A 45 éves nő rendszeresen sportolt, odafigyelt az étkezésére, és semmilyen feltűnő tünete nem volt. Amikor elment élete első vastagbélrákszűrésére, nem számított rossz eredményre – a vizsgálaton azonban daganatot találtak.
- Brooke Wessman egészségesnek hitte magát, semmilyen tünete nem volt, mégis vastagbélrákot találtak nála az első szűrővizsgálat során.
- Az eset rávilágít arra, hogy a vastagbélrák sokáig tünetmentes maradhat, ezért a szűrések már 45 éves kortól ajánlottak.
- A szűrés során először otthoni székletvizsgálat történt, amely eltérést mutatott, majd a kolonoszkópia igazolta a daganat jelenlétét.
- Az egészséges életmód csökkentheti, de nem zárja ki a daganatos megbetegedés kockázatát, és a szűrés mindenki számára fontos lehet.
- A vastagbélrák korai felismerése jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit, ezért a panaszmentes embereknél is létfontosságú a rendszeres vizsgálat.
Brooke Wessman 45 évesen egészségesnek érezte magát. Aktív életet élt, rendszeresen mozgott, odafigyelt arra, mit eszik, és nem tapasztalt olyan panaszokat, amelyek miatt komoly betegségre gyanakodott volna. Éppen ezért különösen váratlanul érte, amikor egy rutinszerű vastagbélrákszűrés végül daganatos betegség diagnózisához vezetett. Történetéről a People számolt be.
Wessman azért vett részt a vizsgálaton, mert elérte azt az életkort, amikor az átlagos kockázatú embereknél már javasolt elkezdeni a vastagbélrák szűrését. Az Egyesült Államokban az átlagos kockázatú felnőtteknél 45 éves kortól ajánlják a rendszeres szűrést. Ez különösen fontos lehet azért, mert a vastag- és végbélrák korai szakaszában nem feltétlenül okoz panaszokat.
Wessman története éppen ezt példázza: nem egy szokatlan tünet, fájdalom vagy rosszullét vezette végül a diagnózishoz és orvoshoz, hanem a szűrés.
Semmi nem utalt arra, hogy daganatos beteg
A nő saját bevallása szerint a diagnózis előtt jól érezte magát. Aktív volt, egészséges életmódot folytatott, és nem voltak olyan tünetei, amelyek miatt azt gondolta volna, hogy vastagbélrákja lehet.
A People beszámolója szerint egy otthon elvégezhető székletvizsgálattal kezdődött a szűrése. A teszt olyan eltérést jelzett, amely miatt további kivizsgálásra volt szükség.
Az ilyen vizsgálatok egyik típusa a székletben lévő, szabad szemmel nem feltétlenül látható vért keresi. A pozitív eredmény önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek daganata van. Vérzésnek több más oka is lehet, ezért az eltérést további vizsgálatokkal kell tisztázni.
Wessmannél ezért kolonoszkópiát végeztek. Ez volt az a vizsgálat, amely megváltoztatta az életét.
A kolonoszkópia során találták meg a daganatot
A kolonoszkópia során egy vékony, hajlékony eszközzel vizsgálják át a vastagbél belső felszínét. Az eljárás egyik nagy előnye, hogy nemcsak a már kialakult daganatokat lehet észrevenni, hanem olyan polipokat is, amelyekből később rosszindulatú elváltozás fejlődhet ki. Brooke Wessman vizsgálata során azonban már daganatos elváltozást találtak.
A hír teljesen váratlanul érte. Nem azért ment vizsgálatra, mert betegnek érezte magát, hanem azért, mert betöltötte a szűrés megkezdéséhez ajánlott életkort.
A diagnózis után további vizsgálatok következtek annak megállapítására, hogy milyen kiterjedésű a betegség, majd megkezdődött a kezelése. Wessman műtéten esett át, ezt követően pedig kemoterápiát is kapott.
A vastagbélrák sokáig tünetmentes maradhat
A vastag- és végbélrák egyik veszélye, hogy a betegség korai szakaszában az érintett akár teljesen egészségesnek érezheti magát.
A daganat hosszabb ideig növekedhet úgy, hogy nem okoz feltűnő panaszokat. Ez az egyik oka annak, hogy a szűrővizsgálatoknak kiemelt szerepük van: a cél nem csupán az, hogy akkor találják meg a betegséget, amikor már tüneteket okoz.
Ráadásul a vastagbélrák kialakulása sok esetben lassú folyamat. Számos daganat kezdetben jóindulatú polipból fejlődik ki. A polipok többségéből nem lesz rák, bizonyos típusok azonban idővel rosszindulatúvá válhatnak.
