Kiszámolták, hány millió kell a gondtalan nyugdíjas évekhez: ennyit kellene félretennie minden magyarnak

A magyar középkorúak úgy látják, átlagosan 35,1 millió forintra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjasként ne kelljen fillérezniük – írta meg az Mfor a K&H friss felmérése alapján. Mégis, minden második megkérdezett gyomra összeszorul, ha az időskori megélhetésre gondol. A felhőtlen nyugdíjas évekhez azonban a vastagabb bankszámlán túl másra is szükség van: egészségre és élő emberi kapcsolatokra.

Ha valaki 30 évesen kapcsol, és 65 éves koráig szeretné összerakni ezt a 35,1 milliós tartalékot, annak – a hozamokat most félretéve – havi nagyjából 84 ezer forintot kellene félretennie. Ez természetesen nem egy kőbe vésett recept, hiszen mindenkinek mások az igényei, csupán ennyit tartanak ideálisnak a válaszadók. A szorongás viszont nagyon is valós: a megkérdezettek 53 százaléka fél attól, hogy időskorában anyagi gondjai lesznek. Ez még így is biztatóbb, mint egy évvel korábban, amikor 58 százalék tartott a nélkülözéstől.

Nem a bankszámla egyenlege az egyetlen záloga a boldog időskornak

Hiába a félretett milliók, ha az ember magányosan, négy fal között ülve tölti a napjait. A K&H is hangsúlyozza, hogy az egészségmegőrzés és a közösségi lét legalább annyit nyom a latban, mint a pénzügyi stabilitás.

Ezt támasztja alá egy 2021-es magyar kutatás is, amelyben 70 és 96 év közöttieket kérdeztek a mindennapjaikról. Kiderült, hogy a résztvevők:

• 64,6 százaléka napi szinten váltott néhány szót a szomszédjaival,
• 31 százaléka rendszeresen találkozott a barátaival,
• 27,4 százaléka pedig a rokonaival is tartotta a személyes kapcsolatot.

A számok mögött egy nagyon egyszerű összefüggés rajzolódott ki: aki elégedettebb volt az életével, az sokkal kevésbé érezte magát magányosnak. Bár a vizsgálat kis létszámú mintán alapult, így nem húzható rá az egész országra, a jelenség mégis sokatmondó.

Aki aktív marad, a környezetét is gazdagítja

A nyugdíjba vonulás nem azt jelenti, hogy az embernek ki kell vonulnia az életből – sőt, az évek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat ilyenkor válhat igazán értékessé mások számára.

Jól mutatja ezt a K&H örök aktív pályázata is, amelyre olyan idős embereket jelöltek, akik nyugdíjasként is mozgásban tartják a környezetüket:

• festészettel foglalkoznak,
• közösségi túrákat szerveznek,
• sportegyesületek munkáját segítik,
• vagy éppen magányos időstársaikat támogatják a mindennapokban.

Ahogy Horváth Magyary Voljč Nóra, a pénzintézet kommunikációs vezetője is rámutatott, az időskorra való felkészülés nem áll meg a pénzügyeknél: az egészségünkre és a kapcsolatainkra legalább ennyire tudatosan kell figyelnünk.

A nyugdíjas évekre való készülődés tehát kétfrontos feladat. Miközben a többség még keresi a módját, hogyan teremtsen magának stabil anyagi hátteret, legalább ennyire fontos, hogy mire eljön a pihenés ideje, legyen kikkel megosztani a mindennapokat.

A nyugdíjra nem elég pénzzel készülni

Van valami, amire sokan csak akkor kezdenek igazán odafigyelni, amikor már nyugdíjba vonultak: az egészségükre. Pedig az időskori életminőséget jelentősen befolyásolja, hogy valaki milyen fizikai és szellemi állapotban érkezik el ehhez az életszakaszhoz. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megelőző orvosi vizsgálatok nem csupán az élettartamot befolyásolhatják, hanem azt is, mennyire marad valaki önálló a későbbi éveiben.

