Méhtestrák

Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is az endometriumrák (méhtestrák) a nők körében a 4–5. leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. A változókor előtti esetek aránya alacsony, 5–10 %, az esetek döntő többsége 50-60 éves korban jelentkezik. A változókor előtt legfeljebb az esetek 5%-a következik be.

A méhtestrák tünetei

Legjellemzőbb a változókor utáni vérzés, amely esetek egyharmada mögött a méhnyálkahártya (endometrium) karcinómája áll. A vérzés változékony erősségű, olykor elhúzódik (metrorrhagia). Gyakori a tumor okozta nyakcsatorna elzáródás, aminek kapcsán a méhüregben savós váladék (hydrometros), vagy genny (pyometra) halmozódik fel. Alhasi fájdalom, láz pyometrára, hasűri folyadék (ascites) petefészek és hashártya áttétekre utal.

A méhtestrák esetleges komplikációi

A kezeletlen méhtestrák halálos betegség. A daganatsejtek elsősorban a kismedencei nyirokcsomókon és a hashártya felületén árasztják el a szervezetet. A méh kilyukadhat, sipolyt képezhet a húgyhólyag, ill. a végbél felé, távoli áttéteket adhat főként a tüdőbe és az agyba.

A méhtestrák kiváltó okai

Az endometrium rák gyakoribb a fejlett országokban. Leggyakoribb oka a tüszőrepedés rendszeres elmaradásával jellemezhető cikluszavarok (folliculus persistens) és ösztrogént termelő daganatok. Legjelentősebb kockázati tényezői a stressz, az elhízás, magas vérnyomás és a cukorbetegség. A szervezet progeszteron termelésének elégtelensége először a méhnyálkahártya jóindulatú burjánzását (endometrium hyperplasia), majd annak rosszindulatú elfajulását okozza.

Mit tehet Ön méhtestrák esetén

Rendszertelen méhvérzéssel forduljon orvoshoz, különösen változókor után.

Mit tehet az orvos méhtestrák esetén

Méhkaparást végez, az így nyert szövetmintát mikroszkóppal megvizsgáltatja. A kezelési terv a daganat kiterjedtségének ("stádiumának") a függvénye. Az egyes eseteket 4 klinikai stádiumba szokás osztani.

A kezelés állhat a méh és a petefészkek műtéti eltávolításából, hüvelyi és külsőmezős sugárkezelésből a citosztatikus kemoterápiából. Szerencsére a méhtestrák jellemzően hormonfüggő, így az ösztrogén termelés felfüggesztésével a daganatsejtek könnyebben pusztíthatók el.

A daganatsejtek ellen bevethetők az ösztrogéneket közömbösítő sárgatesthormon (progeszteron) származékai is. A daganat hagyományos citosztatikus szerekkel szemben is érzékeny.

A méhtestrák megelőzése

Legfontosabb a cikluszavarok kezelése. Hormonális egyensúly megteremtésével a kombinált fogamzásgátlók és a változókori kombinált hormonpótló készítmények segítségével az esetek kb. fele elkerülhető. Tartsa karban testsúlyát, vérnyomását és ellenőriztesse cukoranyagcseréjét. Ne törődjék bele a változókori panaszokba. Gondoztassa a változókori problémáit.

További tudnivalók a méhtestrákról: hogyan ismerheti fel, mikor kell gyanakodni, és mit jelent a szövettani típus?

A méhtestrák, más néven endometrium-karcinóma gyakran korai stádiumban felismerhető, mivel a figyelmeztető tünet – a rendellenes vérzés – a nők többségét orvoshoz vezeti. Ezért is különösen fontos, hogy soha ne tekintse természetesnek a menopauza utáni vérzést, és ne halogassa a kivizsgálást.

A diagnózist követően a szövettani típus meghatározása kulcsfontosságú, ugyanis nem minden méhtestrák viselkedik ugyanúgy. A leggyakoribb a endometrioid típusú adenokarcinóma, amely jobban reagál a hormonkezelésre, és jellemzően lassabban növekszik. Ritkább, de agresszívebb formák közé tartozik a serosus vagy a clear cell karcinóma, amelyek gyakran későbbi stádiumban derülnek ki, és gyorsabban adnak áttétet.

Az utóbbi években a molekuláris diagnosztika fejlődésével új lehetőségek nyíltak a kezelés személyre szabásában. A daganat genetikai jellemzői (pl. MSI státusz, POLE mutációk) előre jelezhetik, hogy mennyire agresszív a betegség, és milyen kezelésre reagálhat jól. Ezeket az információkat a kezelőorvos figyelembe veszi a terápiás döntések meghozatalakor.

