A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Emlékek kialakulásáért felelős idegpályát találtak az MTA kutatói

#memória #emlékezet #Stressz #poszttraumás stressz
2019.05.24.
Hirdetés

Több év után újra magyar eredmény a Science-ben: a memóriával kapcsolatos fontos felfedezést tettek az MTA agykutatói.

Hirdetés

A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

 Az emlékezet nyomában

Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk.

Nyiri Gábor és a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (MTA KOKI) működő kutatócsoportja új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak a kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat, vagy sem.

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, különféle, a memóriával és a stresszel kapcsolatos megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

Az iskolapadtól a Science-publikációig

A most megjelent cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki már a középiskola utolsó évében bekapcsolódott az MTA KOKI-ban működő kutatólabor munkájába, és végig itt dolgozott, miközben elvégezte az orvosi egyetemet, és megszerezte a PhD-fokozatot. Számos közös publikációjuk született az évek során, és e hosszan tartó együttműködés megkoronázása a világ legrangosabb tudományos folyóiratában megjelenő cikk. Nyiri több más diákja is szerepel a tanulmány szerzői között, akik közül további két kutató szintén középiskolás diákként kezdett dolgozni nála.

A legtehetségesebb diákok számára nagyszerű lehetőség, hogy egy olyan, Freund Tamás akadémikus által létrehozott, hazai tudományos műhelyben is van mód a tudományos világ legnagyobb felfedezéseiben részt venni, amely a megfelelően támogatott életpályamodellel párosulva inspiráló lehet a jövő magyar tudósai számára is” – mondta Nyiri Gábor.

Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomnak, így az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó alapkutatási eredményekért. Jelen felfedezés mintegy négyéves alapkutatási jellegű csapatmunka eredménye. Létrejöttéhez a legmodernebb technológiák ötvözésére volt szükség, az ezekben való jártasság elengedhetetlen a gyógyászati alkalmazásokat a későbbiekben előkészítő kutatók képzéséhez is” – mondja Nyiri.

6 hasznos tipp a memória fényesítésére - kattintson tovább!

Tanítványból kiváló mesterek

Freund Tamás, az MTA KOKI főigazgatója az mta.hu-nak elmondta: „Kutatói életpályámnak ebben a szakaszában számomra az a legnagyobb öröm, amikor látom tanítványaim sikerét, ahogy tanítványból kiváló mesterré válnak, és végignézhetem, amint kezük alatt egy 18 éves ambiciózus diákból az évek során kiváló kutató lesz. Fenntartani a motivációt, a megismerni vágyást a fiatalokban csak olyan mesterek tudják, akik maguk sem veszítettek a lelkesedésükből, lépést tartanak a technológiák szédítő sebességű fejlődésével, és megtanultak olyan kérdéseket feltenni, amelyek funkcionális jelentősége nagy, de mégsem jutottak még eszébe senkinek. Ez nem egyszerű. Nyiri Gáboréknak sikerült, amit jelez a tény, hogy a Science-ben jelenik meg a felfedezésük. Úgy tudom, magyarországi levelező szerzővel – valamennyi tudományágat figyelembe véve – csak két cikk jelent meg a Science-ben az elmúlt tíz évben, és az a kettő is az MTA KOKI-ból.

Forrás: MTA
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.