Koleszterincsökkentés? Dilemma a sztatinok körül

Kutatók megkérdőjelezik a sztatinok alkalmazásának kiszélesítését. A kutatók hétfőn bejelentették, nem találtak bizonyítékot arra, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszerek, a sztatinok meghosszabbítanák a szívbetegségek kockázatának kitett betegek életét.

Az összesen 65 229 személyre kiterjedő 11 tanulmány elemzése megkérdőjelezi a sztatinok, a világ legnépszerűbb vényköteles gyógyszereinek szélesebb körű alkalmazását olyan betegek esetében, akik jelenleg nem szenvednek szívbetegségekben, később azonban kialakulhat bennük a rendellenesség.

Kommentár: sztatinok a terápiában

A sztatinok ún. HMG-CoA-reduktáz gátló szerek, közkedvelt és igen nagy forgalomnak örvendő koleszterincsökkentő szerek csoportja. A koleszterin-szintézis ún. mevalonát anyagcsereútjába avatkoznak be. A fenti enzim gátlása révén csökken a májban a koleszterin szintézis, valamint nő az ún. LDL-receptorok száma, és a vérből nagyobb mennyiségben ürül maga az LDL (alacsony denzitású lipoprotein, a "rossz" koleszterin.)

A sztatinok hatása már egy hét után észlelhető, és kb. 6 hét alatt éri el maximumát. Érdekesség, hogy az első sztatinokat gombákból vonták ki annak idején.

A sztatinok néhány jellemző hatása: mérséklik az érelmeszesedést, a plakk-képződést az érfalakon, javítják az érfal működését, befolyásolják a gyulladásos választ, megelőzik a thrombus (vérrög) képződést. Érelmeszesedést csökkentő hatásuk révén csökkentik az infarktus és stroke-képződés veszélyét.

(Dr. Székely G.)

"Kétség sem fér ahhoz, hogy a placebóhoz képest a sztatin terápia a meglévő szívkoszorúér betegségben szenvedő betegek esetében nem csak az érelmeszesedéssel összefüggő szövődményeket előzi meg, hanem a bármilyen eredetű halálozás kockázatát is csökkenti" – közölték a Cambridge Egyetem és az Addenbrooke's Kórház kutatói. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy kevés bizonyíték utal arra, hogy a sztatinok csökkentenék a bármilyen eredetű halálozást azokban a személyekben, akik nem szenvednek szívbetegségekben. Ez, valamint az egyes alcsoportokban a sztatinok által okozott károk megkérdőjelezik a sztatinok előnyét a szívbetegségek kialakulásának megelőzésében.

A páciensek fele megelőzésként szedett sztatinokat, a másik fele placebót kapott. A kutatók átlagosan 3,7 éves lekövetést végeztek. A kutatásban részt vevők közül 2793 ember halt meg, 1447 a placebo csoportból, 1346 pedig a sztatin csoportból. A tanulmány szerzői szerint ez statisztikailag nem szignifikáns különbség ahhoz, hogy a sztatinokat megelőző kezelésként lehessen javasolni.

Az Archives of Internal Medicine szaklapban közzétett metaelemzésben többek között egy rosuvastatin tartalmú gyógyszert is vizsgáltak. A szerzők szerint a jelenlegi megelőzési irányelvek támogatják a sztatin-kezelés alkalmazását a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának magas általános kockázatának kitett alanyok esetében annak érdekében, hogy csökkentsék a halálos és a nem halálos kimenetelű érrendszeri eseményeket. Az alacsonyabb kockázatú, primer prevenciós népesség esetében alaposabban meg kell fontolni a sztatin terápia alkalmazását.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!