Halálos kockázataink egyike: a magas vérnyomás
Noha a magas vérnyomással élő amerikaiak halálozása az utolsó évtizedekben jelentősen csökkent, még mindig 57 százalékkal magasabb, mint a normális vérnyomásértékűeké. A Circulation című folyóiratban közölt tanulmány adatai nemcsak az amerikai médiát, de az orvostársadalmat is elkeserítették.
A koszorúérbetegség korábbi vizsgálatai bizonyították, hogy az infarktus és még kifejezettebben az agyi katasztrófa vezető kockázati tényezője a magas vérnyomás. Earl S. Ford, az Amerikai Közegészségügyi Központ egyik vezetője összehasonlította a magas vérnyomás okozta halálozás mértékét a múlt század hetvenes és kilencvenes éveinek időszakában.
A táplálkozás és az egészségügy kapcsolatát vizsgáló első tanulmány az 1971-1975 közötti évekre vonatkozott, a harmadik 1988-1994 időszakának adatait összegezte. A dolgozat írója e két statisztikának az eredményeit mérte össze.
Mindkét tanulmányba 25-74 éves nők és férfiak táplálkozási, illetve egészségügyi adatai kerültek. Az első csoportban csaknem tizenegyezer, a másodikban 12 400 ember szerepelt. Az első alkalommal a résztvevők egészségi állapotát 17,5 évig, a másodikban 14,2 évig figyelték.
Az első esetben, tehát 1971-1975 között a magas vérnyomású amerikai felnőttek halálozása 42 százalékkal volt nagyobb, mint azoké, akiknek vérnyomása a normál értéken mozgott. Az 1988-1994 közötti időszakban a nem magas vérnyomásúakhoz képest a magasvérnyomás-betegségben szenvedők halálozása már 57 százalékkal bizonyult magasabbnak.
A férfiak mindkét időszakban többen végezték életüket vérnyomásuk emelkedése következtében, mint a nők, de az eltelt évtizedek során a magas vérnyomású férfiak halálozásának csökkenése sokkal kifejezettebb volt, mint a nőké. Az afroamerikaiak mindig többen vesztették életüket hipertónia okozta betegségekben, ám a vizsgált időszakban ennek az aránynak a viszonylagos javulásában a színesbőrű amerikaiak vezettek.
A magas vérnyomású betegek koleszterinszintje a két vizsgálat között a normál vérnyomásúakéhoz képest 45 százalékkal csökkent, testsúlyuk viszont 30 százalékkal nőtt, és csaknem négyszer annyian lettek közülük cukorbetegek. Ezen az sem segített, hogy 25 százalékkal többen szoktak le a dohányzásról.
