Egy új amerikai kutatás szerint azok, akik naponta körülbelül 9–14 ezer lépést tesznek meg, bizonyos gondolkodási feladatokban jobban teljesítenek.
- Egy új amerikai kutatás szerint a naponta 9–14 ezer lépést megtevők bizonyos gondolkodási feladatokban jobban teljesítenek.
- A vizsgálatban több mint háromezer felnőttet elemeztek, akik négyféle kognitív tesztben vettek részt.
- Legnagyobb különbség a figyelem, a zavaró ingerek kezelése és a jutalmakkal kapcsolatos döntések terén mutatkozott.
- A kutatás nem határozott meg ideális napi lépésszámot, és nem bizonyította, hogy a több séta közvetlenül javítja a gondolkodást.
- Az eredmények újabb érvet adnak a rendszeres mozgás mellett, ami az agyműködésre is kedvező lehet.
A vizsgálat eredményeiről a HVG számolt be. A texasi Baylor Orvostudományi Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy a napi lépésszám milyen kapcsolatban áll az agy működésével. Az eredmények arra utalnak, hogy a rendszeres mozgás nemcsak a fizikai egészség szempontjából lehet fontos, hanem a koncentráció és a döntéshozatal területén is előnyökkel járhat.
Több mint háromezer ember adatait vizsgálták
A kutatásban 3093 amerikai felnőtt vett részt, akiknek életkora 18 és 93 év között mozgott. A résztvevők átlagéletkora körülbelül 58 év volt.
A szakemberek egy hosszú távú amerikai egészségügyi kutatási program adatait elemezték. A 2009 és 2023 között gyűjtött információk között szerepeltek a résztvevők fizikai aktivitására és vérnyomására vonatkozó adatok is.
A napi lépésszámot viselhető eszközökkel mérték, így a kutatók nem kizárólag a résztvevők saját beszámolóira támaszkodtak.
Az aktivitás alapján három csoportot különítettek el. Az elsőbe azok kerültek, akik átlagosan napi ötezer lépést tettek meg, a másodikba a körülbelül kilencezer, a harmadikba pedig a napi tizennégyezer lépést teljesítők.
A résztvevők ezután négy különböző kognitív feladatot oldottak meg. A tesztek többek között a tartós figyelmet, a zavaró ingerek kiszűrésének képességét, a jutalmakkal kapcsolatos döntéseket és az érzelmek felismerését vizsgálták.
A többet gyaloglók bizonyos feladatokban jobban teljesítettek
Az eredmények alapján a napi kilencezer és tizennégyezer lépést megtevő résztvevők egyes kognitív teszteken jobb eredményeket értek el, mint a legkevésbé aktív csoport tagjai.
A különbség elsősorban a figyelmet, a figyelemelterelő ingerek kezelését és a jutalmak közötti választást mérő feladatokban mutatkozott meg.
Ez arra utalhat, hogy a rendszeres fizikai aktivitás kedvező kapcsolatban állhat az agy bizonyos működéseivel.
A kutatók a vérnyomás és a kognitív teljesítmény összefüggéseit is megvizsgálták. A magasabb szisztolés vérnyomás gyengébb eredménnyel társult az egyik döntéshozatali feladatban, míg a diasztolés vérnyomás esetében nem találtak statisztikailag jelentős kapcsolatot.
A szakemberek szerint a mozgás kedvező hatásait többféle biológiai folyamat magyarázhatja, például a glükózanyagcsere javulása, a gyulladásos folyamatok mérséklődése vagy az agy alkalmazkodóképessége.
Ezeket a lehetséges mechanizmusokat azonban a mostani vizsgálatban közvetlenül nem tesztelték.
Akkor most hány lépést érdemes megtenni naponta?
A napi tízezer lépés régóta ismert célkitűzés, ám ez a szám eredetileg nem egy tudományosan meghatározott egészségügyi határértékből származik.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy ennél kevesebb mozgás is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat.
