Krónikus stressz: rengeteg magyar aggódik a jövőjén - ezt javasolja az orvos
A tartós stressz hosszú távon hozzájárulhat a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus, és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, és hatással lehet az anyagcserére is.
A magyar lakosság közel fele, mintegy 47%-a kifejezetten sokat aggódik a jövőn, és az emberek ötöde, saját bevallása szerint kifejezetten magas általános stressz szintet tapasztal mindennapjai során. A stresszhelyzetek az élet velejárói, de kulcsfontosságú, hogy hogyan küzdünk meg velük. A tartósan túlzott mértékű vagy rosszul kezelt stressz krónikus betegségeket is okozhat. A stresszbetegségek megelőzéséről és kezelésről Dr. Bartók Rózát, a SYNLAB orvosát kérdeztük.
A stressz szó szerint megbetegítheti a testünket
A stressz tartós jelenléte rontja a közérzetet és az életminőséget, és számos szervrendszert érinthet, így tünetei szerteágazók. Fáradtság, kimerültség, alvászavarok jelentkezhetnek, de a fejfájás, a nyak- és váll területén tapasztalt izomfeszülés is jellemző tünet. Emésztőszervi panaszok, reflux, gyomorégés, puffadás is jelentkezhet, de pszichésen is megviseli az emberi szervezetet, ami hangulatingadozások, ingerlékenység, koncentrációs zavarok formájában mutatkozik. Szív- és érrendszeri panaszokat is okozhat, ilyen például a magas vérnyomás és a heves szívverés.
A tünetek megjelenésének ideje függ a genetikai hajlamtól, az életmódunktól, a pszichés megküzdési módszereinktől és attól is, hogy mekkora mértékű stressz ér minket. A komolyabb következmények, mint a szív- és érrendszeri betegségek, inzulin-rezisztencia, vagy a testsúly problémák évek alatt alakulhatnak ki, amikor a stressz már krónikussá vált. Az első, alvásra és hangulatra gyakorolt tünetek azonban már néhány hét alatt megjelenhetnek.
Ezekre az értékekre kell odafigyelni
Bizonyos laborparaméterek feltárják azokat a stressz hatására kialakuló állapotokat, melyek gyakran észrevétlenül rontják közérzetét és befolyásolják mindennapi teljesítményét.
A tartós stressz hosszú távon hozzájárulhat a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus, és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, és hatással lehet az anyagcserére is. Előidézhet súlygyarapodást vagy -csökkenést, növelheti a cukorbetegség kockázatát, illetve emésztési problémákat is okozhat.
Érdemes egy komplett stressz vizsgálaton részt venni, ami például egyetlen vérvételből átfogó képet ad arról, milyen hatással lehet a stressz a szervezetre, az általános egészségére és a stressz által okozott egészségügyi rizikófaktorok felmérésében is segít. A legfontosabb szerveket vizsgálja, mint a máj, hasnyálmirigy, vese, mellékvese, pajzsmirigy és a vérképző rendszer. Az értékekből kiderül, ha valamilyen eltérés észrevétlenül rontja a mindennapi teljesítményünket, vagy hosszútávon egészségkárosodáshoz vezet.
Így előzhetjük meg a stresszbetegségeket
A legjobb, ha megelőzzük a stressz kialakulását, de ha már megjelent, akkor is sokat tudunk tenni ellene. Kiegyensúlyozott, pihentető alvással megfelelően meg tudjuk alapozni a stressz leküzdését, ehhez viszont fontos a jó alváskörnyezet, a következetes alvási rutin, valamint a lefekvés előtti képernyőhasználat, a kékfény expozíció csökkentése. Alapvető szerepet tölt be a stressz leküzdésében a rendszeres testmozgás is: olyan mozgásformát érdemes választani, ami örömet okoz és a kikapcsolódást is segíti. A különböző relaxációs technikák elsajátítása, például a meditáció, a jóga vagy a légzőgyakorlatok és az önismereti munka is sokat tudnak segíteni a leküzdésben.
A megfelelő technikákkal már néhány hét alatt észlelhetők pozitív változások, a hosszútávú javulást azonban néhány hónap alatt, kitartással tudjuk elérni.
Ha a hosszantartó stressz már a mindennapi életvitelünket is negatívan befolyásolja, akkor pszichológiai tesztekkel tudjuk legjobban felmérni a stressz szintjét szervezetünkben. Azonban egyes laborparaméterekből is következtethetünk arra, hogy a stressz már az egészségünkre is hatással van. Egy általános állapotfelmérő laborvizsgálat mindenkinek javasolt, aki a hétköznapok során fokozott stressznek van kitéve, viszont néhány munkakörben fokozottan érdemes erre odafigyelni: ilyenek például a nagy felelősségkörű pozíciók, a segítő szakmában, és a váltott műszakban betöltött munkakörök.
– mondja Dr. Bartók Róza, a SYNLAB orvosa.
Összegzés
- A tartós stressz hozzájárulhat a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus kialakulásához.
- A magyar lakosság közel fele kifejezetten sokat aggódik a jövőn.
- A stressz tünetei között szerepelhet fáradtság, kimerültség, alvászavarok, emésztőszervi panaszok.
- Komplett stressz vizsgálat átfogó képet adhat a stressz hatásáról a szervezetre.
- Alvással, testmozgással, relaxációs technikákkal és pszichológiai segítséggel lehet kezelni a stresszt.
Úgy érzi, külső szemlélője az életének? Ezek a deperszonalizációs-derealizációs zavar tünetei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
