Tudjuk? Ne csomagoljuk vattába a gyermeket...!

Egeszsegkalauz
2012. március 27. 12:41
Módosítva: 2015. november 04. 13:49

A mai kor gyermekei talán már egészségtelenül túl tiszták. Egyre több adat bizonyítja, hogy a kosz és a kórokozók megvédhetnek a betegségektől, akit viszont a széltől is óvnak, az lesz igazán beteg. A higiénia-hipotézis szerint az asztma, ekcéma, szénanátha, és a gyermekkori cukorbaj azokat fenyegeti leginkább, akiket nem hagynak soha a sárban hempergőzni, pocsolyába toccsanni vagy állatokkal játszani.

Azt mondják, hogy aki sosem találkozik a piszokkal és mikroorganizmusokkal élete korai szakaszában, annak az immunrendszere nem tanulja meg, miként szabályozza a mindennapi betolakodókra adott válaszreakcióit. Később aztán "téves riasztások" sorozata következhet, például allergiák és más betegségek formájában. Ha ezekre egymás után kapja az antibiotikumokat, az csak olaj a tűzre.

Tudjuk? Ne csomagoljuk vattába a gyermeket...!

Tudjuk? Ne csomagoljuk vattába a gyermeket...!

Forrás: EgészségKalauz


Amerikai kutatók legutóbb egerekkel kísérleteztek. A rágcsálókat csíramentes környezetben tartották, csak steril táplálékot kaptak. A tüdejükben és beleikben hihetetlen mennyiségű immunsejt halmozódott fel, melyek az asztma és a bélproblémák kiváltásáért felelősek. Ha kialakult a betegség ezekben az állatokban, az a szokásosnál sokkal súlyosabb formában jelentkezett, számolt be róla a Science című folyóirat.

Végül a Harvard Orvosi Karának kutatói a sterilen tartott egereket összeeresztették normál módon tartott társaikkal egy kórokozóktól hemzsegő ketrecbe. A felnőttként kikerülő állatok nem lettek kevésbé fogékonyak a betegségekre. Az első néhány élethéten normál feltételek közé bekerülő, előzetesen sterilen tartott egerek azonban nem lettek betegebbek hétköznapi fajtársaiknál.Ez azt sejteti, hogy van egy bizonyos időrés, mely során az immunrendszer képes elsajátítani a normális működést.

Dr Richard Blumberg kutató elmondta: "Ez azt mutatja, hogy kritikus fontosságú a megfelelő immuntréning az élet legkorábbi szakaszaiban". Graham Rook, a London College Egyetem mikrobiológus professzora így vélekedett: "A következő lépés, hogy meghatározzuk, ezek a mikrobák miként működnek, hogy új oltóanyagokban és gyógyszerek formájában lehessen őket használni." Ennek ellenére óvva intette a szülőket attól, hogy sutba vágják az összes tisztítószert az egészséges környezet biztosítása érdekében, mert így veszélyes kórokozók is elszaporodhatnak. "Veszélyes lenne azt javasolni, hogy ne takarítsanak, hátha akkor megszabadulunk ezektől a betegségektől."

A higiénia hipotézist elsőként 1989-ben állították fel, amikor észrevették, hogy a szénanátha ritkább azon gyerekek körében, akiknek vannak idősebb testvéreik. Úgy gondolták, hogy mivel sok vírussal és baktériummal találkoznak a testvér révén, ez védelmet biztosít számukra az allergiák ellen. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik házi kedvencet tartanak vagy farmon nőnek fel.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: Medipress
# allergia# bakteriális fertőzés# fertőző betegség# immunrendszeri betegségek

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához

Címlapról ajánljuk

(function () {function callGoogleTag(doNotPersonalise) {var nonPersonalisedAds = typeof doNotPersonalise === 'boolean' ? Number(doNotPersonalise) : 1; var adPreview = ((document.location.search.match(/adPreview=[^&]+/g) || [])[0] || '').split('=').pop(); var pageUrl = ''; var pagePath = document.location.pathname.slice(0, 40); var pathArr = (document.location.pathname.match(/([^/]+)/gm) || []).reverse(); for (var i = 0; i < pathArr.length; i++) {if (pathArr[i].match(/^[0-9]+$/g) === null) {pageUrl = pathArr[i].slice(0, 40); break; }} if (window.googletag && window.googletag.cmd) {googletag.cmd.push(function () { googletag.pubads().setRequestNonPersonalizedAds(nonPersonalisedAds); googletag.pubads().collapseEmptyDivs(); googletag.pubads().setTargeting('pageUrl', pageUrl); googletag.pubads().setTargeting('pagePath', pagePath); googletag.pubads().setTargeting('adPreview', adPreview); googletag.enableServices(); }); }} if (typeof window['__tcfapi'] === 'function') {window.__tcfapi('addEventListener', 2, function (tcData, success) {if (success && (tcData.eventStatus === 'tcloaded' || tcData.eventStatus === 'useractioncomplete')) { callGoogleTag(false); window.__tcfapi('removeEventListener', 2, function (success) { }, tcData.listenerId); }}); } else { callGoogleTag(true); } })();