Az új vizsgálat ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a napi aktivitás mennyisége és bizonyos kognitív képességek között is lehet kapcsolat.
Az eredményekből azonban nem következik, hogy mindenkinek legalább kilencezer lépést kellene megtennie az agya egészségéért. A kutatás nem határozott meg egyetlen ideális lépésszámot, és azt sem bizonyította, hogy a több gyaloglás közvetlenül javítja a gondolkodási teljesítményt.
A vizsgálat egyik fontos korlátja ugyanis az volt, hogy a résztvevők kognitív képességeit csak egy alkalommal mérték fel.
Emiatt nem lehet biztosan megállapítani, hogy a fizikailag aktívabb emberek a több mozgás következtében teljesítettek-e jobban, vagy más tényezők is szerepet játszottak a különbségek kialakulásában.
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerzői ezért további kutatásokat tartanak szükségesnek.
Az eredmények mindenesetre újabb érvet szolgáltatnak amellett, hogy a rendszeres séta értékes része lehet az egészséges életmódnak. A napi lépésszám növelése nemcsak a fizikai állóképesség fenntartásában lehet hasznos, hanem az agyi működéssel is kedvező összefüggést mutathat.
Mit nyerhetünk napi 8000 lépéssel? Már ennyi is csökkentheti a rák kockázatát
- Miért tartunk inkább balra séta közben?
- Japán gyaloglás: napi 30 perc is elég lehet ahhoz, hogy javuljon az állóképessége és csökkenjen a vérnyomása
- Ön is felbosszantja az, ha valaki lassan sétál a járdán? A pszichológia szerint ez sokat elárulhat a személyiségéről
- Hogyan gyógyít a tudatos séta? A gyógyulás, amiért nem kell a patikába menni
- Tudatosság a póráz mindkét végén: így válhat a közös kikapcsolódás valódi stresszűző terápiává
- Sejtszintű újjászületés: ez történik a testében, ha napi 12 ezer lépést gyalogol
Gyakori kérdések a gyaloglás egészségügyi hatásairól
Mennyi gyaloglás szükséges naponta az egészség megőrzéséhez?
A rendszeres gyaloglás már viszonylag kis mennyiségben is kedvező hatással lehet az egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőtteknek hetente legalább 150–300 perc közepes intenzitású aerob testmozgás javasolt, amelybe a tempós séta is beleszámít. Ez napi átlagban körülbelül 20–40 perc mozgást jelent, ha a hét minden napján aktívak vagyunk.
Nem szükséges azonban minden nap ugyanannyit gyalogolni. A mozgás heti több alkalomra is elosztható, és rövidebb sétákból is összeadódhat. A legfontosabb a rendszeresség, különösen azok számára, akik korábban keveset mozogtak. Már az is előrelépést jelenthet, ha valaki naponta tíz-tizenöt perccel többet sétál, mint korábban.
Valóban napi 10 ezer lépést kell megtenni?
A napi 10 ezer lépés népszerű célkitűzés, de nem olyan tudományosan meghatározott határérték, amely alatt a gyaloglásnak ne lennének egészségügyi előnyei. Kutatások szerint már ennél alacsonyabb napi lépésszám is összefügghet a korai halálozás és bizonyos betegségek alacsonyabb kockázatával.
Az optimális lépésszám az életkortól, az egészségi állapottól és az egyéni terhelhetőségtől is függhet. Idősebb felnőtteknél például már napi 6–8 ezer lépés mellett is jelentős előnyöket figyeltek meg egyes vizsgálatokban, míg fiatalabbaknál a kedvező összefüggések magasabb lépésszámig is fennmaradhatnak. A 10 ezer lépés tehát hasznos motivációs cél lehet, de nem szükséges mindenkinek feltétlenül elérnie.
Milyen hatással van a gyaloglás a szívre és a vérkeringésre?
