Életveszélyes vérrögre utalhat, ha ezt érzi a karjában

Nemcsak az alsó, hanem a felső végtagokban is kialakulhatnak életveszélyes vérrögök.

Mélyvénás trombózist jelez az adott végtag fájdalma, elszíneződése és bedagadása, ami a karokban is megjelenhet. Nemcsak az alsó, hanem a felső végtagokban is kialakulhatnak életveszélyes vérrögök.

Halállal végződhet, ha nem kezelik időben

A mélyvénás trombózis akkor fordul elő, amikor a vérzékenység és a véralvadás egyensúlya valamilyen oknál fogva az utóbbi irányába tolódik el. A keletkezett vérrögök akadályozzák a véráramlás útját, ráadásul, ha ezek egész vagy egy-egy darabkája leszakad, és a vérkeringésbe kerül, úgy könnyen a tüdőbe juthat, ahol embóliát okoz. Attól függően, hogy milyen károsodást szenved az illető, az állapot könnyen hirtelen halállal is végződhet!

A trombózis tünetei - ezekre kell figyelni

Fontos, hogy az emberek ismerjék a trombózis tüneteit, hiszen jelentkezésükkor életmentő lehet a probléma gyors felismerése és kezelése (sajnos olykor előfordul néma trombózis is, melynek során nincs semmilyen panasz).

• a végtag elszíneződése
• ödéma
• fájdalom
• meleg tapintás

Karban is kialakulhatnak vérrögök

Bár a mélyvénás trombózis inkább a lábakat érinti, ám ha a karjában tapasztalja a fent említett tüneteket, akkor se dőljön hátra, ugyanis a felső végtagokban is kialakulhatnak vérrögök. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialitása szerint bár ez ritkább, ám nem kizárt, hogy szokatlan helyeken keletkezik thrombus. A szokatlan, ritka helyeken előforduló trombózisok főleg az un. trombofiliásoknál (az öröklött véralvadási zavarok a véralvadást gátló mechanizmusokban) fordul elő. Ilyenek röviden az ún. V faktor Leiden mutáció, a prothrombin gén mutáció, továbbá az antithrombin, a Protein C, Protein S alacsony szintje és még pár ritkább eltérés.

Amennyiben a karban lép fel mélyvénás trombózis, akkor mindenképp érdemes laborvizsgálatokat végezni trombofília irányába, hiszen általában genetikai hajlam esetén fordul elő a felső végtagokban vérrögösödés - mondja a szakértő, aki hozzátette, hogy a szűrést abban az esetben is célszerű elvégeztetni, ha az illető családjában előfordult már trombózis, akár a lábban, akár máshol.

Trombózis a karban - így gyógyítható

A kezelés szempontjából mindegy, hogy a karban, a lábban, esetleg máshol alakult ki vérrög, hiszen első lépésben a kórházban történő akut terápia a legfontosabb, majd később az újabb trombózis profilaxisa. A PTS (poszttrombotikus szindróma) megelőzése a cél. Hogy milyen kezelési módot kell alkalmazni, az egyén-, és eset-függő, Ezt ugyanis befolyásolja többek között az, a beteg trombofíliájának fajtája, az milyen súlyos, hogy milyen egyéb betegségei vannak, életkora, testtömege, esetleges immobilitás, egyéb betegségei, hogy volt-e korábban trombózisa, és ha igen, akkor mikor.

Ezeket figyelembe véve szakember által meghatározott ideig véralvadásgátló terápia szükséges, valamint fontos az előirányzott életmód betartása is, amely a túlsúly leadását, a dohányzásról való leszokást és a rendszeres mozgást foglalja magában. Továbbá bizonyos ideig a felső végtagra való kompressziós karharisnya viselése szükséges.

Aktív életmód mellett is előfordulhat

A karban kialakuló trombózis gyakran fiatalabb, fizikailag aktív embereknél jelentkezik, különösen akkor, ha huzamosabb ideig ismétlődő, megerőltető mozdulatokat végeznek a felső végtaggal. Ilyen lehet például az úszás, a súlyemelés vagy akár a rendszeres, intenzív számítógépezés is. A jelenséget Paget-Schroetter szindrómának nevezik, és a kulcscsont alatti (subclavia) véna trombózisa jellemzi. A kiváltó tényezők közé tartozhat még a hosszú időn át viselt központi vénás katéter, vagy a daganatos betegségekhez társuló fokozott alvadékonyság is.

A karban jelentkező trombózis felismerése nehezebb lehet, mivel kevesebben gondolnak rá, és gyakran más mozgásszervi vagy idegi eredetű problémaként kezelik. Ezért különösen fontos, hogy az orvos figyeljen a tünetek kombinációjára: például a végtag hirtelen duzzanatára, elszíneződésére, fájdalmára vagy zsibbadására. A diagnózis során leggyakrabban ultrahangos doppler-vizsgálatot végeznek, amely pontos képet ad a vénák állapotáról.

A megelőzés kulcsa a rizikófaktorok ismerete és kezelése

Akinek a családjában már előfordult trombózis, vagy ismert trombofíliás állapota van, annak érdemes szakorvosi tanácsot kérnie repülőút, műtét vagy hosszabb inaktivitás előtt. Ugyanígy, a hormonális fogamzásgátlók szedése is fokozhatja a kockázatot, különösen, ha genetikai hajlam is fennáll.

A betegség súlyos szövődménye, a poszttrombotikus szindróma (PTS) elkerülése érdekében elengedhetetlen a pontosan betartott terápia. A PTS esetén tartós duzzanat, fájdalom, bőrelváltozások és akár fekélyek is kialakulhatnak az érintett végtagon. A kompressziós eszközök viselése nem csupán a gyógyulást segíti, hanem csökkenti az ismételt trombózis kockázatát is.

A rendszeres kontrollvizsgálatok, a véralvadási paraméterek ellenőrzése, valamint a személyre szabott életmódi tanácsadás kulcsszerepet játszanak a teljes felépülésben és a hosszú távú egészségmegőrzésben.

Kapcsolódó cikk

Néma trombózis: apró jelek, végtagfájdalom is figyelmeztethet rá!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!