A herpes zostert (övsömört) a bárányhimlő kórokozójával, a varicella-zoster vírussal azonos fertőző ágens okozza, így az övsömörben szenvedőtől bárányhimlő és a bárányhimlőstől övsömör kapható. Leggyakrabban a törzsön és az arcon jelentkezik apró hólyagok formájában, melyeket fájdalom és bőrpír kísér. Rendszerint az időseket és a legyengült állapotban lévőket támadja meg.
Varicella-herpes zoster fertőzés. A bárányhimlőből való kilábalás után ugyanez a vírus évekig tünetmentesen húzódhat meg a szervezetben, hogy az immunrendszer meggyengülése esetén újra előjöjjön övsömör formájában. A kiütések a fertőzött ideg által beidegzett területen jelennek meg.
Az övsömör nemcsak kellemetlen tünetekkel jár, hanem komoly szövődményeket is okozhat, ezért a korai felismerés és kezelés kiemelten fontos. A betegség általában egyoldali, vagyis a test egyik felén, egy adott ideg lefutásának megfelelő sávban jelenik meg. A kiütéseket megelőzheti néhány napos előjelenség, például bizsergés, égő érzés, érzékenység az adott területen, ami már ekkor gyanúra adhat okot.
Fontos tudni, hogy az övsömör nem ugyanúgy terjed, mint a bárányhimlő. Csak azok kaphatják el tőle a bárányhimlőt, akik még soha nem estek át rajta, és nincsenek beoltva ellene. A fertőzés közvetlen érintkezéssel, a hólyagok nedvével történhet, ezért addig, amíg a hólyagok nem pörkösödnek be, kerülni kell a közvetlen bőrkontaktust, különösen várandós nőkkel, újszülöttekkel és legyengült immunrendszerű személyekkel.
Az övsömör egyik leggyakoribb és legkínzóbb szövődménye a postherpeses neuralgia, amikor a bőr teljes gyógyulása után is fennmarad a heves idegfájdalom. Ez akár hónapokig vagy évekig eltarthat, és jelentősen rontja az életminőséget. A korai, antivirális kezeléssel csökkenthető ennek a kockázata.
Ma már létezik kifejezetten övsömör elleni védőoltás, amely az 50 év felettieknek és a krónikus betegséggel élőknek ajánlott. A vakcina segít csökkenteni a betegség kialakulásának esélyét, valamint mérsékli a tünetek súlyosságát és a szövődmények kockázatát. Magyarországon a bárányhimlő elleni oltás is elérhető, amely a gyermekkorban adott két adag révén megelőzi a primer fertőzést, és ezzel közvetve csökkenti az övsömör későbbi esélyét is.
A kezelés alatt fontos a bőr tisztán és szárazon tartása. A hólyagok dörzsölését kerülni kell, mert az felülfertőződéshez vezethet. A szoros ruházat helyett érdemes bő, puha anyagú öltözetet viselni. A viszketés enyhítésére hűsítő borogatások és orvos által javasolt, gyulladáscsökkentő kenőcsök alkalmazhatók. Az immunrendszer támogatása érdekében ajánlott a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő folyadékbevitel és a pihentető alvás.
Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha:
Az övsömör fájdalma és hosszan tartó kellemetlensége lelki terhet is jelenthet. A betegséghez társuló depresszió és szorongás nem ritka, főleg, ha a fájdalom elhúzódik. Érdemes ilyenkor pszichológus vagy támogató csoport segítségét kérni, valamint tudatos stresszkezelő módszereket (például relaxációs technikák, légzőgyakorlatok) bevezetni.
Az övsömör csak azoknál jelenhet meg, akik korábban átestek a bárányhimlőn, vagy találkoztak a varicella-zoster vírussal. A fertőzés után a vírus „elbújik” az idegsejtekben, és hosszú éveken, akár évtizedeken át is nyugalomban maradhat. Amikor az immunrendszer legyengül – például életkor előrehaladtával, krónikus betegség, tartós stressz vagy bizonyos gyógyszerek hatására – a vírus újra aktiválódhat, és övsömör formájában okoz tüneteket.
