Az agy öregedése és a demencia (elbutulás)
A test többi részéhez hasonlóan, az agy is változik az öregedéssel. A kutatók egyre több részletét tárják fel a változás mögötti folyamatoknak, és ezáltal egyre jobban látszanak a különbségek az agy szokványos öregedése és a demencia között.
Mi történik az aggyal az öregedés során?
Az agy több milliárd idegsejtből áll (neuronok), amelyek specifikus régiókba vannak szervezve, és ezek a régiók irányítják az összes mentális és fizikális folyamatot.
Régen úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés kényszerű velejárója ezen neuronok jó részének elvesztése, és komplex hálózatuk károsodása. Szerencsére, az újabb kutatások szerint ezek a megállapítások pontatlanok.
Az agy valóban öregszik, de a legtöbb embernél ezek a változások sokkal enyhébbek, mint amit korábban feltételeztek. A változások közé tartozik:
egyes neuronok zsugorodása
a képlékenység elvesztése (az idegsejtek közötti kapcsolatok átrendezhetősége)
szabad gyökök okozta károsodás (ezek olyan molekulák, amelyek könnyen reakcióba lépnek más molekulákkal, ezért sejtkárosító hatásúak).
A demencia a gondolkodás hanyatlása?
Forrás: EgészségKalauz
Az agy bizonyos területei érzékenyebbek ezekre a változásokra. A legveszélyeztetettebbek az emlékezést, tanulást és komplex agyi tevékenységet igénylő cselekvéseket (pl.: tervezés) meghatározó régiók.
Hogyan érintik az embert ezek a változások?
Az embereket különböző mértékben érinti az öregedés. Sok idős ember csak minimális nehézséget tapasztal a tanulás, emlékezés, tervezés és döntés folyamatában. Némileg több időre van szükségük az összetettebb feladatok elvégzéséhez, de végül pont olyan jól megcsinálják, mint fiatal korukban. Más emberek, ahogy öregszenek egyre nehezebben tudják megoldani ezeket a feladatokat. Másrészről viszont az öregedéssel gyakran bővül a szókincs és a nyelvi készségek egyéb formái is javulnak.
A demencia hormonális eredetű is lehet? Tudja meg! Kattintson!
Mi a különbség az öregedés és a demencia között?
- 1 A demencia annak az állapotcsoportnak a gyűjtőneve, amelyek súlyos emlékezetvesztést, személyiség változásokat okoznak és megnehezítik a hétköznapokat. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb formája a demenciának. A második leggyakoribb forma az éreredetű (vaszkuláris) demencia, amelynél az agyi vérellátás szenved zavart (többszörös agyi infarktus okozta demencia).A demenciában szenvedők nemcsak apróbb kihagyásokat tapasztalnak, mint az egészséges kortársaik.
- 2 A demencia jelei közé tartozik az önismétlés; az eltévedés ismerős helyeken; az utasítások követésének nehézsége; az idő-, és térérzék elvesztése; emberek fel nem ismerése; valamint kihívássá válnak az olyan hétköznapi feladatok, mint az öltözködés, vagy az autóvezetés.
- 3 Egy másik állapot, amelyet nemrég fedeztek fel, az enyhe kognitív károsodás (MCI). Az ebben szenvedő emberek feledékenyebbek, mint a kortársaik, de nincs egyéb, demenciára utaló tünetük, valamint a hétköznapi tevékenységeiket is megfelelően el tudják látni. Az MCI-ben szenvedőknél nagyobb a demencia kialakulásának veszélye, de sokuknál nem fejlődik ki.
Ha Önnél, vagy valamely ismerősénél jelentkeznek ezek a tünetek, akkor orvoshoz kell fordulni. A kezelőorvos felméri a helyzetet és megpróbálja kizárni azokat a betegségeket, amelyek ilyen tünettannal járnak, mint például a depresszió, a táplálkozási rendellenességek, vagy bizonyos gyógyszerhatások. Ha demencia fennállta bizonyosodik be, akkor az orvos megfelelő tanácsokkal látja majd el a legmegfelelőbb kezelést illetően.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
