása. Míg a 65 éven felüliek csupán 5%-a, addig a 80 éven felüliek 20%-a Alzheimer-kóros.

A betegség legfőbb tünete az új emlékek befogadására való képtelenség és a hosszú távú memória fokozatos elvesztése, de idővel a zavarodottság, ingerlékenység és agresszió is egyre gyakoribbá válik.

Ahogy korábbi cikkünkben olvashatták, a különféle típusú emlékek az agy eltérő területein tárolódnak. Mivel az agy leépülése fokozatos, a különböző emlékközpontok meghatározott sorrendben veszítenek funkcionalitásukból. Elsőként az epizodikus, vagyis önéletrajzi emlékezet fakul meg, majd a rövidtávú-, a szemantikus- (mely a dolgok megnevezését teszi lehetővé) és végül a motorikus memóriavesztés (cselekvésekre és képességekre való emlékezés, pl.: járás) következik be. A kór előrehaladtával az agy további területei is érintetté válnak, mely végül a gondolkodás, a figyelem és a beszéd képességének nagyfokú diszfunkcióját váltja ki.

Különleges emlékezetzavarok

Emlékezetzavarok azonban más okokból kifolyólag is bekövetkezhetnek. A 70-es éveiben járó nyugdíjas labor asszisztens agya herpesz vírussal fertőződött meg, melyből ugyan a férfi kigyógyult, mediális temporális lebenyéből két diónyi méretű darab a vírusfertőzés következtében eltűnt. Az érintett terület magában foglalta a hippocampust, mely a rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába való emlékátvitelért felelős. A ma 85 éves, "EP" néven ismertté vált férfi ennek következtében kétféle amnéziában is szenved; anterográd amnéziában (mely új emlékek megjegyzésére teszi képtelenné) és retrográd amnéziában (mely régi emlékek felidézését akadályozza), az 1960 előtti történtekre azonban vissza tud emlékezni. Gyermekkori emlékei teljesen épek, csakúgy, mint a II. világháborús élményei, azonban meggyőződése, hogy a gáz gallononkénti ára sosem volt több egy dollárnál és a Holdra szállás sosem történt meg.

Az emlékezetzavarok nemcsak hiányos működésként értelmezhetőek. Az orvosi irodalomban csupán "AJ"-ként emlegetett 41 éves nő életének majdnem minden napját képes felidézni egészen 11 éves koráig visszamenőleg. "AJ" olyannyira egyedülálló, hogy a Kaliforniai Egyetem tudósai hipermnézia néven új funkcionális zavarként írták le esetét, mely nem hozható összefüggésbe autizmussal. A kutatás publikálása óta már több esetet is regisztráltak.

Azt azonban fontos leszögeznünk, hogy az emlékek nem tűnnek el, csupán előhívásuk, felidézésük nem válik lehetővé. Ennek magyarázata az, hogy az agy (egészséges működés esetén), csak a számára hasznos információkat tárolja könnyen hozzáférhető helyen. Gondoljunk csak bele, mi történne, ha semmit nem felejtenénk el. Amikor a lakáskulcsért indulnánk, minden alkalom felidéződne bennünk, mely során valamikor valahová letettük azt. Belátható, hogy ez teljesen felesleges és annak kiválasztása, hogy melyik volt a legutóbbi emlék, hosszadalmas folyamatot eredményezhetne. A mindennapi élet során sokkal fontosabbak a friss emlékek, mint a régiek. Annak érdekében, hogy agyunk gyorsabban és hatékonyabban működjön kialakult az ehhez szükséges mechanizmus, melyet felejtésnek hívunk.

"Értelmünk gyakorlati használata során a felejtés épp oly fontos, mint az emlékezés." - William James

Források:

http://www.human-memory.net/disorders.html

http://www.alzheimerweb.hu/alzheimer.html

http://u.wikipedia.org/wiki/Alzheimer-k%C3%B3r

http://u.wikipedia.org/wiki/Hipermn%C3%A9zia

http://www.spring.org.uk/2012/10/how-memory-works-10-things-most-people-get-wrong.php

http://ngm.nationalgeographic.com/2007/11/memory/foer-text/1

Forrás: EgészségKalauz