Műtét, kemoterápia vagy célzott kezelés? Ez történik a vastagbélrák egyes stádiumaiban

A vastagbélrák kezelése attól függ, milyen stádiumban van a beteg.

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganattípus Magyarországon, és az egyik legjobban kezelhető is – feltéve, ha időben felismerik. A terápia mindig attól függ, hogy a rák milyen mélységben hatolt be a bélfalba, elérte-e a nyirokcsomókat, adott-e áttétet, és milyen a daganat molekuláris profilja. Az utóbbi években a személyre szabott onkológiai kezelések elterjedésével nőtt a gyógyulás esélye, még előrehaladottabb stádiumokban is. Nézzük meg, mit jelentenek a különböző stádiumok, és hogyan történik a kezelés ezekben az esetekben.

0. stádium: a rák legkorábbi formája

A 0. stádiumban a daganatos elváltozás még nem terjedt túl a vastagbél belső nyálkahártyáján. Ez a stádium gyakran észrevétlen marad, mivel nem okoz tüneteket. Rendszerint szűrővizsgálat – például kolonoszkópia – során derül ki, hogy az érintett személynél rákmegelőző állapot vagy korai rákos polip van jelen. Ilyenkor az endoszkópos vizsgálat során a polipot el is távolítják, így a kezelés egyetlen lépése maga a diagnosztikai beavatkozás lehet. Ha a szövettani vizsgálat megerősíti, hogy a teljes daganatot eltávolították, további onkológiai kezelés nem szükséges. Ugyanakkor rendszeres ellenőrzésre, például kontroll kolonoszkópiára szükség van, hiszen az újabb polipok vagy elváltozások kialakulása nem kizárt.

I. stádium: lokalizált daganat, de már a nyálkahártyán túl

Ebben a stádiumban a daganat már túlnyúlik a bél nyálkahártyáján, de még nem érte el a környező nyirokcsomókat. Ilyenkor a leggyakoribb eljárás a sebészi beavatkozás: az érintett bélszakaszt eltávolítják, gyakran a közeli egészséges szakaszokkal együtt. A cél az, hogy minden potenciálisan érintett szövetet kivágjanak. Ha a műtét sikeres, és a szövettani vizsgálat alapján nincsenek aggasztó jellemzők (például agresszív növekedés vagy rossz differenciáltság), akkor általában nincs szükség kemoterápiára. A beteg a műtét után rendszeres kontrollon vesz részt, hogy figyelemmel kísérjék az esetleges kiújulás jeleit.

II. stádium: mélyebbre terjedt, de nyirokcsomó áttét nélkül

A második stádiumban a daganat már elérte vagy áthatolt a vastagbél teljes falán, de még mindig nem mutat nyirokcsomó-érintettséget. A kezelés alapja továbbra is a műtét, amely során az érintett szakaszt, valamint a környező szöveteket eltávolítják. Az orvosok ezután megvizsgálják a daganat szövettani jellemzőit. Ha úgy ítélik meg, hogy a kiújulás kockázata magasabb – például a daganat perforálta a bélfalat, vagy rosszul differenciált –, akkor kiegészítő kemoterápiát is javasolhatnak. Ha viszont a daganat viszonylag „jól viselkedett”, és a műtét teljes volt, akkor a kemoterápia elhagyható lehet. A döntés mindig egyénre szabott, és egy onkológiai munkacsoport (onko team) hozza meg.

III. stádium: nyirokcsomó-érintettség

A harmadik stádiumban már nemcsak a bélfalat érinti a daganat, hanem a környező nyirokcsomókban is jelen vannak rákos sejtek. Ez komolyabb beavatkozást igényel. A kezelési terv első lépése a radikális műtét, amely során nemcsak az érintett bélszakaszt, hanem a közeli nyirokcsomókat is eltávolítják. Ezután kötelező jelleggel kemoterápiát alkalmaznak, általában hat hónapon át. A leggyakoribb kombináció az oxaliplatin, a fluorouracil és a leucovorin (vagy ezek szájon át szedhető változatai). A cél, hogy a még mikroszkopikusan jelenlévő ráksejteket is elpusztítsák. Ha a daganat a végbél alsó szakaszában volt, akkor sugárkezelést is adhatnak, akár a műtét előtt (neoadjuváns), akár utána (adjuváns), a daganat elhelyezkedésétől és viselkedésétől függően.

IV. stádium: áttétes vastagbélrák

A negyedik stádiumban a rák már nemcsak a vastagbélre és nyirokcsomókra terjed ki, hanem távoli szervekbe is áttétet adott – leggyakrabban a májba, tüdőbe vagy hashártyába. Ilyenkor a cél többnyire már nem a teljes gyógyulás, hanem a betegség hosszú távú kontrollálása és az életminőség megőrzése. A kezelés összetett: kemoterápia mellett célzott gyógyszereket is alkalmaznak, amelyek a daganat genetikai jellemzői alapján kerülnek kiválasztásra és immunterápiára is lehetőség nyílik. Bizonyos esetekben – például, ha csak néhány áttét van a májban – a sebészek az áttéteket is eltávolítják, és ez akár tartós túlélést is eredményezhet. Fontos ekkor a palliatív kezelés, mellyel enyhítik a tüneteket, javítják az étvágyat és a közérzetet.

Milyen tényezők befolyásolják a kezelést?

Nemcsak a daganat stádiuma, hanem több egyéb tényező is meghatározza a terápiás tervet. Fontos, hogy a daganat pontosan hol helyezkedik el – ugyanis a vastagbél és a végbél daganatai eltérő kezelést igényelnek. Számít az is, hogy a beteg milyen általános egészségi állapotban van, milyen az életkora, valamint van-e bármilyen örökletes hajlam a betegségre. A modern onkológia egyre inkább a precíziós kezelések irányába mozdul el: a daganat genetikai profilja alapján választanak ki célzott gyógyszereket, így növelve a kezelés hatékonyságát és csökkentve a mellékhatásokat.

Élet a kezelés alatt és után

A vastagbélrák kezelése gyakran hosszú hónapokat vesz igénybe, és fizikailag, lelkileg is megterhelő lehet. A gyógyulás nem ér véget a műtéttel vagy az utolsó kemoterápiás ciklussal. A betegeknek életmódbeli változásokra is szükségük lehet: például más étrendre, kíméletes mozgásformák bevezetésére, pszichés támogatás igénybevételére. Sokan küzdenek félelemmel a kiújulás miatt, vagy azzal, hogy a korábbi életritmusuk nem folytatható ugyanúgy. Az onkológiai osztályok egyre több helyen kínálnak pszichológiai támogatást és dietetikai tanácsadást is. Emellett fontos a rendszeres kontroll, amely során a kezelőorvos figyeli a tumormarkerek szintjét, időnként CT-t vagy kolonoszkópiát is javasol.

Ne várjon a tünetekre: a szűrés életet menthet

A vastagbélrák hosszú ideig tünetmentes lehet. Mire panaszokat okoz – például véres székletet, hasi fájdalmat vagy fogyást –, gyakran már előrehaladottabb stádiumban van. Ezért rendkívül fontos a rendszeres szűrés, különösen 50 éves kor felett. Hazánkban elérhető a székletvérteszt-, amely egyszerű és fájdalommentes vizsgálat. Pozitív eredmény esetén kolonoszkópiát javasolnak. Ha a családban már előfordult vastagbélrák, a szűrést érdemes korábban (40-45 éves kortól) elkezdeni.

Figyelmébe ajánljuk

Vastagbélrák: érdekes hatásra bukkantak a kutatók! Így hat a kávéfogyasztás a daganatra

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!