Véralvadásgátló mellett mennyi ér az aszpirin, és veszélyes-e a K-vitamin?
A véralvadás specialista elmondja, mivel kell vigyázni, ha véralvadási zavarral él.
A véralvadásgátlók igen fontos szerepet töltenek be az életveszélyes vérrögök prevenciójában és a trombózis terápiájában. Vannak, akik vonakodva alkalmazzák, melynek főleg az az oka, hogy sok a körülöttük keringő tévhit. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadás specialistája összeszedte a véralvadásgátlókkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.
Tévhit: hígítja a vért
A véralvadásgátlókat sokat nevezik vérhígítóknak- ez okozza a legtöbb tévedést, ugyanis nem hígítják a vért, a viszkozitása nem változik. A véralvadási kaszkádra hatnak, ami által megakadályozzák a fokozott vérrögképződést, és így a trombózist. Az alvadékonyság csökken. Az, hogy sérüléskor esetleg erősebben vérzik, az nem amiatt van, mert a vér túlságosan híg, hanem mert lassabban alvad, mivel a véralvadásgátlók a vérzékenység/véralvadás egyensúlyát kissé a vérzékenység irányába tolják.
Tévhit: könnyen elvérezhetek
Sokan tartanak attól, ha véralvadásgátlót szednek, akkor könnyen elvérezhetnek, ha esetleg baleset éri őket, vagy nagyobb vérvesztéssel kell számolniuk, ha pl. fogászati kezelésen vesznek részt. Ez utóbbi esetben lehet előre gondolkozni, ugyanis a kezeléstől függ, hogy mit is kell tenni a véralvadásgátló terápiában. Ha nem invazív a fogászati kezelés, akkor ugyanúgy folytathatja a gyógyszert, ám ha komolyabb beavatkozás szükséges, akkor indokolt lehet ideiglenesen a terápia felfüggesztése- ezért előtte mindenképp tájékoztassa orvosát és fogorvosát.
Nem tervezett műtét, esetleg baleset esetén természetesen nincs lehetőség előre tervezni- szerencsére ekkor sem kell tartani attól, hogy elvérzik, ugyanis ilyenkor az orvos ún. antidotumot ad, mely semlegesíti a véralvadásgátló hatását, ráadásul, ha kell, lehetőség van még olyan alvadási faktorok pótlására is, melyek még inkább segíti az alvadást.
Tévhit: nem ehetek K-vitamin tartalmú ételeket
Igaz, hogy ha valaki régebbi típusú véralvadásgátlót szed (kumarin származék), akkor oda kell figyelnie a K-vitamin bevitelére, és ez nem azt jelenti, hogy nem ehet olyan ételeket, melyekben megtalálható (a narancs, málna, brokkoli pl. igen nagy mennyiségben tartalmazzák). A lényeg csupán az, hogy naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint juttasson be.
Tévhit: az aszpirin megvéd
Ez attól függ, mitől. Az artériás trombózis ellen valóban hatásos lehet (szívinfarktus, stroke), hiszen a vérlemezkék összecsapzódását gátolja (thrombotica-aggregáció). Viszont ehhez két dolgot is érdemes tudni: az egyik az, hogy igen sokaknál van ún. aszpirin rezisztencia vagy ún. Non-responderség, amikor a szer nem képes megfelelően kifejteni a hatását, így kialakulhat az artériában vérrög. A másik, hogy az aszpirin csakis az artériás trombózis ellen véd, a vénákban kialakuló mélyvénás trombózis ellen nem, mivel akkor a vérrögök más úton képződnek.
Tévhit: NOAC alkalmazása esetén általában nincs szükség laboratóriumi ellenőrzésre
Extrém testsúly, vagy súlyos egyéb betegség (pl. vese) esetén néha mérni kell a plazmaszintet! Továbbá, bár INR ellenőrzésre valóban nincs szükség - szemben a kumarin származékokkal- ám érdemes NOAC szerek esetén is pár vizsgálatot elvégezni: fontos például a vesefunkciók, a májfunkciók vizsgálata, valamint a hemoglobin mennyiségének mérése is. Ezeket érdemes minimum évente ellenőriztetni, mivel ezek befolyásolhatják a terápiát- javasolja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadás specialistája.
Olvasta már?
- Trombózis covid után: ennyi ideig alakulhatnak ki nagyobb eséllyel vérrögök
- Vérrögök a szervezetünkben: ezekre a tünetekre figyeljen!
- Mélyvénás trombózis: ezt nézze a bőrén, hogy idejében felismerje!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Néma trombózis: ezeket az apró jeleket vegye komolyan
