A 91 éves demens nagyim fia meghalt, de anyuval félünk elmondani neki, mit tegyünk? Az orvos válaszol
A fia három 3 héttel ezelőtt kórházba került szívbetegséggel, majd a múlt héten a nagyi is combnyaktöréssel. Naponta többször kérdezi, hogy hogy van a fia, de félünk, ha megtudja, nem épül fel.
A vakcinainfós orvosokhoz az alábbi kérdés érkezett:
"Kedves segítő orvosok!
A 91 éves nagymamámmal egy háztartásban élt a hetvenkét éves fia. A fia három héttel ezelőtt kórházba került súlyos szívbetegséggel. A múlt héten a nagyi is bekerült combnyaktöréssel. A nagymamám demens, de vannak tiszta pillanatai, a baleset előtt járókerettel a lakásban közlekedett. Műtét után hétfőn hazahoztuk és az anyukámnál lábadozik. A probléma, az hogy ugyanazon a napon a kórházban meghalt a fia. A család most nagyon tanácstalan. Nem tudjuk, hogy megmondjuk-e neki.
Naponta többször kérdezi, hogy tudunk-e róla valamit, és hogy hogy van a fia. Attól félünk, hogy ha megtudja, akkor az egyébként esélyes fizikai felépülése teljesen reménytelenné válik. Kérem segítsen valaki a döntés meghozatalában. Egy ilyen idős demens beteggel mi történik ilyen helyzetben? Nagyon szeretjük, erőn felül otthon ápoljuk, és a legjobbat szeretnénk neki. Az őt ápoló anyukám is már elmúlt 70 éves, aki így a nagy titkolózás közepette egyáltalán nem tud gyászolni. Nagyon tanácstalanok vagyunk. Köszönöm szépen előre is."
A kérdésre két orvos is válaszolt.
Dr. Mátéh Nóra válasza:
"Kedves Kérdező!
"Egy ilyen nehéz és komplex helyzetre nincs egy jó válasz, nincs sablon. Én alapvetően orvosként a transzparencia híve vagyok, talán célravezetőbb elmondani a helyzetet, de ez inkább vélemény, mint tanács. Egyrészt nehéz jósolni, a néni mire mit reagál, másrészt az a gyanúm, a családnak hosszútávon igen megterhelő lesz a demens nagyi előtt titkolózni, miközben ők maguk gyászolnák a halottjukat, később pedig feldolgoznák a veszteséget. A nagyi is fontos, de maguk mind fontosak, és én hosszútávon kb. kivitelezhetetlennek látnám a titkolózást... De erre nincs se receptúra, se egyértelmű válasz."
Dr. Köles László válasza:
"Minden eddigi élettapasztalatom abba az irányba mutat, hogy nem jó út az, ha bármilyen okból, bármilyen nemes célból, egy olyan világot próbálunk felépíteni, tartósan fenntartani, amely nem a valós helyzeten alapul. Elég egy gyenge pillanat a dolgok eltitkolásában, egy árulkodó pillantás, és a "be nem avatott" érezni fogja, hogy valami nincs rendben. Mindez pedig éppen ellentétes hatást vált ki, mint amit szeretnénk elérni.
Miközben a titkolózás lehetetlenné teszi a feldolgozást, a gyászt, ahogy a helyzetleírásban is szerepel, emiatt megterheli a családot, a szűk közösséget, annak azokat az őszinte, spontán megnyilvánulásait, amire mindenkinek szüksége van. Emellett azt is gondolom, hogy a halál, az elmúlás, másképp jelenik meg egy 91 éves ember gondolataiban/érzéseiben/világlátásában, mint ahogyan ezt a fiatalabb hozzátartozók gondolják. Persze a miként/hogyan/mikor sok tényezőn múlik, valóban nincs megfelelő recept, de az én véleményem szerint - bármilyen vélt vagy valós nemes cél érdekében is történik - nem lehet tartósan a kegyes hazugság állapotát fenntartani. De ez is csak egy vélemény..."
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezek az agyi rendellenességek egyértelműen összefüggnek az alvás minőségével!
