Kutatások szerint ebben a napszakban a legnagyobb a sztrók kockázata.
- A legfrissebb kutatások alapján a sztrók kockázata reggel, ébredés után a legnagyobb, különösen 6 és 12 óra között.
- Ennek oka két fő élettani folyamat: reggel könnyebben képződnek vérrögök, és hirtelen megemelkedik a vérnyomás.
- A stroke kialakulását növeli a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, elhízás és a magas koleszterinszint, ezért fontos a kockázati tényezők kezelése.
- A stroke tünetei hirtelen jelentkezhetnek (lásd: BE FAST); gyors felismerés és azonnali mentőhívás életmentő lehet.
- A stroke-ok többsége megelőzhető egészséges életmóddal, rendszeres ellenőrzésekkel, és a TIA-t („mini stroke”) sem szabad elhanyagolni, mert rövid időn belül valódi sztrókhoz vezethet.
A stroke bármelyik napszakban bekövetkezhet, mégis van egy időszak, amikor a statisztikák szerint feltűnően gyakori. Neurológusok szerint a legtöbb szélütés reggel, az ébredést követő órákban alakul ki. Ennek hátterében nem a véletlen áll, hanem olyan természetes élettani folyamatok, amelyek ilyenkor fokozhatják a vérrögképződés és az érelzáródás kockázatát.
A stroke világszerte a vezető halálokok és rokkantságot okozó betegségek közé tartozik. Az esetek túlnyomó többsége úgynevezett iszkémiás stroke, amikor egy vérrög elzárja az agyat ellátó egyik artériát. Ritkábban vérzéses stroke alakul ki, amely során egy agyi ér megreped. Ez utóbbi általában súlyosabb lefolyású.
A legtöbb stroke reggel 6 és dél között történik
Epidemiológiai vizsgálatok hosszú ideje arra utalnak, hogy a stroke előfordulása nem egyenletes a nap folyamán. Dr. Fan Caprio, a Northwestern Medicine érneurológusa szerint a délelőtti órákban – különösen reggel 6 és dél között – több stroke-ot regisztrálnak, mint a nap más szakaszaiban.
A szakemberek szerint ez nem azt jelenti, hogy délután vagy este ne következhetne be szélütés, hanem azt, hogy a szervezet reggeli működése bizonyos folyamatok révén átmenetileg kedvezőbb feltételeket teremthet a vérrögképződéshez.
Két fontos változás történik ébredés után
A neurológusok szerint két fő élettani jelenség magyarázhatja a reggeli kockázatnövekedést.
Reggel könnyebben alakulhatnak ki vérrögök
Dr. Gregory Albers, a Stanford Stroke Center igazgatója a Medonet-nek elmondta, az ébredést követő órákban a vér alvadási tulajdonságai megváltoznak. Ilyenkor a vér „sűrűbbnek” tekinthető, vagyis könnyebben képződhetnek benne vérrögök.
Emellett a szervezet saját, természetes vérrögoldó mechanizmusai is kevésbé aktívak a kora reggeli időszakban. Ez növelheti annak esélyét, hogy egy kialakuló vérrög elzárjon egy agyi eret.
Hirtelen megemelkedik a vérnyomás
A másik fontos tényező az úgynevezett reggeli vérnyomás-emelkedés. Alvás közben a vérnyomás természetes módon csökken, majd ébredéskor rövid idő alatt ismét megemelkedik.
Ez a gyors változás fokozott terhelést jelent az erek számára, különösen azoknál, akik magas vérnyomással, érelmeszesedéssel vagy más szív- és érrendszeri betegséggel élnek. A szakértők szerint ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a stroke gyakrabban jelentkezik a reggeli órákban.
A stroke bárkit érinthet
Bár az életkor előrehaladtával nő a kockázat, a neurológusok hangsúlyozzák, hogy stroke fiatalabb felnőtteknél is előfordulhat. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a pitvarfibrilláció, az elhízás és a magas koleszterinszint mind növelik a kialakulás esélyét.
Éppen ezért fontos, hogy ne csak az idősebbek ismerjék a tüneteket.
Ezekre a tünetekre azonnal figyelni kell
A stroke egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a panaszok hirtelen, egyik pillanatról a másikra jelennek meg.
A szakemberek a BE FAST emlékeztetőt ajánlják a gyors felismeréshez:
- B (Balance): hirtelen egyensúlyvesztés vagy szédülés.
- E (Eyes): váratlan látásromlás vagy látásvesztés.
- F (Face): féloldali arcgyengeség, a száj egyik sarkának lecsüngése.
