Kevesen tudják erről a nőket érintő rákról: vírus okozza, és főleg 60 év felett támad

Gyakori kérdések a hüvelydaganatról

Mi a hüvelydaganat?

A hüvelydaganat a hüvely szöveteiből kiinduló rosszindulatú daganat. Ritka nőgyógyászati daganattípus, és főként idősebb, különösen 60 év feletti nőknél fordul elő. Fontos megkülönböztetni a más szervekből a hüvelybe áttétet adó daganatoktól, amelyek gyakoribbak.

Melyek a hüvelydaganat leggyakoribb tünetei?

A hüvelydaganat kezdetben akár teljesen tünetmentes is lehet. Figyelmeztető tünet lehet a menstruációtól független vagy menopauza után jelentkező hüvelyi vérzés, a szexuális együttlét közbeni fájdalom vagy vérzés, a hüvelyben tapintható csomó, a kellemetlen szagú vagy vizes hüvelyváladék, a medencetáji fájdalom, valamint vizelési vagy székletürítési problémák.

A hüvelyi vérzés mindig hüvelydaganatra utal?

Nem. A hüvelyi vérzésnek számos, a daganatos betegségnél sokkal gyakoribb oka lehet. Ugyanakkor a szokatlan, visszatérő, menstruáción kívül jelentkező vagy menopauza után fellépő vérzést mindig érdemes nőgyógyászati vizsgálattal tisztázni, mert ritkán rosszindulatú elváltozás tünete is lehet.

Okozhat-e HPV-fertőzés hüvelydaganatot?

Igen. A primer hüvelydaganatok jelentős része összefüggésbe hozható a magas kockázatú HPV-fertőzéssel. A tartós HPV-fertőzés a hüvely hámsejtjeiben rákmegelőző elváltozásokat, például VAIN-t (vaginális intraepithelialis neopláziát) is okozhat, amely bizonyos esetekben rosszindulatú daganattá alakulhat.

A HPV elleni oltás véd a hüvelydaganat ellen?

A HPV elleni védőoltás csökkenti azoknak a HPV-típusoknak a fertőzését, amelyek többek között a hüvely és más anogenitális területek daganatos elváltozásaiban szerepet játszhatnak. Az oltás azonban nem nyújt teljes védelmet minden hüvelydaganattal szemben, ezért a nőgyógyászati ellenőrzés továbbra is fontos.

Kiknél nagyobb a hüvelydaganat kialakulásának kockázata?

A kockázatot növelheti többek között az idősebb életkor, a tartós HPV-fertőzés, a dohányzás, a korábbi méhnyak- vagy méhtestrák, a legyengült immunrendszer, bizonyos rákmegelőző hüvelyi elváltozások, illetve a korábbi méheltávolítás. A kockázati tényezők jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy hüvelydaganat fog kialakulni.

A hüvelydaganat örökletes betegség?

A hüvelydaganatok többsége nem tekinthető klasszikusan öröklődő daganatnak. Kialakulásukban elsősorban szerzett tényezők, például HPV-fertőzés és egyéb rizikótényezők játszanak szerepet. Egyéni kockázat esetén a nőgyógyász tud megfelelő vizsgálati és követési tervet javasolni.

Hogyan diagnosztizálják a hüvelydaganatot?

A kivizsgálás nőgyógyászati vizsgálattal kezdődik. Gyanús elváltozás esetén kolposzkópia és szövettani mintavétel, azaz biopszia válhat szükségessé. A diagnózis és a daganat kiterjedésének meghatározásában képalkotó vizsgálatok, például CT- vagy MR-vizsgálat is szerepet kaphatnak.

Kimutatható a hüvelydaganat a Pap-teszttel?

A Pap-teszt elsősorban a méhnyak sejtelváltozásainak vizsgálatára szolgál, de bizonyos esetekben hüvelyi kóros sejtek is felismerhetők vele. A Pap-teszt önmagában azonban nem alkalmas a hüvelydaganat biztos diagnózisára. Gyanús elváltozás esetén célzott vizsgálatra és szükség esetén szövettani mintavételre van szükség.

Milyen stádiumban fedezik fel a hüvelydaganatot?

Mivel a korai hüvelydaganat gyakran nem okoz tüneteket, előfordulhat, hogy csak nőgyógyászati vizsgálat során derül ki. A stádium megállapításához azt vizsgálják, hogy mekkora a daganat, milyen mértékben terjedt a környezetére, illetve érintette-e a nyirokcsomókat vagy távoli szerveket.

Hogyan kezelhető a hüvelydaganat?

A kezelés a daganat típusától, elhelyezkedésétől, méretétől és stádiumától, valamint a beteg általános állapotától függ. A kezelésben sugárterápia, brachyterápia, műtét, illetve bizonyos esetekben kemoterápia is szerepet kaphat. A terápiát minden esetben egyénre szabottan határozzák meg.

Műthető a hüvelydaganat?

Igen, bizonyos esetekben műtét is alkalmazható. Elsősorban kisebb, korai stádiumú daganatoknál jöhet szóba, de műtétre lehet szükség kiújulás vagy más kezelési helyzet esetén is. A beavatkozás kiterjedése a daganat pontos helyétől és méretétől függ.

Mi a brachyterápia, és alkalmazzák-e hüvelydaganat esetén?

A brachyterápia a sugárkezelés egyik formája, amely során a sugárforrást a daganat közvetlen közelébe vagy annak belsejébe juttatják. Hüvelydaganat esetén a belső sugárkezelés fontos terápiás lehetőség lehet, gyakran külső sugárkezeléssel kombinálva.

Adhat-e áttétet a hüvelydaganat?

Igen. Kezeletlen vagy előrehaladott hüvelydaganat terjedhet a környező szövetekre, a nyirokrendszeren keresztül pedig a nyirokcsomókra, illetve távoli szervekbe is adhat áttétet. A lehetséges áttétek között például a tüdő, a máj és a csontok érintettsége is előfordulhat.

A hüvelydaganat gyógyítható?

A gyógyulás esélyét elsősorban a daganat stádiuma, típusa, mérete, elhelyezkedése és az általános egészségi állapot határozza meg. A korán felfedezett, lokalizált daganatok kezelési lehetőségei általában kedvezőbbek, ezért a szokatlan tünetek kivizsgálása és a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés különösen fontos.

Hogyan előzhető meg a hüvelydaganat?

A hüvelydaganat minden esete nem előzhető meg, de a kockázat csökkenthető. A HPV elleni oltás, a dohányzás kerülése vagy abbahagyása, valamint a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés fontos része a megelőzésnek. A szokatlan hüvelyi vérzés vagy egyéb tartós panasz esetén nem érdemes megvárni a következő rutinvizsgálatot.

Mikor forduljon orvoshoz hüvelydaganat gyanúja esetén?

Nőgyógyászati vizsgálat javasolt, ha szokatlan hüvelyi vérzés, különösen menopauza utáni vérzés, együttlét közbeni vérzés vagy fájdalom, tapintható hüvelyi csomó, fekély, tartósan kellemetlen szagú vagy vizes folyás, illetve megmagyarázhatatlan kismedencei panasz jelentkezik. Ezeknek a tüneteknek sok más oka is lehet, de a daganatos betegséget fontos kizárni.