Koronavírus-oltás: ezen múlik, hogy ágynak dönti vagy meg sem érzi

Min múlik az, hogy valakit teljesen ágynak dönt a koronavírus elleni védőoltás, vagy éppen meg sem érzi? Íme, a válasz!

Négyből csupán egy ember tapasztal az egész testet érintő mellékhatásokat a koronavírus elleni védőoltás beadatása után, a legtöbb esetben ezek a tünetek enyhék és két napon belül el is múlnak – olvasható egy új kutatásban.

A gyakorlatban kevesebb a védőoltások mellékhatása

A Lancet Infectious Diseases nevű szakmai lapban megjelent tanulmányban az AstraZeneca és a Pfizer koronavírus elleni vakcinájával oltottak által tapasztalt mellékhatásokról gyűjtöttek adatokat. Ez az első nagy szabású kutatás, mely során az is kiderült, hogy a védőoltásoknak valójában kevesebb a mellékhatása, ahhoz képest, amit a klinikai vizsgálatok során jelentettek.

A kutatás során összesen 627 383 brit pácienstől gyűjtöttek adatokat, 2020 decembere és 2021 márciusa között. Ezalatt az idő alatt vagy két dózist kaptak meg a Pfizer védőoltásból, vagy egyet az AstraZeneca vakcinájából. Az oltottak a vakcinációt követő nyolc napban jelentkező helyi és szisztémás tüneteket is felsorolhatták.

A szisztémás, vagyis az egész testet érintő tünetek között a leggyakoribbak a fejfájás, a fáradékonyság, a hidegrázás, a láz, az izom- és ízületi fájdalmak, a hányinger és a hasmenés voltak. A helyi tünetek az oltás helyére, a legtöbb esetben az egyik felkarra koncentrálódtak. Főként karfájdalmat, duzzanatot, érzékenységet, kipirosodást, viszketést, illetve a hónalji nyirokcsomók duzzanatát tapasztalták meg az oltottak.

A védőoltás után jelentkező leggyakoribb mellékhatások, tünetek:

• az oltottak 25,4 százaléka tapasztalt meg egy vagy több szisztémás mellékhatást
• a vakcinációt követően az emberek 66,2 százalékának jelentkeztek helyi tünetei
• a Pfizer vakcinájával oltottak 13,5 százaléka számolt be mellékhatásról az első, 22%-a pedig a második dózist követően
• az AstraZenecával oltottak 33,7%-ának voltak tünetei (a kutatásba csak az első dózist megkapókat vonták be)
• a leggyakoribb mellékhatások a fejfájás és a fáradékonyság voltak
• a helyi tünetek közül az oltás helyének az érzékenysége volt a leggyakoribb
• az oltásra adott enyhe, a bőrt érintő allergiás reakciók aránya 2% alatt volt

A védőoltás után meddig és kinél maradtak meg a mellékhatások?

• a szisztémás és a helyi tünetek egyaránt a védőoltás beadatását követő 24 órában jelentkeztek
• a tünetek átlagosan 1 napig maradtak meg, és szinte mindenkinél elmúltak 72 órán belül
• mindössze a válaszadók 1,7%-a nyilatkozott úgy, hogy egy héttel a védőoltás után is megmaradtak tünetei
• az 55 év alattiak több mellékhatásról számoltak be
• a nők gyakrabban tapasztaltak meg mellékhatásokat az oltás után, mint a férfiak
• azoknál, akik korábban már igazoltan átestek a COVID-19-en, kétszer-háromszor olyan gyakoriak voltak a szisztémás és helyi mellékhatások egyaránt, mint azoknál, akiknél korábban nem diagnosztizálták a betegséget (az azonban nem változtatott az eredményen, hogy pontosan mikor, a védőoltás megelőző 6 hónapban vagy annál régebben voltak betegek)
• nem volt jelentős különbség a mellékhatások tekintetében azoknál, akiknek voltak igazolt krónikus betegségei és akinek nem
• bár a magasabb BMI, vagyis a túlsúly rizikótényezőnek számít a COVID-19 esetében, a védőoltás mellékhatásait tekintve minimális volt a különbség a magasabb és alacsonyabb BMI-jű embereknél

Jobbak az arányok, mint a klinikai tesztek során

A Pfizer védőoltásának klinikai vizsgálata során a leggyakrabban jelentkező mellékhatások a helyi fájdalom (71-83%), a fáradékonyság (34-47%) és a fejfájás (25-42%) voltak. Ugyanakkor, a „való életben” a védőoltás kevesebb embernél okozott mellékhatásokat, az első dózist követően helyi karfájdalomról csak a beoltottak kevesebb mint 30, míg fáradékonyságról és fejfájásról csak kevesebb mint 10 százalékuk számolt be.

Hasonlóképpen alakultak az eredmények az AstraZeneca vakcinájánál is: a klinikai tesztek alatt a beoltottak 88 százalékánál voltak mellékhatások, míg a teljes beoltott populációnál csak 46,2% volt ez az arány az első dózist követően.

Enyhe és gyorsan múló tünetek védőoltás után

Tim Spector professzor, a kutatás vezető szerzője, a King`s College epidemiológusa elmondta, az adatok alapján „a védőoltások után kialakuló esetleges mellékhatások általában enyhék és gyorsan el is múlnak, különösen az 50 év feletti korosztálynál, akiket egyébként a legjobban veszélyeztet a fertőzés”.

A kutatáshoz szükséges adatokat a ZOE COVID Symptom Study elnevezésű, non-profit applikáció biztosította. 2020 márciusában indult, és eddig közel négymillióan használták. Az egyéni jelentések és a számítógépes algoritmusok segítségével hatékonyabban lehet előrejelezni a járvány terjedését, elsősorban az Egyesült Királyságban.

Olvassa el ezt is!

• A Pfizer szerint a vakcina véd az indiai mutáns ellen is
• Mikortól véd a Szputnyik vakcina? Itt vannak az adatok
• Kínai vakcina: mikortó ad védettséget a Sinopharm oltás?
• Mikortól ad védettséget a Pfizer és a Moderna? Íme

Emellett természetesen a COVID-19 tüneteit is sokkal jobban meg lehet érteni a megadott adatok segítségével. A ZOE COVID Symptom Study célja az is, hogy pontosabban fel tudják térképezni, kinél mekkora a fertőződés rizikója, illetve a súlyos szövődményekkel járó betegség esélye az egyéni jellegzetességek alapján.

Természetesen, a vakcinák biztonságosságára, hatékonyságára és az esetleges mellékhatások tanulmányozására is kiemelt figyelmet fordítanak. 2021 április végéig mintegy 1 166 000 védőoltás adatait vitték fel a rendszerbe. A szakemberek szerint a mostani vizsgálat segíthet tájékoztatni az embereket arról, hogy életkoruk, nemük és a kapott vakcina alapján milyen mellékhatásokra számíthatnak.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!