A mozgás például az egyik legjobb hosszú távú befektetés. Nem szükséges maratont futni vagy naponta órákat tölteni az edzőteremben: már a rendszeres tempós séta, a kerékpározás, az úszás vagy a kertészkedés is sokat számíthat. Az izomerősítő gyakorlatokról sem érdemes megfeledkezni, hiszen az életkor előrehaladtával természetes módon csökken az izomtömeg és az izomerő. Ez a folyamat azonban megfelelő terheléssel lassítható.

A megfelelő izomerő nemcsak a bevásárlás vagy a lépcsőzés miatt fontos. Az egyensúly és a lábizomzat fejlesztése az elesések megelőzésében is szerepet játszhat, ami idősebb korban különösen lényeges. Egy csípőtáji törés vagy más súlyos sérülés ugyanis akár hosszú hónapokra is korlátozhatja az önálló életvitelt.

A szellemi frissességet karban kell tartani

Az időskori jóllét egyik fontos összetevője a szellemi aktivitás. Az agynak is szüksége van rendszeres kihívásokra, ezért érdemes olyan elfoglaltságokat keresni, amelyek tanulással, gondolkodással vagy új készségek elsajátításával járnak.

A nyelvtanulás, a társasjáték, a rejtvényfejtés, a hangszeres zene, az olvasás vagy akár egy új digitális eszköz használatának megtanulása egyaránt változatossá teheti a mindennapokat. Különösen hasznosak lehetnek azok a tevékenységek, amelyek nemcsak az emlékezetet és a figyelmet mozgatják meg, hanem más emberekkel való kapcsolódást is jelentenek.

Fontos azonban, hogy ne tekintsünk egyetlen agytornázó alkalmazást vagy rejtvényt a demencia elleni biztos védelemnek. A szellemi frissesség megőrzése összetett folyamat, amelyben a mozgás, az alvás, a társas kapcsolatok, valamint a szív- és érrendszeri egészség is szerepet játszik.

A hallás és a látás rendszeres ellenőrzése szintén többet jelent egyszerű kényelmi kérdésnél. Ha valaki egyre nehezebben érti a beszélgetéseket, vagy látásromlás miatt ritkábban mozdul ki otthonról, könnyen elszigetelődhet. A kezeletlen érzékszervi problémák így közvetve a társas aktivitást és az életminőséget is ronthatják.

A magány nem egyszerűen rossz érzés: az egészségre is kihatással lehet

A társas kapcsolatok jelentőségét a legújabb nemzetközi kutatások is egyre hangsúlyosabban emelik ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-ben közzétett, a társas kapcsolatok egészségügyi jelentőségét vizsgáló átfogó jelentése szerint a magány és a társas elszigeteltség komoly, sokáig alábecsült népegészségügyi problémát jelent.

A WHO becslése alapján világszerte minden hatodik ember tapasztal magányt. Az idősebbek különösen veszélyeztetettek lehetnek, főként akkor, ha elveszítik a házastársukat, romlik az egészségi állapotuk, nehezebben közlekednek, vagy a családtagjaik távol élnek.

A tartós elszigeteltség nemcsak a hangulatra lehet kedvezőtlen hatással. A kutatások összefüggést találtak a magány, illetve a társas kapcsolatok hiánya és többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió, a kognitív hanyatlás és a demencia nagyobb kockázata között. Ez nem jelenti azt, hogy a magány önmagában biztosan betegséget okoz, de arra figyelmeztet, hogy a társas kapcsolatok ápolása az egészségmegőrzés része is.

Éppen ezért nem érdemes megvárni a nyugdíjba vonulást az emberi kapcsolatok tudatos építésével. A barátságok fenntartása, a közös programok, a családi találkozások és a szomszédokkal való rendszeres kapcsolattartás már aktív dolgozóként is fontos. A nyugdíjba vonulás ugyanis sokak számára nemcsak a munka befejezését, hanem a korábbi napi társas érintkezések elvesztését is jelenti.

A nyugdíjba vonulás után új napirendre és új célokra van szükség

A munkahely sok ember számára nemcsak megélhetést, hanem napi ritmust, feladatokat és közösséget is biztosít. Amikor ez megszűnik, könnyen kialakulhat az érzés, hogy az embernek már nincs igazán szüksége rá senkinek.

Ezt segíthet megelőzni, ha a nyugdíjba vonulás nem egyik napról a másikra történő visszavonulást jelent, hanem egy új életszakasz tudatos megtervezését. Érdemes előre átgondolni, milyen tevékenységek tölthetik ki a korábbi munkanapok helyét.

