Az orvos elmondta, honnan lehet tudni, hogy a fejfájás komoly problémát jelez vagy sem
Komoly problémára utalhat, ha így fáj a feje.
A fejfájás széles körben elterjedt panasz, amely általában nem okoz komoly aggodalmat. Bizonyos esetekben azonban súlyos betegségek, például agyvérzés vagy daganat jele is lehet. Dr. Baibing Chen, amerikai neurológus, az Instagram-on osztotta meg, hogyan különböztethetjük meg a veszélyes fejfájásokat az ártalmatlanoktól.
Váratlan, hosszú ideig tartó fájdalom
Az orvos szerint két fontos tünet is figyelmeztető jelzés lehet: ha a fejfájás váratlanul, szokatlan módon lép fel, vagy ha a panasz szokatlanul hosszú ideig tart. Ezek a tünetek komolyabb problémákra, például vérzésre, daganatra vagy aneurizmára utalhatnak.
A villámcsapásként érkező fejfájás hirtelen kezdődik, intenzív fájdalmakkal jár - az NHS szerint ilyen esetben haladéktalanul orvosi segítséget kell kérni!
Az ilyen fejfájások az agyban lévő ér repedését jelezhetik, melynek igen súlyos következményei lehetnek: például rokkantság, kóma, de rossz esetben akár halállal is végződhet. A tünet agydaganatra is utalhat, csakúgy, mint a túl hosszú, túl gyakran tapasztalható fejfájás- írja a Daily Mail.
További tünetek, melyek komolyabb problémára utalhatnak
- neurológiai tünetek: a fejfájást kísérő neurológiai tünetek, mint például látászavarok, beszédzavarok, egyensúlyproblémák, zsibbadás vagy bénulásérzés súlyos problémát jelezhetnek.
- fejsérülés utáni fejfájás: ha a fejfájás fejsérülést követően jelentkezik, különösen, ha fokozatosan erősödik, akkor orvosi vizsgálat szükséges.
- új, szokatlan típusú fejfájás: ha hirtelen új típusú, korábban nem tapasztalt fejfájás jelentkezik, különösen 50 éves kor felett, az orvosi konzultáció javasolt.
- láz és nyaki merevség: a fejfájást láz és nyaki merevség kísérheti, ami az agyhártyagyulladás jele lehet.
- kísérő tünetek: ha a fejfájás hányingerrel, hányással, fényérzékenységgel vagy tudatzavarral jár, az is komolyabb problémát jelezhet.
Bezártságszindróma
Dr. Chen kitért a bejegyzésében kitért az úgynevezett bezártságszindrómára (locked in syndrome ) is, mely akkor lép fel, amikor az agytörzs súlyos sérülése következtében az érintett mozgásképtelenné válik, miközben tudatában van a környezetének.
Az állapot például stroke, traumás agysérülés vagy más neurológiai rendellenesség következtében alakulhat ki. Ebben az állapotban a beteg teljesen lebénul, képtelen mozgatni a végtagjait és a testének izmait, azonban teljesen megőrzi kognitív funkcióit.
Mivel a beszédkészség is elveszik, a bezártsági szindrómában szenvedők számára a kommunikáció rendkívül nehéz. Az érintettek, akik képesek szándékosan mozgatni a szemüket vagy pislogni, gyakran ezekkel a mozdulatokkal próbálnak kommunikálni. Ez a helyzet rendkívüli kihívások elé állítja a betegeket és gondozóikat egyaránt.
Veszélyes nyakropogtatás
A neurológus figyelmeztet a nyaki kezelések kockázataira, amelyeket egyes csontkovácsok végeznek. Bár ezek a technikák a nyaki fájdalmak enyhítését célozzák, Dr. Chen hangsúlyozta, hogy ezek rossz esetben komoly szövődményekkel járhatnak.
- Az erőteljes nyaki kezelések, ropogtatások ritkán, de súlyos veszélyt jelenthetnek. Például a csigolyaartéria disszekcióját okozhatják, ami az agytörzset ellátó oxigénben gazdag vér megszakadását jelenti. Ilyen sérülés esetén az agyvérzés kockázata megnő – mondta Dr. Chen.
Az agytörzsben bekövetkezett agyvérzések a legfélelmetesebb állapotok közé tartoznak, és bezártságszindróma kialakulásához vezethetnek.
Agyvérzés: nagyon nem mindegy, milyen gyorsan alakul ki a fejfájás!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