A rendszeres, tempós séta az egyik legegyszerűbb módja a szív- és érrendszer támogatásának. Mozgás közben emelkedik a pulzus, fokozódik a vérkeringés, és a szívnek alkalmazkodnia kell a szervezet megnövekedett oxigénigényéhez. A rendszeres terhelés hosszabb távon hozzájárulhat a szív és a keringési rendszer jobb működéséhez.
A gyaloglás segíthet a vérnyomás csökkentésében, javíthatja a vérzsírok értékeit, és kedvezően befolyásolhatja a vércukorszint szabályozását is. Ezek a változások együttesen hozzájárulhatnak a szívbetegségek és a stroke kockázatának mérsékléséhez. A legnagyobb előnyök gyakran azoknál jelentkeznek, akik korábban ülő életmódot folytattak, majd fokozatosan aktívabbá válnak.
Segíthet a séta a fogyásban?
A gyaloglás növeli a szervezet energiafelhasználását, ezért a testsúlycsökkentésben is szerepet játszhat. Az elégetett kalóriák mennyisége többek között a testsúlytól, a séta sebességétől, az útvonal emelkedésétől és a megtett távolságtól függ. Egy hosszabb, tempós séta általában több energiát igényel, mint egy rövid, lassú gyaloglás.
A fogyáshoz azonban önmagában a mozgás nem feltétlenül elegendő. A testsúly változását az étrend, a teljes napi energiafelhasználás, az alvás és számos egyéni tényező is befolyásolja. A rendszeres séta különösen hasznos lehet a fogyás során elért eredmények fenntartásában, mert viszonylag könnyen beilleszthető a mindennapokba, és hosszabb távon is fenntartható mozgásforma.
Hogyan hat a gyaloglás az agy működésére?
A fizikai aktivitás és a kognitív egészség között több kutatás is kedvező összefüggést talált. A rendszeres mozgás támogathatja az agy vérellátását, és szerepet játszhat olyan folyamatokban, amelyek a tanuláshoz, a memóriához és az idegsejtek működéséhez kapcsolódnak.
A gyaloglás különösen a figyelmi és végrehajtó funkciók szempontjából lehet előnyös. Ezek közé tartozik például a tervezés, a döntéshozatal és a zavaró ingerek kiszűrése. A kutatási eredmények ugyanakkor nem jelentik azt, hogy egy meghatározott lépésszám automatikusan jobb memóriát vagy gyorsabb gondolkodást eredményez. A kapcsolatot az életkor, az általános egészségi állapot, az alvás és más életmódbeli tényezők is befolyásolhatják.
Csökkentheti a gyaloglás a demencia kialakulásának kockázatát?
A rendszeres testmozgás a demencia megelőzésével kapcsolatos ajánlásokban is fontos szerepet kap. Több megfigyeléses kutatás szerint a fizikailag aktívabb embereknél alacsonyabb lehet a demencia kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik keveset mozognak.
A mozgás kedvező hatásai részben azzal magyarázhatók, hogy támogatja a szív- és érrendszer egészségét, segíthet a magas vérnyomás és a cukorbetegség megelőzésében, illetve kezelésében. Ezek a tényezők az agy egészsége szempontjából is jelentősek. A gyaloglás ugyanakkor nem nyújt biztos védelmet a demenciával szemben, és nem helyettesíti az egyéb megelőző intézkedéseket.
Javíthatja a séta a hangulatot és csökkentheti a szorongást?
A gyaloglás a mentális egészségre is kedvező hatással lehet. Már egy rövidebb séta után is előfordulhat, hogy az ember nyugodtabbnak, frissebbnek érzi magát, és könnyebben tud koncentrálni. A rendszeres fizikai aktivitás összefüggésbe hozható a depressziós és szorongásos tünetek alacsonyabb szintjével.
A természetben végzett séta további előnyökkel járhat, különösen akkor, ha lehetőséget ad a mindennapi stresszforrásoktól való eltávolodásra. A mozgás segíthet megszakítani a hosszan tartó ülést és a folyamatos gondolkodást, miközben kellemes, kiszámítható tevékenységet biztosít. Tartós vagy súlyos pszichés panaszok esetén azonban a séta nem helyettesíti a szakszerű kezelést.