• Önkéntesség: egy civil szervezet, helyi közösség vagy jótékonysági kezdeményezés munkájában való részvétel új kapcsolatokat és értelmes feladatokat adhat.
• Tudásátadás: a korábbi szakmai tapasztalatok megosztása fiatalabbakkal, például mentorálás vagy oktatás formájában.
• Közösségi sport: a gyaloglóklubok, túracsoportok, nyugdíjasklubok és közös tornák egyszerre segíthetik a mozgást és az ismerkedést.
• Hobbi és alkotás: a kertészkedés, a kézművesség, a főzés, a festés vagy a zene új sikerélményeket adhat.
• Családi szerepvállalás: az unokákkal töltött idő, a közös programok és a generációk közötti tudásátadás mindkét fél számára értékes lehet.

Nem feltétlenül kell nagy vállalásokban gondolkodni. Már heti egy-két rendszeres program is segíthet abban, hogy a napoknak legyen szerkezete, és ne váljanak egyhangúvá.

A pénzügyi biztonságot sem érdemes az utolsó évekre hagyni

A nyugdíjcélú megtakarításoknál az egyik legnagyobb előny az idő. Minél korábban kezd valaki félretenni, annál kisebb havi összeggel is felépíthet jelentősebb tartalékot, különösen akkor, ha a megtakarítás hozamot is termel. A rendszeresség sokszor fontosabb, mint az, hogy valaki már az első hónaptól nagy összeget tudjon elkülöníteni.

A 35,1 millió forintos célösszeg kapcsán azonban egy lényeges szempontról sem szabad megfeledkezni: az inflációról. Ami ma elegendőnek tűnik a kényelmes időskori élethez, annak vásárlóereje évtizedek múlva jelentősen kisebb lehet. Ezért a nyugdíjtervezésnél nemcsak azt kell mérlegelni, mennyi pénzt sikerül összegyűjteni, hanem azt is, hogy az adott összeg a jövőben milyen életszínvonalat biztosíthat.

A megtakarítási lehetőségek között érdemes megismerni az önkéntes nyugdíjpénztárakat, a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) és a nyugdíjbiztosításokat is. Ezek eltérő költségekkel, hozzáférési feltételekkel és befektetési kockázatokkal járnak, ezért nem létezik mindenki számára egyformán megfelelő konstrukció. A választásnál az életkort, a jövedelmet, a megtakarítási képességet és a várható nyugdíjba vonulás időpontját egyaránt figyelembe kell venni.

Az Európai Bizottság 2025-ös értékelése is rámutatott, hogy Magyarországon a kiegészítő nyugdíj-megtakarítások szerepe egyelőre korlátozott, miközben a társadalom öregedése egyre nagyobb kihívást jelent a nyugdíjrendszer számára.

A legjobb időskori befektetés az önállóság megőrzése

A nyugdíjas évekre való felkészülés tehát jóval összetettebb annál, mint hogy valaki kiszámolja, hány millió forintot kell összegyűjtenie. A pénzügyi tartalék lehetőséget ad a kiszámíthatóbb életre, az egészség megőrzése segíthet abban, hogy valaki minél tovább önálló maradjon, a társas kapcsolatok pedig értelmet és örömet adhatnak a mindennapoknak.

Érdemes ezért már középkorúként három kérdést feltenni magunknak: lesz-e elegendő megtakarításunk az időskori kiadásokra, teszünk-e eleget azért, hogy fizikailag és szellemileg aktívak maradjunk, és vannak-e olyan emberek az életünkben, akikkel később is számíthatunk egymásra?

A nyugodt nyugdíjas évekhez ugyanis nemcsak az számít, mennyi pénz van a bankszámlán. Legalább ilyen fontos, hogy legyen erőnk elmenni egy kirándulásra, kedvünk találkozni a barátainkkal, és legyen kihez fordulnunk, ha segítségre vagy egyszerűen csak egy jó beszélgetésre vágyunk.

Kapcsolódó cikk

9 hobbi, ami boldoggá tesz nyugdíjaskorban - különösen igaz az introvertált típusú személyiségekre

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!