Igen, de nem közvetlenül övsömörként. Az övsömörben szenvedőtől a vírus csak annak adható át, aki még nem kapta el korábban a bárányhimlőt és nincs beoltva ellene. Ebben az esetben nem övsömört, hanem bárányhimlőt kap a fertőzött személy. A vírus a hólyagok váladékával terjed, ezért a kiütések teljes pörkösödéséig kerülni kell a közvetlen bőrkontaktust, különösen várandósokkal, újszülöttekkel és legyengült immunrendszerű emberekkel.
Az övsömör lefolyása általában 2–4 hét. A tünetek rendszerint enyhe bizsergéssel, égő érzéssel kezdődnek, amit néhány napon belül vörös foltok, majd folyadékkal telt hólyagok követnek. Ezek pár nap alatt kifakadnak, pörkösödnek, majd fokozatosan leesnek. A bőr gyógyulása után azonban az idegek sérülése miatt a fájdalom – úgynevezett postherpeses neuralgia – még hónapokig, ritkábban évekig is fennmaradhat.
A kezelés kulcsa a mielőbbi orvosi vizsgálat. A betegség első 72 órájában megkezdett vírusellenes gyógyszeres terápia lerövidítheti a gyógyulási időt és csökkentheti a szövődmények kockázatát. A fájdalom mérséklésére fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentő kenőcsök és hűsítő borogatások alkalmazhatók. Érdemes kerülni a szoros, dörzsölő ruházatot, és a bőrt tisztán, szárazon tartani.
Igen, létezik kifejezetten övsömör elleni védőoltás, amelyet főleg 50 év felett és bizonyos krónikus betegségek esetén ajánlanak. Az oltás nemcsak a betegség kialakulásának esélyét csökkenti, hanem a tünetek súlyosságát és a hosszú távú idegfájdalom kockázatát is mérsékli. A gyermekkorban adott bárányhimlő elleni oltás szintén hozzájárul a későbbi megelőzéshez.
Ha a kiütések a szem vagy a fül környékén jelentkeznek, a lehető leghamarabb orvoshoz kell menni, mert ezek maradandó látás- vagy halláskárosodáshoz vezethetnek. Szintén sürgős ellátás szükséges láz, zavartság, hirtelen rosszullét, terhesség vagy súlyosan legyengült immunrendszer esetén.
A betegség aktív, hólyagos szakaszában pihenés javasolt, mert a szervezetnek energiára van szüksége a gyógyuláshoz. Fizikai megerőltetés, stressz vagy alváshiány lassíthatja a felépülést. Amíg a hólyagok fertőzőek, érdemes kerülni a közösségi munkát és a szoros emberi érintkezést, hogy elkerülje mások megfertőzését bárányhimlővel.
A két állapot nagyon különböző. Az övsömörnél a kiütések egy adott ideg lefutása mentén, többnyire a test egyik oldalán jelennek meg, és fájdalmasak, hólyagosak. A csalánkiütés viszont viszkető, piros duzzanatok formájában jelentkezik, amelyek gyorsan változtatják a helyüket, és általában allergiás reakció áll a hátterükben.
Sajnos igen. Bár sokaknál csak egyszer fordul elő, a vírus a szervezetben marad, így újra aktiválódhat. Az ismétlődés esélye nagyobb, ha az immunrendszer tartósan gyenge vagy újabb egészségügyi megterhelés éri a szervezetet. A védőoltás ilyenkor is segíthet a kockázat csökkentésében.
Igen, bizonyos esetekben. Ha a fertőzés idegeket károsít, tartós idegfájdalom (postherpeses neuralgia) alakulhat ki. Szem- vagy fülidegek érintettsége esetén látás- vagy hallásromlás, Ramsay–Hunt szindróma is kialakulhat. Ezért fontos a gyors orvosi beavatkozás.
