Ezeket látta már?

Agyvérzés után arctorna és okostelefon a kommunikációs képesség visszaépítéséért

beszédterápia, stroke, agyvérzés

A kommunikációs, beszédképzési és beszédértési problémák rendkívül gyakoriak agyvérzés után. Megfelelő terápiával visszanyerhető a kommunikáció képessége, javítható az önbizalom és az önállóság is.

Amikor a stroke utáni kommunikációs zavarokra és az ezeket célzó rehabilitációs módszerekre gondolunk, gyakran csak a beszédképzéssel és beszédértéssel kapcsolatos problémák jutnak eszünkbe. Pedig a kommunikáció és az agyvérzés utáni rehabilitáció ennél jóval összetettebb lehet, hiszen az írással, olvasással, testbeszéddel, hangsúlyozással, mimikával és egyéb tényezőkkel is foglalkozik. A kommunikációs képességek visszaszerzése, esetleg új képességek elsajátítása az érintett önértékelésére, önbecsülésére is nagyon jó hatással lehet.

Beszédterápia: izomerősítéstől a szókincs fejlesztéséig

Sajnos, előre nem lehet megjósolni, hogy kinél milyen javulás érhető el. Általában a stroke-ot követő első fél évben figyelhető meg a leglátványosabb változás, de utána még akár évekig is tarthat, míg minden visszaáll a korábbi szintre. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy nem mindenkinél lehet elérni, hogy ugyanúgy képes legyen kommunikálni, mint a stroke előtt, előfordulhat, hogy a károsodás nem visszafordítható.

Az első lépés természetesen a károsodás felmérése, a kommunikációs problémák pontos meghatározása. Ezután a rehabilitációban részt vevő szakemberek egy személyre szabott tervet állítanak össze, figyelembe véve az egyéni jellegzetességeket és célokat is. A kommunikációt célzó rehabilitáció lehet közvetlen, vagyis a beszédképzést és beszédértést célzó, de közvetett is, melynél az új, kiegészítő módszerek elsajátítása a cél. Ez utóbbi magában foglalhatja a különböző segédeszközök használatának begyakorlását is.

A beszédterápia történhet egyénileg, de csoportosan is. Van, hogy a beteg otthonába látogat el a terapeuta, de az is előfordulhat, hogy külön rendelőben foglalkozik a stroke-on átesettel. A beszédterápia időtartama a beteg állapotától függ, a legtöbbször több hónapig tart, és még annak befejezése után is szükség lehet az otthoni gyakorlásra.

A stroke utáni beszédterápiánál alkalmazott gyakorlatok rendkívül sokfélék lehetnek, az izmokat megerősítő arc- és nyelvtornától a légzőgyakorlatokon át a hangos felolvasásig vagy a hallott szavak megismétléséig. Előfordulhat, hogy az érintettnek utánoznia kell a terapeuta mimikáját, grimaszolnia kell. A foglalkozásokon fejleszthetik az artikulációt, a beszéd tisztaságát, érthetőségét is. Bizonyos esetekben a tárgyak felismerésére, a megfelelő szavak megtalálására, a szókincs fejlesztésére is koncentrálnak. Természetesen, az agyvérzés az írásért, olvasásért, rajzolásért felelős agyi területeket is érintheti, ezért ezek „újratanulása” is a terápia részét képezheti.

Élet a stroke után: ezért nem ismeri fel a beteg a rokonait és a tárgyakat

Segédeszközök stroke-on átesetteknek

A kommunikációs képességek sérülésének mértéke, jellege egyénenként nagyon eltérő lehet, így azon eszközök is rendkívül sokfélék, melyek segíthetik a kommunikációt. A legjobb a rehabilitációban részt vevő szakember véleményét kikérni, az adott esetben melyik lenne a leghasznosabb. A segédeszközök lehetnek oly egyszerűek, mint a toll és jegyzetfüzet, melyre a beteg felírhatja, felrajzolhatja a mondanivalóját. Az okostelefonnal, tablet is segítheti a kommunikációt, például a szöveget beszéddé alakító applikációval.

Bizonyos alternatív kommunikációs eszközök, kommunikációs táblák akár otthon is elkészíthetőek. Ezek olyan táblák, kártyák vagy füzetek, melyeken a beteg megmutathatja, mit is szeretne. A kártyán, táblán szerepelhet az egész ábécé, a leggyakrabban használt tárgyak fényképe, gyakori tevékenységek (evés, ivás, alvás stb.) vagy érzelmek piktogramja stb. A modern technológiát is felhasználó segédeszközök, kommunikációs táblák vagy beszédszintetizátorok vagy előre beprogramozott mondatokkal, vagy billentyűzettel dolgoznak, az itt megadott szavakat alakítja át a program hanggá. (A beszédszintetizátor legismertebb alkalmazója dr. Stephen Hawking világhírű fizikus volt.)

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához