Pfeiffer-féle mirigyláz

Világszerte elterjedt, főként a felnőtt fiatalokat érintő fertőzés.

A Pfeiffer-féle mirigyláz okai

Elsősorban az Epstein-Barr-vírus (EBV) fertőzés a szindróma kiváltó oka, de okozhatja a cytomegalovirus (CMV), illetve ritkább esetekben a Rickettsia sennetsui valamint a Toxoplasma gondii is. Terjedése cseppfertőzéssel, szoros személyes kontaktussal, csókolózással történik.

A Pfeiffer-féle mirigyláz tünetei, lefolyása

Lappangási ideje 5-21 nap, ezt követően láz, enyhe torokfájás jelentkezik, amivel egy időben babszemnyi nyirokcsomó-duzzanatok jelentkeznek az állkapocs mögött, a nyakon, tarkón és a testhajlatokban. Megduzzadhatnak a torokban lévő, illetve a hasi nyirokcsomók is, ami ingerköhögést, illetve hasi fájdalmakat, puffadást, hányást okozhat.

A nyirokcsomó duzzanatok hátterében a nyiroksejtek (limfociták) és az egymagvú falósejtek (monociták) megszaporodása áll. Hasonló szaporulatok figyelhetők meg a májban, lépben és csontvelőben is, a különböző fejlettségű alakok pedig megjelenhetnek a véráramban is. A máj és különösen a lép emiatt tapinthatóvá és érzékennyé válhat.

A változások megfigyelhetők a minőségi vérképben is – megszaporodnak az atípusos egymagvú fehérvérsejtek, akár 35-80%-osan is. A betegek általában 3-6 hét alatt meggyógyulhatnak, de a lépnagyobbodás, a májkárosodás jelei, valamint a fehérvérsejt szaporulat még hetekig-hónapokig észlelhetők.

A Pfeiffer-féle mirigyláz diagnózisa

A tünettan és a vérvétel eredménye alapján lehetséges. A bizonyított eset bejelentés köteles!

A Pfeiffer-féle mirigyláz terápiája

Szövődménymentes esetben nem igényel különösebb kezelést, tüneti terápia lehetséges. Felülfertőződés esetén specifikus, esetleg széles spektrumú antibiotikum kúra szükséges.

A Pfeiffer-féle mirigyláz szövődményei

Leggyakrabban bakteriális felülfertőzés következtében torokgyulladás alakul ki. Ritkább szövődményként vérzés, hemolitikus vérszegénység, agyhártyagyulladás alakulhat ki. Igen ritka, de súlyos szövődmény a spontán, vagy traumás léprepedés.

További hasznos tudnivalók a Pfeiffer-féle mirigylázról

A betegség, közismert nevén „csókbetegség”, elsősorban a fiatal felnőttek körében fordul elő. Gyermekkorban gyakran enyhe vagy tünetmentes lefolyású, ezért sokszor csak serdülőkorban, fiatal felnőttként szembesül vele valaki, amikor már kifejezettebb tüneteket okoz. Az Epstein–Barr vírus rendkívül gyakori: a felnőttek több mint 90%-a átesett már a fertőzésen, sokszor anélkül, hogy pontos diagnózis született volna.

A betegség terjedése és megelőzés

Az EBV a nyálban nagy mennyiségben jelenik meg, így a csókolózás mellett közös pohár, evőeszköz, cigaretta vagy akár játék használata révén is átadható. A vírus a szervezetben életre szólóan megmarad, de általában tünetmentes állapotban rejtőzködik az immunsejtekben. Időnként, főként legyengült immunállapot esetén, újra aktiválódhat, de ilyenkor sem minden esetben jár látványos tünetekkel. Specifikus védőoltás jelenleg nem áll rendelkezésre, így a higiéniai szabályok, a betegségen átesettekkel való közeli kontaktus kerülése jelenthet némi védelmet.

A fáradtság elhúzódó jelenléte

Az egyik legjellemzőbb, sokszor hetekig-hónapokig fennmaradó panasz a kimerültség. A betegek nagy része arról számol be, hogy a láz és torokfájás megszűnése után is gyengének, fáradtnak érzik magukat, és nehezebben térnek vissza a megszokott aktivitási szinthez. Ez a jelenség különösen a fiatal felnőttek tanulási, munkavégzési képességét befolyásolhatja, ezért fontos a türelem és a fokozatos terhelés.

Sport és fizikai aktivitás

Mivel a betegség során a lép jelentősen megnagyobbodhat, kiemelten fontos a sporttevékenységek kerülése, különösen a kontakt- és küzdősportok, illetve a nehéz fizikai megterhelés mellőzése legalább 4–6 hétig. Egy esetleges léprepedés életveszélyes állapotot idézhet elő. Az orvos rendszerint ultrahangvizsgálattal követi a lép állapotát, és csak annak normál méretre csökkenése után engedélyezi az aktív testmozgást.

A torokgyulladás sajátosságai

A mirigyláz egyik jellegzetes tünete a mandulákon megjelenő szürkésfehér lepedék. Ez könnyen összetéveszthető a streptococcus okozta torokgyulladással, ami gyakran indokolatlan antibiotikum-felíráshoz vezet. Fontos tudni, hogy az EBV fertőzésre az antibiotikum nem hat, ráadásul az amoxicillin és ampicillin típusú gyógyszerek kifejezetten kerülendők, mert a betegeknél gyakran allergiás kiütést váltanak ki, amit tévesen gyógyszerallergiának tulajdonítanak.

Kapcsolat az immunrendszerrel

A betegség alatt a szervezet jelentős immunválaszban vesz részt. Ez magyarázza a magas fehérvérsejtszámot és a nyirokcsomók duzzanatát. Érdekesség, hogy az EBV fertőzésnek hosszú távú hatásai is lehetnek: számos kutatás vizsgálja a vírus kapcsolatát bizonyos autoimmun betegségekkel, például a sclerosis multiplexszel, illetve egyes daganatokkal, például a nasopharyngealis carcinomával és a Burkitt-limfómával. Bár ezek az összefüggések ritkák, tudományosan megalapozottak, és jelzik, hogy az EBV milyen mélyen képes befolyásolni az immunrendszer működését.

A gyermekek és idősek esete

Gyermekkorban a fertőzés általában enyhe, sokszor meg sem állapítják, hogy a háttérben EBV áll. Idősebb életkorban viszont a tünetek elhúzódóbbak, a fáradtság hosszabb ideig fennmarad, és a máj érintettsége is gyakoribb lehet. Az idősebbeknél ezért fokozott figyelmet kell fordítani a májfunkciók laboratóriumi ellenőrzésére.

Terhesség és mirigyláz

A terhes nők EBV fertőzése általában nem okoz súlyos problémát a magzatra nézve, ugyanakkor a magas láz és a szervezet terhelése miatt gondos orvosi megfigyelést igényel. Ritka esetekben előfordulhat szövődmény, ezért a kismamák minden esetben konzultáljanak kezelőorvosukkal, ha mirigylázra gyanakodnak.

Krónikus fáradtság szindróma

Egyes kutatások összefüggést keresnek az EBV fertőzés és a krónikus fáradtság szindróma között. Bár az ok-okozati kapcsolat nem teljesen tisztázott, az EBV átvészelése után jelentkező tartós kimerültség néha évekig elhúzódhat. Ezt a tünetcsoportot sokszor nehéz elkülöníteni más betegségektől, ezért hosszabb ideig fennálló panaszok esetén szakértő orvosi vizsgálat javasolt.

Mindennapi élet a betegség alatt

A láz és torokfájás idején pihenés, bőséges folyadékbevitel és vitamindús, könnyen emészthető étrend ajánlott. A túlzott zsíros ételek kerülése tehermentesíti a májat, amely ilyenkor sérülékenyebb. Az alkohol fogyasztása kifejezetten ellenjavallt a betegség teljes időszakában és még hetekkel utána is.

Gyakori kérdések a Pfeiffer-féle mirigylázról

Mennyire fertőző a mirigyláz, és hogyan terjed?

A betegség rendkívül fertőző, főleg a nyál közvetítésével terjed. Ez azt jelenti, hogy csókolózással, közös evőeszköz, pohár vagy akár egy cigaretta használatával is átadható. Gyakran a szoros baráti, családi közösségekben, kollégiumokban, iskolákban jelenik meg. Fontos tudni, hogy a vírus a szervezetben életre szólóan megmarad, és bár a legtöbb embernél nem okoz ismételt betegséget, bizonyos esetekben újra aktiválódhat. A fertőzés megelőzésére jelenleg nincs védőoltás, ezért csak a higiéniai szabályok betartása segíthet mérsékelni a kockázatot.

Mennyi ideig tart a betegség, és mikor lehet újra munkába vagy iskolába menni?

A tünetek rendszerint 3–6 hét alatt enyhülnek, de a teljes felépülés hosszabb időt is igényelhet. A láz és torokfájás megszűnése után sok beteg hetekig kimerültnek érzi magát. Munkába vagy iskolába általában akkor érdemes visszatérni, ha a beteg már láztalan, torokfájása megszűnt, és energiaszintje is megfelelő. Sportolást vagy nehéz fizikai terhelést azonban mindenképpen kerülni kell addig, amíg az orvos a lép normális állapotát ultrahangvizsgálattal vissza nem igazolja. Ez a biztonság szempontjából kulcsfontosságú.

Milyen szövődményektől kell tartani?

A leggyakoribb szövődmény a bakteriális felülfertőződés, például gennyes mandulagyulladás, ami antibiotikumos kezelést igényelhet. Ritkább, de komolyabb szövődmények közé tartozik a máj érintettsége, a vérképző rendszer zavarai (például hemolitikus vérszegénység) vagy idegrendszeri érintettség, mint az agyhártyagyulladás. A legveszélyesebb szövődmény a léprepedés, amely életveszélyes állapot. Ezért is kulcsfontosságú a sport és a fizikai megerőltetés szigorú kerülése a gyógyulás időszakában.

Miért nem szabad minden esetben antibiotikumot adni a betegségre?

Az Epstein–Barr vírus okozta fertőzésre az antibiotikumok nem hatnak, hiszen azok csak baktériumok ellen hatékonyak. Ráadásul bizonyos antibiotikumok, például az amoxicillin és ampicillin, a betegeknél gyakran kellemetlen, kiterjedt bőrkiütést okoznak. Ez a kiütés nem valódi allergia, hanem a vírus és az adott gyógyszer kölcsönhatása. Ezért mindig fontos a pontos diagnózis felállítása, mielőtt antibiotikumot kezdenének, hiszen indokolatlanul alkalmazva több kárt is okozhat.

Milyen életmódbeli szabályokra kell figyelni a gyógyulás alatt?

A pihenés kiemelten fontos, mert a szervezet nagy energiákat fordít az immunválaszra. Ajánlott a bőséges folyadékbevitel, a könnyen emészthető, vitamindús étrend, valamint az alkohol teljes kerülése a máj terhelésének mérséklése érdekében. A túl zsíros, nehezen emészthető ételek fokozhatják a májpanaszokat. A fokozatos terhelés, a napi ritmus lassú visszaépítése segít abban, hogy a szervezet biztonságosan visszanyerje korábbi állapotát. A türelem és a tudatos regeneráció kulcsfontosságú tényező.

Veszélyes lehet a mirigyláz terhesség alatt?

A legtöbb esetben a betegség a várandós nőkben is enyhe lefolyású, és nem okoz közvetlen veszélyt a magzatra. Ugyanakkor a magas láz és a szervezet nagyfokú megterhelése miatt fokozott orvosi megfigyelés szükséges. Ritka szövődmények előfordulhatnak, ezért minden gyanús tünet esetén ajánlott azonnal nőgyógyászhoz vagy infektológushoz fordulni. A kezelőorvos segít a tünetek enyhítésében és abban, hogy a lehető legkisebb kockázat érje a kismamát és a magzatot.

Összefügghet a mirigyláz a krónikus fáradtság szindrómával?

Egyre több kutatás vizsgálja az EBV fertőzés és a krónikus fáradtság szindróma közötti kapcsolatot. Bár egyértelmű ok-okozati bizonyíték nincs, az orvosok gyakran találkoznak azzal, hogy a betegek még hónapokkal vagy évekkel a fertőzés után is kimerültségről panaszkodnak. A tünetek hasonlíthatnak más betegségekhez, ezért a tartós fáradtságot mindig komolyan kell venni, és szükség esetén további vizsgálatokra van szükség. A pontos diagnózis segíthet a megfelelő életmód és terápia kialakításában.

Felhasznált irodalom:

• Jurányi Róbert: A fertőző betegségek általános és részletes járványtana