Elkezd valamit, aztán álmában is folytatja? Ez a betegség lehet az oka
Ez egy igen összetett neurológiai betegség, mely tulajdonképpen az alvás és ébrenlét szabályozásának zavarát jelenti.
Kezelésében az életmód megváltoztatásának és a gyógyszeres terápiának egyaránt nagy szerepe van. A narkolepszia (nagyon leegyszerűsítve) egy, jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható, de kezelhető neurológiai betegség, melynél sérülnek azok az idegsejtek, amelyek többek között az ébrenlétért felelős neuropeptideket termelik. Ennek következménye az alvás és éber állapot szabályozásának zavara.
A narkolepszia tünetei
A betegség tünetei lehetnek az extrém napközbeni álmosság, a hirtelen izomgyengeség, az alvási paralízis és a hallucinációk, melyek az alvás és az ébrenlét határán, félálomban jelentkeznek. Az elterjedt elképzeléssel szemben a narkolepsziások általában nem alszanak többet, mint egy nem érintett ember, azonban az alvásuk minősége sokkal rosszabb, és az is előfordulhat, hogy napközben szunyókálnak el (ezt ráadásul nehezen tudják szabályozni, ami kellemetlen helyzetekbe hozhatja őket vagy megnehezítheti a hétköznapokat).
Ezek lehetnek még a tünetei:
- Hirtelen napközbeni elalvások, amelyek bármilyen tevékenység közben bekövetkezhetnek. Ébredés után a beteg frissnek érzi magát, de nemsokára újra álmos lesz.
- Alvásparalízis: a beteg elalváskor vagy ébredéskor nem tud mozogni vagy beszélni. Ez általában néhány másodperctől néhány percig tart.
- Változások az alvás REM fázisában: A narkolepsziában szenvedők nagyon gyorsan, akár 15 perc alatt is elérik ezt a fázist, akár a napközbeni elalvás során is.
- Hallucinációk: elalváskor és ébredéskor is bekövetkezhetnek. Ezek valójában inkább álmok, de mivel a beteg – még vagy már – nem teljesen alszik amikor érzékeli ezeket, nincs tudatában hogy álmodik, ezért a hallucinációk különösen élénkek, akár félelmetesek lehetnek számára.
- A narkolepszia mellé gyakran társulnak más alvászavarok is.
- Egyes betegek azt tapasztalják, hogy az éppen végzett tevékenységet álmukban is folytatják (ez lehet az írástól az autóvezetésig bármilyen cselekvés). Amikor felébrednek, nem emlékeznek az alvás idejére, és azt tapasztalják, hogy nem jól végezték az adott tevékenységet.
A narkolepszia kezelése
A narkolepszia kezelésénél rendkívül fontos figyelembe venni az egyéni jellegzetességeket, a tünetek súlyosságát, az érintett igényeit (és kötelezettségeit) stb. A jól érzékelhető eredményekre hosszú időt, több hónapot is várni kell, és gyakran szükség lehet arra is, hogy a terápiát „finomítgassák”, alakítsák, például változtassanak a gyógyszerek adagolásán.
A narkolepszia terápiája részben az életmód megváltoztatásából és pszichés támogatásból, részben pedig gyógyszeres kezelésből tevődik össze. Fontos a megfelelő alvási szokások kialakítása, például törekedni kell arra, hogy mindig ugyanabban az időben feküdjön le és keljen fel az érintett, vagy kerülje a kék fényt árasztó képernyők (laptop, telefon, tablet) használatát az elalvást megelőző 1-2 órában. Szükség lehet arra is, hogy rövidebb alvásokat iktasson be napközben, ezek néhány órára felfrissíthetik a beteget. A pszichés támogatás során igyekezni kell például a stresszcsökkentő módszerek elsajátítására vagy a szorongás csökkentésére (az erős érzelmek és a stressz ronthatják a tüneteket, akárcsak az alkoholfogyasztás vagy a tudatmódosító szerek, melyektől sokan megkönnyebbülést remélnek a nehezebb helyzetekben). A rendszeres sportolás is fontos, mert ez a pihenést és a lelki kiegyensúlyozottságot is támogatja. A magas cukortartalmú ételek fogyasztása sok esetben növeli a napközbeni álmosságot, fáradtságot, ezért ezeket érdemes elhagyni az étrendből.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelésnél alkalmazhatnak a központi idegrendszerre ható stimulánsokat, illetve a dopamin-, illetve a norepinefrinszintre ható szereket. Ezek jelentős mértékben csökkenthetik a napközbeni álmosságot, fáradékonyságot, de sajnos ismert mellékhatásuk, hogy az éjszakai pihenést megzavarhatják, így a teljes alvásmennyiséget is csökkentik. A nátrium-oxibát (GHB) hatóanyagú gyógyszerek elsősorban a kataplexiára, vagyis a hirtelen izomgyengeségre hatnak.
Mit tehet otthon?
- Néhány vény nélkül kapható gyógyszer, mint az allergia vagy megfázás elleni szerek, álmosságot okozhatnak. Ha narkolepsziában szenved, kerülje ezek szedését.
- Tartson fenn egészséges alvásciklust, ahol a felkelés és lefekvés ideje nagyjából állandó.
- Napközben iktasson be néhány tervezett alvást.
- Kerülje a nikotin- és alkoholfogyasztást.
- A lefekvés előtt 4-5 órával végzett testmozgás segít csökkenteni a nappali álmosságot és javítani az éjszakai alvás minőségét.
- Este használjon kékfényszűrőt digitális készülékein, és lefekvés előtt egy órával már ne használjon kékfényt kibocsátó eszközöket.
- Ha kezelőorvosa úgy dönt, hogy nem alkalmas a vezetésre, tartózkodjon a vezetéstől, beleértve a kerékpározást is.
- Tájékoztassa környezetét betegségéről, hogy ők is alkalmazkodhassanak hozzá.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ilyen betegség okozhatja, ha sehogysem megy az alvás