A műtét ma is a kezelés alappillére

A modern nőgyógyászati onkológiában a laparoszkópos (minimálisan invazív) technikák egyre inkább előtérbe kerülnek, amelyek kisebb megterheléssel járnak, gyorsabb a felépülés, és kevesebb a szövődmény. A kiterjesztett műtétek során gyakran eltávolítják a környező nyirokcsomókat is, hogy pontosabb képet kapjanak a daganat terjedéséről.

A pszichés támogatás legalább annyira fontos, mint a fizikai gyógyítás. A diagnózis súlya, a változókori élethelyzet és a műtét utáni hormonális változások mind lelki terhet róhatnak a betegre. Érdemes pszichoonkológushoz fordulni, és tájékozódni civil betegszervezeteknél, ahol sorstársakkal való kapcsolattartás is segíthet.

A rendszeres nőgyógyászati kontrollvizsgálatok jelentősége a menopauza után sem csökken. Bár a rákszűrés (citológia) nem a méhtestrákot, hanem a méhnyakrákot szűri, a nőgyógyászati vizsgálat során az orvos felfigyelhet a méh megnagyobbodására, vagy más rendellenességre, amely további vizsgálatokat indokolhat.

Gyakori kérdések a méhtestrákról

Mi a különbség a méhtestrák és a méhnyakrák között?

A két betegség nem azonos, eltérő szöveteket és kockázati tényezőket érintenek.

A méhtestrák (endometrium-karcinóma) a méh belső nyálkahártyájából indul ki, míg a méhnyakrák a méh alsó részéből, a méhnyakból származik. A méhnyakrák leggyakoribb oka a humán papillómavírus (HPV) fertőzés, míg a méhtestrák hormonális egyensúlyzavarhoz, elhízáshoz és anyagcserezavarokhoz köthető. A megelőzés és a szűrés módjai is eltérnek: a méhnyakrák rendszeres citológiai szűréssel (Pap-teszt) megelőzhető, míg a méhtestrák esetén inkább a figyelmeztető tünetek felismerése kulcsfontosságú.

Fájdalmas a méhkaparás? Milyen vizsgálatra kell számítani?

A méhkaparás (curettage) egy rutin nőgyógyászati beavatkozás, amelyet altatásban vagy rövid bódításban végeznek, így maga a beavatkozás nem fájdalmas. A cél a méhnyálkahártya szövetének eltávolítása és mikroszkópos vizsgálata. Az eljárás általában néhány percig tart, és egy napos sebészeti ellátás keretében történik. A beavatkozás után pár napos enyhe vérzés és alhasi diszkomfort jelentkezhet, de a legtöbb nő gyorsan felépül.

Tudok-e gyermeket vállalni méhtestrák után?

A válasz függ a betegség stádiumától és a választott kezeléstől. Korai stádiumban, fiatalabb nőknél – különösen gyermekvállalási szándék esetén – bizonyos esetekben megkísérelhető konzervatív, hormonális kezelés a méh megőrzésével. Azonban a méhtestrák standard kezelése általában a méh és a petefészkek eltávolítása, ami a gyermekvállalást kizárja. A pontos lehetőségekről minden esetben nőgyógyász-onkológussal érdemes konzultálni.

Lehet-e méhtestrák hormonterápia mellett?

A hormonterápia (különösen az ösztrogéntartalmú készítmények) hosszú távú, egyoldalú alkalmazása – progeszteron nélkül – növelheti a méhtestrák kialakulásának esélyét. Ezért a változókori hormonpótlás során mindig kombinált kezelést javasolnak, amelyben a progeszteron egyensúlyozza az ösztrogén hatását. Rendszeres ellenőrzés mellett az ilyen típusú hormonpótlás biztonságos lehet, de mindig egyéni mérlegelést igényel.

Mekkora az esély a teljes gyógyulásra?

Ha a méhtestrákot korai stádiumban felismerik, a gyógyulás esélye nagyon jó: az 5 éves túlélés akár 90% fölötti is lehet. A prognózist befolyásolja a daganat típusa, szövettani jellemzői, és hogy milyen gyorsan kezdődött meg a kezelés. Ezért kulcsfontosságú a korai orvoshoz fordulás, különösen a változókor utáni vérzés észlelése esetén.