Hamar kifullad séta közben? Ne legyintsen rá, komoly bajra is utalhat!
A légszomj nem biztos, hogy a rossz állóképesség miatt lép fel.
Úgy érzi, hogy hamar elfogy a levegője, amikor lépcsőznie kell? Nehezebb terepeken, emelkedőkön gyorsan kifullad? Vagy, amikor sétálnia kell egy kicsit többet? Ne vegye a panaszt félvállról, hiszen akár komoly betegséget is jelezhet!
Normális jelenség, hogy időnként légszomjat érez, például edzés vagy fizikai munka során, hiszen ekkor a szervezet több oxigént igényel. Ilyenkor úgy érezheti, hogy szorít a mellkasa, kapkodja a levegőt, vagy keményebben kell dolgozni a légzésért. Néha azonban a légzési nehézség komolyabb egészségügyi probléma jele is lehet.
A légszomj gyakori okai
Érdemes tudni, hogy létezik akut és krónikus légszomj - ezeknek más-más okai vannak. Az akut nehézlégzés hirtelen lép fel és általában rövid ideig tart: néhány órától akár napokig is elhúzódhat. Lássuk, mi minden okozhat nehézlégzést:
Légúti fertőzések
A nátha, influenza és egyéb légúti fertőzések sokaknál légszomjat okozhatnak. Ezek a betegségek számos tünettel járhatnak, amelyek megnehezítik a légzést, például:
- orrdugulás
- torokfájás
- folyadékgyülem
- fokozott nyálkatermelés a légutakban
A légúti fertőzések tünetei különböző mértékűek lehetnek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni őket, különösen akkor nem, ha egy megfázás vagy influenza légzési nehézségeket okoz. Ilyen esetekben sürgősen orvosi segítséget kell kérni. A fertőzések ugyanis a tüdő különböző részeit is érinthetik: például a hörghurut a tüdő fő légútjainak gyulladását jelenti, míg a tüdőgyulladás a tüdő légzsákjaiban gyulladást, valamint folyadék- vagy gennyfelhalmozódást okozhat.
COPD és egyéb tüdőbetegségek
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy gyűjtőfogalom, melynek tünetei általában éjszaka vagy fizikai megterhelés hatására fokozódnak. A COPD-vel élők gyakori panaszai közé tartozik a légszomj, mellkasi fájdalom, köhögés és a csökkent oxigénszint miatt jelentkező fáradtság.
Emellett számos más tüdőbetegség is hozzájárulhat a légszomj kialakulásához (pl. tüdőembólia, mellhártyagyulladás, tüdőfibrózis). Érdemes kiemelni a tüdőrákot is, hiszen a légutakban elhelyezkedő daganatok is akadályozhatják a levegő áramlását, nem beszélve arról, hogy a műtétek, valamint a kemoterápiás és sugárkezelések is különféle módokon zavarhatják a légzést.
Elhízás
A túlsúly szintén okozhat légszomjat, mivel a felesleges testsúly nagyobb terhet ró a tüdőre és a szívre, ami megnehezíti a hatékony légzést. Ezenkívül a fölösleges zsírszövet a hasüregben nyomást gyakorolhat a rekeszizomra, korlátozva ezzel a tüdő mozgását és csökkentve a légzéskapacitást.
Szorongás
Stressz és szorongás esetén a test "harcolj vagy menekülj" reakciót indít be. Ez a reakció fokozza az adrenalin termelést, ami gyorsabb és csökkent légzést eredményez. Emellett ilyenkor a mellkas és a légzőizmok megfeszülnek, ami tovább nehezíti a mély és nyugodt légzést.
Vérszegénység
A vérszegénység akkor alakul ki, amikor a szervezet nem termel elegendő egészséges vörösvértestet. A csökkent vörösvértest-szám vagy a csökkent hemoglobinszint miatt a vér kevesebb oxigént képes szállítani a test szöveteihez és szerveihez. Emiatt a szervezet intenzívebb légzésre kényszerül, hogy több oxigént tudjon juttatni a véráramba, ami légszomjban és nehézlégzésben nyilvánul meg.
Asztma
Az asztma egy krónikus betegség, mely a légutak gyulladását okozza. Az asztma időszakonként fellángolhat, általában valamilyen kiváltó ok hatására (például fizikai aktivitás, füst vagy allergének). Ilyenkor a légutak krónikus gyulladása és irritációja miatt a hörgők megduzzadhatnak, és nyálkát termelhetnek. Ez a gyulladás és nyálkatermelés szűkíti a légutakat, ami megnehezíti a levegő szabad áramlását a tüdőbe (és onnan kifelé). Az asztma során fellépő a hörgők simaizmai is összehúzódnak, ami szintén hozzájárul a légutak szűküléséhez. Ezek a tényezők együttesen okoznak légszomjat, nehézlégzést, valamint sípoló vagy ziháló légzést.
Anafilaxia
Az anafilaxia egy súlyos allergiás reakció, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Korai figyelmeztető jelei és tünetei közé tartozik a torokszorítás és a légzési nehézség. A felszabaduló hisztamin és más vegyületek ugyanis légutak duzzanatát és szűkületét okozzák, valamint összehúzó hatást gyakorolhatnak a hörgőkre (bronchospasmus). Ez nehezíti a levegő áramlását és súlyos légzési nehézséget eredményez.
Szívroham és egyéb szívbetegségek
A légszomj gyakori figyelmeztető jele lehet a szívbetegségeknek, szívrohamnak. Ilyenkor ugyanis szív egy része nem kap elég vért, ami miatt nem tud megfelelően működni és nem bírja olyan hatékonyan pumpálni a vért, mint kellene. A véráramlás lelassul, és a tüdőben folyadék kezd felgyülemleni, ami légszomjat okoz. A szervezet ösztönösen igyekszik több oxigénhez jutni, ezért felgyorsul a légzés, ami tovább súlyosbítja a légszomj érzését.
Amennyiben az alábbi tüneteket tapasztalja, az szívrohamra utalhat, így ilyenkor azonnal hívja a mentőket:
- mellkasi fájdalom
- légszomj
- szédülés/gyengeség/ájulás
- fájdalom vagy kellemetlen érzés az állkapocsban, a nyakban vagy a hátban
- fájdalom vállban, karban (főleg a bal oldaliban)
- hideg verejtékezés
- halálfélelem
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Légszomj - ha ezeket tapasztalja, azonnal hívjon mentőt!
