Létezik olyan, hogy "jó" rák? Erre a ráktípusra gyakran mondják, pedig nem kellene

A pajzsmirigyrák egyik fajtáját hajlamosak vagyunk "jó ráknak" kezelni.

A pajzsmirigyráknak több típusa is van:

• papilláris,
• follikuláris,
• medulláris,
• valamint anaplasztikus.

Ez utóbbi igen veszélyes, mivel gyorsan nő, hamar képez áttéteket és sajnos a kezelésekre sem reagál jól. A leggyakoribb a papilláris rák, ami viszonlyag jobban kezelhető, ám a környező nyirokcsomókban ez is áttéteket generálhat.

A papilláris pajzsmirigyrák kapcsán a "jó rák" kifejezést épp ezért használják: ez a ráktípus viszonlyag jól kezelhető, és jó a túlélési aránya. A legújabb kutatások, tapasztalatok és a betegek visszajelzései azonban azt sugallják, hogy a kifejezést jobb lenne, ha nem használná rá senki.

A papilláris a pajzsmirigyrák leggyakoribb típusa, amely az összes pajzsmirigyrák körülbelül 70-80%-át teszi ki. Az American Thyroid Association szerint lassan nő, és "általában kiváló kilátásokkal rendelkezik, még akkor is, ha a nyirokcsomókra terjedt"

"Gyakran az a felfogás, hogy a pácienst diagnosztizálják, kezelik, majd a kezelés befejezése után visszatér a "normális" életéhez, és a probléma megoldva, ennyi az egész" - mondta el Fiona Schulte, PhD, RPsych, a kanadai Calgary Egyetem munkatársa a Medscape Medical Newsnak.

"A pajzsmirigy-betegeknek előírt műtét és egyéb kezelések azonban nem kis kihívást, és következményket jelentenek a betegek számára. A kezelés csak a kezdete egy hosszú útnak amely során a páciens többszörös, megterhelő kezelési hatással szembesülhet."

Félreérthető lelki támogatás

"Az orvos szándéka vélhetően az, hogy vigaszt nyújtson a páciensnek azzal, hogy azt mondja, hogy jól gyógyítható betegsége van" - mondta Miranda Fidler-Benaoudia, a kanadai Calgary Egyetem munkatársa.

Fidler-Benaoudia a korai pajzsmirigyrák túlélőiről készült közelmúltbeli felmérés/interjús tanulmány fő szerzője , melynek címe "Nincs olyan, hogy jó rák". Az orvos szándéka ellenére csapata úgy találta, hogy a megkérdezettek többségénél a válasz valójában meglehetősen negatív volt".

"Konkrétan a pajzsmirigyrákos betegek úgy érezték, hogy a "jó rák" kifejezés használata minimálisra csökkenti a diagnózis jelentőségét, és úgy érezték, hogy a diagnózissal és az azzal járó kezeléssel kapcsolatos küzdelmük nem indokolt. Megértették a rákdiagnózis, de a pozitív prognózis miatt nem vették annyira komolyan, és előfordult, hogy nem kérték az intenzívebb terápiát, például sugárkezelést vagy kemoterápiát sem."

Mi a valóság ezzel szemben?

"A pajzsmirigyrák diagnózisa, még a nagyon jó prognózis mellett is, megváltoztathatja az addig élt életet" - mondta Caitlin P. McMullen, MD, a floridai Tampa állambeli Moffitt Cancer Center fej- és nyakrák specialistája.

A legtöbb papilláris pajzsmirigyrák önmagában műtéttel gyógyítható, amit néha radioaktív jód követ. A műtét magában foglalja a pajzsmirigy felét (lobectomia), vagy néha az egészet (teljes pajzsmirigyeltávolítás) eltávolítják. A nyirokcsomó érintett betegeknél hosszabb műtétet végeznek, amely magában foglalja a nyirokcsomók eltávolítását.

Sok betegnek tartósan is gyógyszert kell szednie a pajzsmirigyhormon pótlására, és a kezelés befejezése után "a betegeknek sok éven át rendszeres vérvizsgálatra és képalkotókkal végzett kontrollra van szükségük azt bizonyítandó, hogy a rák visszatért-e vagy sem.