- A (Arms): egyik kar vagy láb gyengesége, zsibbadása.
- S (Speech): nehezített vagy összefolyó beszéd.
- T (Time): az idő döntő tényező – azonnal mentőt kell hívni.
Ha ezek közül akár csak egyetlen tünet is jelentkezik, nem szabad várni arra, hogy elmúlik.
A legtöbb stroke megelőzhető
Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) szerint a stroke-ok jelentős része megelőzhető lenne megfelelő életmóddal és a kockázati tényezők kezelésével.
A legfontosabb teendők közé tartozik az egészséges, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a dohányzás elhagyása, az elegendő – napi 7–9 órás – alvás, valamint a normál testsúly megőrzése. Ugyancsak kiemelten fontos a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése és megfelelő kezelése.
Minden perc számít
A stroke kezelése ma már sokkal eredményesebb, mint korábban, de csak akkor, ha a beteg időben kórházba kerül.
Iszkémiás stroke esetén a tünetek kezdetét követő 4,5 órán belül bizonyos betegeknél vérrögoldó kezelés alkalmazható. Egyes esetekben később is lehetőség nyílhat az elzáródott ér mechanikus megnyitására, úgynevezett trombektómiával.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a legfontosabb nem az, hogy a stroke reggel vagy este jelentkezik-e, hanem az, hogy a tüneteket azonnal felismerjék, és késlekedés nélkül mentőt hívjanak. Minél gyorsabban kezdődik meg az ellátás, annál nagyobb az esély a maradandó károsodás megelőzésére.
Éjszaka is előfordulhat stroke – csak sokszor senki sem veszi észre
Bár a statisztikák szerint a stroke-ok jelentős részét reggel diagnosztizálják, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor is kezdődött az agyi keringészavar. Az orvosok úgynevezett „wake-up stroke”-nak, vagyis ébredéskor felismert stroke-nak nevezik azokat az eseteket, amikor valaki este még panaszmentesen fekszik le, de reggel már féloldali gyengeséggel, beszédzavarral vagy látásromlással ébred. Ilyenkor a stroke valójában az éjszaka folyamán következhetett be.
Ez korábban azért jelentett különösen nagy problémát, mert nem lehetett pontosan tudni, mikor kezdődtek a tünetek, így sok beteg elesett a leghatékonyabb kezelésektől. Ma már azonban a korszerű CT- és MR-vizsgálatok segítségével az orvosok sok esetben meg tudják állapítani, hogy az agyszövet egy része még megmenthető-e. Ezért akkor is életmentő lehet a gyors kórházba jutás, ha valaki már a tünetekkel ébred fel.
TIA: a „mini stroke”, amit tilos félvállról venni
Nem minden agyi keringészavar okoz maradandó tüneteket. Előfordulhat, hogy a féloldali zsibbadás, a beszédzavar vagy a látásromlás néhány perc vagy legfeljebb egy óra alatt teljesen megszűnik. Ezt az állapotot TIA-nak (átmeneti agyi keringészavarnak) nevezik, amelyet sokan „mini stroke”-ként is emlegetnek.
Bár a panaszok elmúlnak, a TIA-t semmiképpen sem szabad megnyugtató jelnek tekinteni. Éppen ellenkezőleg: figyelmeztetés arra, hogy az agy vérellátásával komoly probléma állhat fenn. A kutatások szerint a TIA-t követő első 48 órában különösen nagy a kockázata annak, hogy valódi stroke alakuljon ki. Emiatt minden ilyen tünet sürgős kivizsgálást igényel, még akkor is, ha a beteg már teljesen jól érzi magát. A gyors diagnózis és a megfelelő kezelés sok esetben megelőzheti a későbbi, súlyosabb agyi érkatasztrófát.
Lehet, hogy volt már szélütése, de nem tud róla – Jelek, amik korábbi csendes stroke-ra utalhatnak
- A kánikulában sokan nem figyelnek ezekre a tünetekre, pedig sztrókot jeleznek előre!
- Megháromszorozódhat a stroke-ból való felépülés esélye ezzel az eljárással
- A legtöbb szívroham és stroke előtt ugyanaz történik – erre kell figyelnie
- Elavult a koleszterinszintet nézni? Ez a rejtett laborérték sokkal jobban előrejelzi a stroke kockázatát
- A második stroke gyakran végzetesebb! Egy ígéretes eredményeket mutató gyógyszerrel új korszak kezdődhet a stroke megelőzésében
- Ez a pulzusszám növelheti a stroke kockázatát – a kutatók meglepő összefüggést találtak
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!