Ha ezeket a rákmegelőző elváltozásokat kolonoszkópia során felismerik és eltávolítják, a daganat kialakulása is megelőzhető lehet.
A vastagbélrákszűrés ezért bizonyos módszerekkel nemcsak a már meglévő rák korai felismerését, hanem annak megelőzését is szolgálhatja.
Milyen tünetek jelezhetik a vastagbélrákot?
Bár Brooke Wessmannek nem voltak feltűnő tünetei, a vastag- és végbélrák többféle panaszt okozhat.
Figyelmeztető jel lehet a székelési szokások tartós megváltozása. Ide tartozhat a korábban nem jellemző hasmenés vagy székrekedés, illetve az az érzés, hogy a bél nem ürült ki teljesen.
Vér jelenhet meg a székletben, amely lehet élénkpiros, de a vérzés helyétől függően sötétebbé is teheti a székletet.
Tartós hasi panaszok, görcsök, puffadás vagy fájdalom szintén jelentkezhetnek. Megmagyarázhatatlan fogyás, gyengeség és fáradtság ugyancsak felhívhatja a figyelmet arra, hogy kivizsgálásra van szükség.
A lassú, tartós bélrendszeri vérzés akár vérszegénységet is okozhat. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem maga a bélpanasz, hanem a fáradékonyság, gyengeség vagy egy laborvizsgálat során észlelt vashiányos vérszegénység vezet el a további vizsgálatokhoz.
Ezeknek a tüneteknek azonban számos, a daganatos betegségnél sokkal gyakoribb oka is lehet. A székletben megjelenő vért például aranyér is okozhatja, a székelési szokások változása pedig étrendi okokkal vagy más bélrendszeri problémákkal is összefügghet.
A tartós vagy megmagyarázhatatlan változásokat azonban nem érdemes automatikusan ártalmatlannak tekinteni.
Miért éppen 45 éves kortól kezdik a szűrést?
Az Egyesült Államokban korábban általában 50 éves korban kezdődött az átlagos kockázatú emberek vastagbélrákszűrése. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb figyelmet kapott, hogy a betegség a fiatalabb korosztályokban is előfordul.
Az American Cancer Society jelenlegi ajánlása szerint az átlagos kockázatú embereknél 45 éves korban érdemes elkezdeni a rendszeres szűrést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy 45 éves kor alatt egyáltalán nem fordulhat elő vastagbélrák. A fiatalabb felnőtteknél is kialakulhat a betegség, ezért a gyanús tüneteket életkortól függetlenül ki kell vizsgálni.
Másrészt vannak olyan emberek, akiknél a szűrést az átlagosnál korábban szükséges elkezdeni.
A családi előzmények is számítanak
A vastagbélrák kockázatát több tényező befolyásolhatja. Nagyobb kockázatot jelenthet, ha közeli családtagnál korábban vastag- vagy végbélrákot, illetve bizonyos típusú polipot diagnosztizáltak. Bizonyos öröklődő genetikai szindrómák szintén jelentősen emelhetik a betegség valószínűségét.
A gyulladásos bélbetegségek – például a hosszú ideje fennálló colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség – ugyancsak növelhetik a vastagbélrák kockázatát.
Ezekben az esetekben az általános szűrési szabályok nem feltétlenül alkalmazhatók, és az orvos korábbi, illetve gyakoribb vizsgálatot javasolhat.
Ezért fontos, hogy valaki ismerje lehetőség szerint a családjában előfordult daganatos betegségeket, és ezekről tájékoztassa az orvosát.
Az egészséges életmód nem jelent teljes védelmet
Brooke Wessman történetének egyik fontos tanulsága éppen az, hogy az egészséges életmód nem zárja ki a daganatos betegség lehetőségét.
A rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a megfelelő étrend csökkentheti bizonyos betegségek kockázatát. Ettől azonban senki nem válik „védetté” a rákkal szemben.
A vastagbélrák kialakulásában az életkor, az öröklött hajlam, egyes betegségek és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Előfordulhat azonban olyan embernél is, akinél nincs nyilvánvaló kockázati tényező.
Éppen ezért a szűrés nem kizárólag azoknak fontos, akik egészségtelenül élnek vagy betegnek érzik magukat.
A szűrővizsgálat lényege éppen az, hogy tünetmentes embereknél keresse a betegséget vagy annak megelőző állapotát.
Nem csak a kolonoszkópia jelentheti a szűrést
A vastagbélrák szűrésére többféle módszer létezik. Vannak otthon elvégezhető székletvizsgálatok, amelyek bizonyos időközönként ismételhetők. Egyes tesztek a székletben található rejtett vért keresik, más módszerek pedig a vér mellett a daganathoz kapcsolódó genetikai eltéréseket is vizsgálhatják.
