Kijöhet-e a stressztől az övsömör? Új kutatások segítenek megérteni a test és lélek kapcsolatát
Ha valaha is átélt már fájdalmas, hólyagos kiütéseket, amelyeket égő, szúró érzés kísér, könnyen lehet, hogy találkozott az övsömörrel – orvosi nevén a herpes zosterrel.
Sokan tudják, hogy leegyszerűsítve az övsömör a bárányhimlő vírusának újraéledése, belobbanása, de kevesebben vannak tisztában azzal, hogy miért éppen most, miért éppen Önnel történik mindez. A legfrissebb tudományos kutatások azonban egyre világosabban mutatják: a stressznek meglepően nagy szerepe van az övsömör kialakulásában.
Mi az az övsömör, és miért térhet vissza?
Az övsömört a varicella-zoster vírus okozza – ugyanaz a kórokozó, amely a bárányhimlőért felelős. Gyermekkorban lezajlik a bárányhimlő, a szervezet legyőzi a betegséget, de a vírus nem távozik teljesen: az idegdúcokban megbújva évtizedeken át lappanghat. A legtöbb embernél soha többé nem okoz gondot. Ám ha a szervezet immunrendszere meggyengül, a vírus újra aktiválódhat – és gyakorlatilag ez okozza az övsömört.
Az övsömörre jellemzőek a féloldali, szalagszerűen elrendeződő, hólyagos kiütések, amelyeket égő fájdalom, bizsergés vagy érzészavar előz meg. A kiütések gyakran követnek egy-egy ideg mentén húzódó pályát: ilyen lehet a deréktájék, a mellkas, vagy az arc, például a szemkörnyék is.
A stressz szerepe: több mint sejtés
Korábban is sejtették az orvosok, hogy a stressz – különösen a hosszan fennálló, krónikus stressz – gyengítheti az immunrendszert, és ezzel utat nyithat különböző fertőzéseknek. De csak az utóbbi években kezdtek el komolyabb figyelmet szentelni annak, pontosan hogyan kapcsolódik mindez az övsömörhöz.
Egy 2025-ös dél-koreai kutatásban több ezer ember stressz-szintjét és alvásminőségét vizsgálták, majd nyomon követték, kiknél alakult ki övsömör. Az eredmények megdöbbentőek voltak: azoknál, akik magukat erősen stresszesnek ítélték, 48%-kal nagyobb volt az övsömör kockázata. Azoknál, akik rendszeresen keveset vagy rosszul aludtak, 19%-kal nőtt a kockázat. A kapcsolat különösen erősen jelentkezett nőknél.
Egy másik, dániai, 77 000 résztvevős longitudinális tanulmány is megerősítette ezt az összefüggést: a krónikus stressz kétszeresére növelte az övsömör kialakulásának esélyét.
Hogyan hat a stressz az immunrendszerre?
Stressz hatására a szervezet olyan hormonokat – főként kortizolt – termel, amelyek rövid távon segítik a túlélést: gyorsabb lesz a pulzus, éberebbek leszünk. Ám ha a stressz nem múlik el, ezek a hormonok elkezdik elnyomni az immunrendszer természetes válaszait. A vírusok, köztük a varicella-zoster, ezt kihasználva aktiválódhatnak újra.
A krónikus stressz emellett alvászavarokat is okoz, amelyek tovább gyengítik a védekezőképességet. A neurolaunch.com összefoglalója szerint az immunsejtek aktivitása csökken, a gyulladásos markerek szintje viszont megnő – ez kedvez a vírus újabb fellángolásának.
A lelki egészség védőfaktorként is működhet
Bár a stressz növeli a kockázatot, a lelki ellenállóképesség csökkentheti azt. Egy japán kutatás azt vizsgálta, hogy a pozitív életszemlélet – például ha valaki erős céltudatot érez – hogyan hat az övsömör kockázatára. A kutatók azt találták, hogy akik "céllal éltek", 60%-kal kisebb eséllyel betegedtek meg.
A pszichoneuroimmunológia (a psziché és az immunrendszer kapcsolatát vizsgáló tudományág) egyre több példával mutatja, hogy a lelki egyensúly, az érzelmek feldolgozása és a támogató társas kapcsolatok erősíthetik a szervezet védekezőképességét.
Megelőzés: védőoltás és stresszcsökkentés
Az övsömör ellen létezik védőoltás: a Shingrix nevű vakcina két adagja több mint 90%-os védelmet nyújt, különösen az idősebb korosztály számára. Érdekesség, hogy a vakcina nemcsak az övsömör, hanem annak szövődménye, a posztherpeszes neuralgia ellen is védelmet nyújt. Egy újabb amerikai tanulmány pedig azt is kimutatta, hogy az oltás felére csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát is.
A stresszcsökkentés legalább ilyen fontos. A rendszeres testmozgás, a jó alvás, a légzőgyakorlatok, a mindfulness vagy a Tai Chi gyakorlása mind bizonyítottan támogatják az immunrendszert és javítják a szervezet stresszkezelő képességét.
Övsömör gyanúja esetén: mikor forduljon orvoshoz?
Ha bizsergő, égő érzést tapasztal egy testtájon, amelyet pár napon belül hólyagos kiütések követnek, és a fájdalom kifejezetten egyoldali – ne habozzon orvoshoz fordulni. A gyorsan megkezdett antivirális kezelés (pl. aciklovir, valaciklovir) segíthet csökkenteni a tünetek időtartamát és a szövődmények, például a hosszan tartó idegfájdalom kialakulásának esélyét.
Az övsömör nem csupán egy bőrbetegség
Ha úgy tetszik, az övsömör egy olyan állapot, amely egyensúlyvesztésről tanúskodik: az immunrendszer, az idegrendszer és a psziché közötti kapcsolat sérüléséről. Ha tartós stresszt él át, ha alvásproblémákkal küzd vagy kimerültnek érzi magát, figyelje a teste jelzéseit – mert az övsömör is lehet ezek következménye.
A legjobb védekezés az oltás, az öngondoskodás, a mindennapi stressz csökkentése, az életöröm keresése és a lelki jóllét megtartása. Mert néha a bőrünkön jelentkezik az, amit a lelkünk nem tudott szavakba önteni.
Összegezve
- A herpes zoster, más néven övsömör, a varicella-zoster vírus újraaktiválódása miatt alakul ki, égő, szúró fájdalmas kiütésekkel jár.
- Kutatások szerint az intenzív stressz és rossz alvás hozzájárul az immunrendszer gyengüléséhez, növelve az övsömör kockázatát.
- Az övsömör előfordulása különösen nőknél magasabb, a krónikus stressz és pszichés tényezők hatásai miatt.
- Az övsömör megelőzésében a stresszkezelés, jó alvásmód és vakcina, például a Shingrix, jelentős szerepet játszhat.
- A gyors orvosi kezelés, például antivirális gyógyszerek, csökkenthetik az övsömör tüneteit és szövődményeit.
Övsömör vagy ekcéma? Így lehet eldönteni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