"Az ismételt orvosi látogatások, gyógyszerezések, vizsgálatok pénzügyi kiadást, és lelki megterelést jelent" - tette hozzá. "A pajzsmirigyrák diagnózisának ezen "mellékhatásai" pedig igenis jelentősen megváltoztathatják a páciens életét."

Pajzsmirigyrák- a túlkezelést is el kell kerülni

Egyre több pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, köszönhetően a több, korszerűbb szűrési módszereknek. Viszont több szakember is felhívja arra a figyelmet, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a túlkezelések száma is. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a pajzsmirigyrákról és annak megfelelő terápiás módjairól beszélt.

Túldiagnosztizálás és túlkezelés

Az utóbbi években egyre több tanulmány látott napvilágot a pajzsmirigyrák túldiagnosztizálásával és túlkezelésével kapcsolatban. Az egyre fejlettebb eszközöknek hála már az igen apró elváltozások is láthatóvá válnak, ám ennek megvan az az árnyoldala, hogy az orvos túldiagnosztizálja a beteget. Vannak ugyanis olyan rosszindulatúnak titulált göbök, melyeket jóindulatúnak kéne tekinteni, és úgy is kezelni. Ezáltal a beteget nem tennék ki felesleges – és olykor káros – beavatkozásoknak, nem beszélve a diagnózis okozta pszichés hatásokról. Éppen ezért a radiológus orvosnak, valamint az endokrinológusnak igen körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túldiagnosztizálás, ám a malignus elváltozásokat idejében kezeljék.

Pajzsmirigyrák kezelési lehetőségei

• A pajzsmirigyrák legfontosabb terápiás módszere a műtét, mely során a mirigy egy részét vagy egészét eltávolítják (ilyenkor élethosszig tartó pajzsmirigy hormon terápiára van szükség). 
• Utána izotópos terápiát alkalmazhatnak (főleg súlyosabb esetben).
• A műtétet követően a beteg hormonkezelésre szorul, mellyel a hiányzó pajzsmirigy hormonok pótlásra kerülnek.
• Az orvos úgy állatja be ilyenkor a kezelést, hogy a TSH a normál szint alá csökkenjen, mivel a TSH ekkor daganatnövelő hatással bírhat, így nagyobb szintje esetén fennállhat a kiújulás veszélye.

Milyen jelek, tünetek utalhatnak pajzsmirigyrákra?

A pajzsmirigyrák nem minden esetben okoz tünetek, gyakran véletlenül fedezik felel, esetleg akkor, ha áttéteket találtak (pl. nyirokcsomóban). Amennyiben tüneteket okoz, akkor azok leginkább a következők:

• növekvő fájdalmas/fájdalmatlan csomók,
• rekedtség,
• nyelési nehézség.

Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigyén sok embernek keletkeznek göbök, ám ezek általában jóindulatúak, de érdemes őket nyomon követni, ugyanis, ha nagyok (>1 cm) és növekednek, akkor szövettani vizsgálattal meg kell bizonyosodni az elváltozás természetéről. Hogy kiderüljön, hogy milyen típusú a probléma, ahhoz az UH-on kívül aspirációs citológiára van szükség.

A rosszindulatú pajzsmirigyrák tünetei ugyanazok lehetnek, mint a jóindulatú elváltozásoké:

• gyorsan növekvő, fájdalmas vagy fájdalommentes pajzsmirigygöb;
• a nyaki nyirokcsomók tartós duzzanata;
• rekedtség;
• mással nem indokolható köhögés;
• légzési vagy nyelési nehézség.

Amennyiben az elváltozás mégis befolyásolja a pajzsmirigy működését, úgy az alulműködésre vagy a túlműködésre jellemző tünetek is megjelennek.

Mikor forduljon orvoshoz?

Gyorsan növekvő nyaki csomó vagy göb megjelenése esetén mielőbb forduljon háziorvosához vagy endokrinológushoz a rosszindulatú daganat kizárása érdekében, a tünetek hátterében ugyanis más betegségek – jóindulatú sejtosztódás, ciszta vagy pajzsmirigygyulladás – is állhatnak.

Háziorvosa szükség esetén gondoskodik a szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról.

Kapcsolódó cikk

Pajzsmirigyrák: tünetei, kiváltó okai és kezelési lehetőségei

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!