A kolonoszkópia közvetlenül lehetővé teszi a vastagbél belső felszínének áttekintését, és az észlelt polipok eltávolítását is.
A különböző módszereknek eltérő előnyeik, korlátaik és ajánlott ismétlési időközeik vannak.
Fontos az is, hogy egy kóros székletalapú szűrővizsgálat után rendszerint további kivizsgálásra, jellemzően kolonoszkópiára van szükség. Az otthoni teszt tehát nem helyettesíti a diagnosztikai vizsgálatot, ha eltérést mutat.
Brooke Wessmannél is éppen ez a folyamat vezetett a diagnózishoz: az első vizsgálat jelezte, hogy valamit tisztázni kell, a kolonoszkópia pedig megtalálta a daganatot.
Egyre több fiatalabb felnőttet érint a betegség
A vastag- és végbélrák továbbra is gyakoribb idősebb korban, az elmúlt évtizedek egyik aggasztó tendenciája azonban, hogy a fiatalabb felnőttek körében emelkedik az előfordulása.
Ennek pontos okát még vizsgálják.
Ez azért is jelent problémát, mert fiatalabb korban a beteg és akár a környezete is kevésbé gondolhat daganatos betegségre. A végbélvérzést könnyű aranyérnek, a hasi panaszokat étrendi problémának, a székelési szokások megváltozását stressznek vagy irritábilis bél szindrómának tulajdonítani.
Ezek valóban sokkal gyakoribb magyarázatok lehetnek, de ha egy tünet tartósan fennáll, visszatér vagy rosszabbodik, érdemes kivizsgáltatni.
A szűrés és a tünetek miatti kivizsgálás tehát két különböző dolog. A szűrés tünetmentes embereknek szól, míg panaszok esetén nem érdemes arra várni, hogy valaki elérje a szűréshez ajánlott életkort.
A korai felismerés jelentősen befolyásíthatja a kilátásokat
A vastagbélrák kezelése több tényezőtől függ, köztük a daganat helyétől, biológiai tulajdonságaitól és attól, milyen stádiumban fedezik fel.
Korai stádiumban gyakran a műtét a kezelés meghatározó része. Bizonyos esetekben kemoterápiára is szükség lehet. Előrehaladottabb betegségnél kemoterápia, célzott kezelés, immunterápia és más kezelési lehetőségek is szóba jöhetnek az adott daganat jellemzőitől függően.
Általánosságban minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál kedvezőbbek lehetnek a kezelési lehetőségek és a kilátások. Ez adja a szűrés valódi jelentőségét.
Nem arra kell várni, hogy a daganat fájdalmat, vérzést, fogyást vagy más feltűnő tünetet okozzon. A cél az, hogy lehetőség szerint még ez előtt észrevegyék.
Brooke Wessman története azért különösen figyelemfelkeltő, mert nem illeszkedik ahhoz a képhez, amelyet sokan egy daganatos betegről elképzelnek. Nem érezte magát betegnek, aktív életet élt, és nem valamilyen riasztó tünet miatt került kivizsgálásra.
Egyszerűen elérte a szűrés megkezdéséhez ajánlott életkort, és elvégeztette a vizsgálatot.
Az eredmény végül olyan betegséget mutatott ki, amelynek jelenlétéről addig nem tudott.
A története nem azt jelenti, hogy minden egészségesnek tűnő 45 éves embernek vastagbélrákja lehet. Sokkal inkább azt mutatja meg, miért léteznek a szűrőprogramok: bizonyos súlyos betegségek akkor is jelen lehetnek, amikor még semmi nem fáj, és az érintett teljesen jól érzi magát.
Éppen ezért nem feltétlenül érdemes arra várni, hogy a szervezet egyértelmű figyelmeztetést küldjön. A vastagbélrák esetében előfordulhat, hogy a legfontosabb „tünet” éppen az, hogy még nincs tünet – és ekkor a megfelelő időben elvégzett szűrővizsgálat lehet az, amely először jelzi a problémát.
Kilenc szervét távolították el a 42 éves nőnek, miután kiderült, mi is okozza a panaszait
- Kilenc szervét távolították el a 42 éves nőnek, miután kiderült, mi is okozza a panaszait
- Daganatos betegségek kutyáknál: ezek a tünetek figyelmeztethetnek
- Depresszió és krónikus betegségek: így függ össze a kettő
- Így alkalmazkodnak az immunsejtek a daganatok környezetéhez – magyar kutatók tettek fontos felfedezést
- Azt hitték, leukémiás a 3 éves kislány – egy ritka autoimmun betegség támadta meg a szervezetét
- Fáj a válla, pedig nem sérült meg? A tüdőrák ritka típusa is okozhatja
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
