Egy szájöblítéssel is kideríthető, van-e gond a szívünkkel?

Betegségek

2024. szeptember 13. 20:04

szájölítés, szívbetegség, ínygyulladás, fogprobléma

Egészségkalauz

A legújabb kutatások szerint egy szájöblítéssel is a végére járhatunk, hogy mekkora az esélyünk a szívbetegségekre.

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt egy tanulmányról, ami a szívbetegség korai diagnózisával kapcsolatos:

"A Frontiers of Oral Health folyóiratban augusztus 18-án megjelent tanulmány szerint egy egyszerű szájöblítés a fehérvérsejtek szájüregi szintjének ellenőrzésére alkalmas lehet a szívbetegség kockázatának előrejelzésére.

Az ínygyulladás fogágybetegséghez vezethet, amely növeli a szívbetegség kockázatát.

Egy kis előtanulmányban a kutatók 28, 18-30 év közötti nemdohányzót vizsgáltak, akiknek nem volt társbetegségük, illetve nem szedtek olyan gyógyszereket, amelyek befolyásolhatják a szív- és érrendszeri kockázatot.

A kutatók egyszerű szájöblítéssel mérték a fehérvérsejtek szintjét egészséges felnőttek szájüregében, hogy megállapítsák, van-e összefüggés a szívbetegséggel.

Arról számoltak be, hogy a nyál magas fehérvérsejtszáma statisztikailag jelentős összefüggésben áll a véráramlás által közvetített értágulat rossz értékével, ami a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatára utal. Az eredmény érdekes, de további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ez biztosan kijelenthető legyen."

Összegezve

Az ínygyulladás és fogágybetegség növelheti a szívbetegség kockázatát.
Kutatók egyszerű szájöblítéssel mérték a fehérvérsejtek szintjét a szájüregben.
A magas fehérvérsejtszám összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával.

Milyen műszeres vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni a szívbetegséget?

Laborvizsgálat. Vérvétel segítségével megállapítható olyan betegségek jelenléte, amelyek szívbetegségeket okozhatnak.
Mellkasi röntgen. A röntgenvizsgálat képes megmutatni az orvosnak, hogy a tüdőben vagy a szívben van-e tartós elváltozás. A mellkasi röntgen alkalmas egyéb betegségek felismerésére is, amelyek megfelelő szívműködés esetében is magyarázatot adhatnak a tünetekre.
EKG-vizsgálat. E vizsgálat során elektródák segítségével mérik a szív elektromos aktivitását. Ez a módszer segít a kardiológus szakorvosnak a szívritmuszavarok és egyéb szívkárosodások észlelésében.
Szívultrahang. A szívultrahang hanghullámok segítségével élőképet mutat a szívről. A vizsgálatból az orvos meg tudja mondani a szív méretét és alakját, valamint, hogy található-e a szíven valamilyen rendellenesség. A szívultrahang segít az ejekciós frakció mérésében, amely az egyik legfontosabb mérőszáma a szív teljesítményének.
Terheléses EKG. A terheléses EKG lényege, hogy fizikai aktivitás alatt is megmérhesse az orvos a szív teljesítményét. A vizsgálat során szobakerékpáron kell tekerni, így észrevehetők azok a szívproblémák is, amelyek nyugalmi állapotban nem feltétlenül jelentkeznek.
CT vizsgálat. A szív CT vizsgálata esetében kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal részletesen megvizsgálják mellkast és a szívet.
MRI vizsgálat. Szívet érintő MRI vizsgálat esetén rádióhullámok segítségével több irányból felvételeket készítenek a szívről, amelyről így részletes képet kaphatunk.
Coronarográfia. E vizsgálat során egy vékony cső, katéter segítségével a lágyék vagy a kar erein keresztül a koszorúereket vizsgálják. Kontrasztanyag segítségével az orvosok megvizsgálják a nyaki erek állapotát és megkeresik az esetlegesen beszűkült vagy eltömődött ereket.
Szívizom-biopszia. A vizsgálat során az orvos egy műszer segítségével az ereken keresztül kimetsz egy kis darabot a szívből. Ezután a szövettel különböző vizsgálatokat végeznek, amelyekből kiderül hogy jelen vannak-e szívbetegségek.