Milyen emberek az orvosok? A kutatók elmondják

2023.05.02.

orvos személyiség beteg kutatás

háziorvos, orvos, egészségügy, magyarország

Egy kutatás azt vizsgálta, milyen tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel rendelkeznek általában az orvosok.

Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő közösségi oldalán egy izgalmas kutatásra hívta fel a figyelmet.

"Az orvosok extrovertáltabbak, barátságosabbak és lelkiismeretesebbek, de érzelmileg kevésbé stabilak és kevésbé nyitottak is, mint pácienseik – derült ki két országosan reprezentatív ausztráliai felmérésre adott válaszok elemzéséből, amelyeket a BMJ Open orvosi szakfolyóiratban tettek közzé.

A jellemvonások különbségeinek klinikai következményei lehetnek az orvos-beteg kapcsolatokra

Például a lelkiismeretesség kihatással van a kezelések betartására, mivel az orvosok túlbecsülhetik pácienseik azon képességét, hogy betartsák az ajánlásokat. A stresszel összefüggő magasabb orvosi neuroticizmus arra késztetheti az orvosokat, hogy a stresszt az élet normális részének tekintsék, és így alábecsüljék a betegek jólétére gyakorolt hatását" - olvasható a posztban.

Fontos a kedvesség és lelkiismeretesség

Dobson bejegyzésében kitért arra is, hogy az orvosok kedvessége és lelkiismeretessége növeli a betegek megelégedettségét az ellátással, de potenciálisan arra késztetheti az orvosokat, hogy a betegeket – önmagukkal ellentétben – konfrontatívabbnak és kevésbé lelkiismeretesnek tekintsék, mint amilyenek valójában, ami aszimmetriát okoz az orvos és a páciens egymásról alkotott megítélésében és hatással lehet az eredményekre.

A női orvosok erősebben különböznek a többi csoporttól, mint a férfiak. Ez különösen az érzelmi stabilitás esetében volt észrevehető, mivel az orvosnők lényegesen magasabb pontszámot értek el ebben, mint az általános népesség női tagjai.

Az orvosok szelekciója és képzése kidomboríthatják azokat a személyisébeli jellemzőket, amelyek különböznek a pácienseiktől – állítják a kutatók, hozzátéve, hogy ezek a különbségek eltéréseket okozhatnak aközött, ahogyan az orvosok adják át az információkat, és a betegek hogyan fogadják azokat.

A kutatók két országosan reprezentatív ausztrál felmérésre (HILLDA és MABEL) támaszkodtak, amelyekben a válaszadókat saját személyiségjegyeik felmérésére kérték fel. A Háztartási-, Jövedelmi- és Munkaerő-dinamika Ausztráliában (Household, Income and Labour Dynamics in Australia; HILDA) elnevezésű felmérésben a lakosság 25 358, 20-85 év közötti tagjával végzett felmérésben 18 705 beteg, 1261 magasan képzett személy és 5814 hivatásos gondozó vett részt.

Ilyen egy átlagos orvos személyisége

A „nagy 5” (big 5) személyiségjegyekre összpontosítottak: lelkiismeretességre, barátságosságra, extroverzióra, érzelmi stabilitásra (neuroticizmusra) és nyitottságra, valamint a kontroll súlypontjára – a személyes cselekvésbe (belső) vetett hitre akülső erők, mint például a sors, egy magasabb hatalom vagy hatalommal rendelkező emberek helyett.

A barátságosság empátiát, kedvességet, együttműködést és melegséget foglal magában; a lelkiismeretesség magában foglalja a rendszeretetet, szisztematikus szemléletet, hatékonyságot, gondosságot és szervezettséget; az extrovertáltság a beszédességet, magabiztosságot, hangosságot, bátorságot és élénkséget; a neuroticizmus az irigységet, hangulati ingadozásokat, érzékenységet, féltékenységet, impulzivitást és ingerlékenységet; míg a nyitottság a filozófiai, kreativitásbeli, intellektuális és képzeletet érintő tulajdonságokra vonatkozik.

Nem meglepő módon az orvosok barátságosabbak és extrovertáltabbak, de egyúttal neurotikusabbak is voltak, mint az összes többi csoport. Némileg váratlanul az orvosok nem sokkal, de erősebben hitték magukat kitéve a rajtuk kívül álló külső erőknek, mint az általános népesség.

Végül, az orvosok közötti különbségek az orvosi szakterületek között összességében kisebbek voltak, mint az orvosok, a betegek és az általános népesség közötti különbségek, a háziorvosok pedig magasabb szintű barátságosságukkal tűntek ki.