A tartós stressz gyengíti az immunrendszert, ami elősegíti a vírus újraaktiválódását. Stresszes időszakokban érdemes tudatosan pihenni, rendszeresen mozogni és relaxációs technikákat alkalmazni, hogy csökkenjen a kockázat.
A terhesség alatt jelentkező övsömör általában nem veszélyes a magzatra, de mindenképp orvosi felügyeletet igényel. A hólyagok fertőzőek lehetnek a bárányhimlőt még nem kapott személyekre, így a fertőzés terjedésének megelőzése kiemelten fontos.
Egyes természetes módszerek – például hűsítő aloe vera gél, zabpelyhes fürdő vagy orvos által jóváhagyott illóolajok – enyhíthetik a bőrirritációt. Ezek azonban nem helyettesítik a vírusellenes gyógyszeres kezelést, és alkalmazásuk előtt érdemes orvossal egyeztetni.
A vitaminokban, fehérjében és antioxidánsokban gazdag étrend támogatja az immunrendszert. Kiemelten fontos a C- és E-vitamin, valamint a cink bevitele. A feldolgozott élelmiszerek, túlzott cukor és alkohol kerülése szintén segíti a felépülést.
A pörkök leesése után a bőr még érzékeny lehet. Érdemes kímélő, illatmentes hidratáló krémet használni, és kerülni a túlzott napfényt. A hegek halványításában segíthet a rendszeres, gyengéd bőrápolás.
A vakarás felsértheti a bőrt, növeli a felülfertőződés kockázatát, és súlyosbíthatja a hegesedést. Ha a viszketés elviselhetetlen, kérjen orvosától erre alkalmas nyugtató kenőcsöt vagy gyógyszert.
A betegnek lehetőleg külön törölközőt, ágyneműt és személyes higiéniai eszközöket kell használnia. A közvetlen bőrkontaktust a hólyagok teljes pörkösödéséig kerülni kell, és fokozottan ügyelni a kézmosásra.
Az övsömör (herpes zoster) egy betegség, amelyet a varicella-zoster vírus okoz, míg a herpeszvírus kifejezés egy egész víruscsaládot jelöl. A herpeszvírusok családjába több kórokozó tartozik, például a herpes simplex vírus 1 és 2, amelyek ajak- vagy nemi herpeszt okoznak, valamint a varicella-zoster vírus, amely bárányhimlőt és övsömört vált ki.
Igen, a perifériás neuropátia és az övsömör között lehet összefüggés. Az övsömört okozó varicella zoster vírus az idegeket érinti, és az akut fertőzést követően idegfájdalom alakulhat ki. Ez az úgynevezett posztherpeszes neuralgia, amely a perifériás idegek tartós károsodásával járhat. A betegek égő, szúró fájdalmat, érzészavart tapasztalhatnak az érintett ideg lefutása mentén. A korai antivirális kezelés csökkentheti a hosszan fennálló neuropátiás fájdalom kockázatát.
A bárányhimlő gyermekkori lecsengése valójában nem jelent igazi búcsút a kórokozótól.
Ha valaha is átélt már fájdalmas, hólyagos kiütéseket, amelyeket égő, szúró érzés kísér, könnyen lehet, hogy találkozott az övsömörrel – orvosi nevén a herpes zosterrel.
A herpes zostert (övsömört) a bárányhimlő kórokozójával, a varicella-zoster vírussal azonos fertőző ágens okozza, így az övsömörben szenvedőtől bárányhimlő és a bárányhimlőstől övsömör kapható. Leggyakrabban a törzsön és az arcon jelentkezik apró hólyagok formájában, melyeket fájdalom és bőrpír kísér. Rendszerint az időseket és a legyengült állapotban lévőket támadja meg.