Milyen hatással van a gyaloglás a vércukorszintre?
A séta különösen hasznos lehet a vércukorszint szabályozásában. Mozgás közben az izmok több glükózt használnak fel energiaként, és a rendszeres fizikai aktivitás javíthatja az inzulinérzékenységet is.
Az étkezések utáni rövid séta segíthet mérsékelni a vércukorszint étkezést követő emelkedését. Ez nemcsak cukorbetegek számára lehet előnyös, hanem azoknak is, akik szeretnék támogatni anyagcseréjük egészséges működését. Inzulinnal vagy bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerekkel kezelt cukorbetegeknél ugyanakkor a mozgás vércukoresést is okozhat, ezért fontos az egyénre szabott orvosi tanácsok követése.
A lassú séta is egészséges, vagy csak a tempós gyaloglás számít?
A lassú gyaloglásnak is lehetnek egészségügyi előnyei, különösen akkor, ha az ülő életmódot szakítja meg. Az idősebbek, a mozgásszervi panaszokkal élők vagy a korábban inaktív emberek számára már a kényelmes tempójú séta is megfelelő kiindulópont lehet.
A tempós gyaloglás ugyanakkor nagyobb terhelést jelent a szív- és érrendszernek, ezért hatékonyabban járulhat hozzá az állóképesség fejlesztéséhez. Közepes intenzitású mozgásnak általában az a tempó tekinthető, amely mellett még tudunk beszélgetni, de énekelni már nehezebb lenne. A megfelelő sebességet mindig az egyéni edzettséghez és egészségi állapothoz érdemes igazítani.
Jobb egyszerre egy órát sétálni, vagy naponta többször rövidebb ideig?
Mindkét megoldás hasznos lehet. A kutatások alapján nem szükséges egyetlen hosszú edzés során teljesíteni a napi mozgásmennyiséget, mert a rövidebb aktivitások is hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez.
Akinek nehéz egybefüggően harminc-negyven percet gyalogolnia, több tízperces sétával is növelheti napi aktivitását. Például egy rövid séta reggeli után, egy ebédidőben és egy vacsora után könnyebben beilleszthető lehet a napirendbe. A legfontosabb, hogy a választott mozgásforma hosszabb távon is rendszeresen végezhető legyen.
Segíthet a rendszeres gyaloglás az alvás javításában?
A rendszeres fizikai aktivitás hozzájárulhat a jobb alvásminőséghez. A mozgás segítheti a szervezet napi ritmusának szabályozását, csökkentheti a stresszt, és támogathatja az éjszakai pihenést.
A nappali, természetes fényben végzett séta különösen hasznos lehet a belső biológiai óra számára. Az esti gyaloglás sem feltétlenül káros, sőt egy kellemes, nyugodt séta segíthet a nap lezárásában. Az alvásra gyakorolt hatás azonban egyénenként eltérhet. A tartós álmatlanság hátterében többféle ok állhat, ezért ilyen esetben önmagában a több mozgás nem mindig elegendő.
Van olyan eset, amikor nem ajánlott a gyaloglás?
A séta a legtöbb ember számára biztonságos mozgásforma, de bizonyos betegségek vagy tünetek esetén óvatosságra lehet szükség. Friss sérülés, súlyos ízületi fájdalom, instabil szívbetegség vagy más jelentős egészségügyi probléma esetén érdemes orvossal egyeztetni a megfelelő terhelésről.
Ha gyaloglás közben mellkasi fájdalom, szokatlan légszomj, ájulásérzés vagy erős szédülés jelentkezik, a mozgást abba kell hagyni, és szükség esetén sürgős orvosi segítséget kell kérni. A rendszeres séta célja az egészség támogatása, ezért nem az a fontos, hogy mindenáron teljesítsünk egy előre meghatározott lépésszámot, hanem hogy a mozgás biztonságos és az egyéni lehetőségekhez igazított legyen.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
