Ezeket látta már?

Hasmenés és kezelése

2016.04.28. Módosítva: 2016.04.28.

A hasmenés, orvosi szóval diaré (diarrhoea) a híg, vizes székletet jelenti, amely gyakoribb és esetleg nagyobb mennyiségű székletürítés, mint normálisan. Bárkivel, bármikor előadódhat. A legtöbb esetben a hasmenés jelei, tünetei csak néhány napig tartanak, tehát általában múló jellegű. Bizonyos esetekben azonban elhúzódhat, akár több hétig is eltarthat. Ha ilyen előfordul, a hasmenés súlyosabb betegséget jelezhet, pl. gyulladásos bélbetegséget, vagy a stresszel kapcsolatba hozható, és kevésbé súlyos IBS-t, amely az ún. irritábilis bél szindróma.

A hasmenés jellemző tünetei

Hasmenés és kezelése

Gyakori, híg, vizes székletürítés

Hasi görcsök, fájdalom

Láz

(Friss) vér a székletben

Hasi puffadás

Mikor kell orvoshoz fordulni hasmenés esetén?

Ha Ön felnőtt beteg, akkor a következőek fennállásakor:

A hasmenés 2 napnál régebb óta fennáll

A beteg kiszáradhat (dehidráció), erre jellemző az erős szomjúságérzet, a száj- és bőrszárazság, vizelet kevesebb, vagy egyáltalán nem képződik, súlyos gyengeségérzés, szédülés, sötét vizelet

Súlyos hasi, végbéltáji fájdalomérzés

Véres, vagy fekete színű széklet

39°C feletti, magas láz

Gyermekeknél, csecsemőknél más a helyzet! A hasmenés igen gyorsan kiszáradáshoz vezethet. Az orvost azonnal hívni kell, ha a tünetek 24 órán belül nem rendeződnek. Melyek a kicsiken észlelhető fontos tünetek:

Három órán túl is száraz a pelenkája

Magas láz, 39°C felett

Véres vagy fekete széklet

Sírás, könnyek nélkül, szájszárazság

A baba álmos, nyomott, nem reagál, vagy épp ellenkezőleg, irritált

A has, szem, arc beesettnek látszik

A bőr belapult, nem lehet "megcsippenteni"

A hasmenés okai

Hasmenés, diaré akkor alakul ki, ha az étel és a folyadék túl gyorsan, nagy mennyiségben, normális felszívódás nélkül halad át a gyomor-bélrendszeren, főként a vastagbélen. Normál állapotban a vastagbélben szívódik vissza a táplálék folyadéktartalma, így félig nedves – félig száraz, tehát normális állagú széklet képződik. Ha a folyadék nem szívódnak fel a vastagbélből/ben, akkor érthető, hogy vizes jellegű és folyékony állagú lesz a széklet.

Mi minden okozhat hasmenést? Lássuk a leggyakoribb okokat, tényezőket.

Vírusfertőzés: ilyen lehet pl. a vírusos májgyulladás, csecsemőkön a rotavírus, és néhány egyéb faj (CMV, Norwalk-vírus stb.)

Baktériumok, paraziták. A fertőözött, szennyezett vízben (ivóvízre gondolunk) lévő paraziták, mint pl. a Giardia is okozhat hasmenést.

Gyakori baktériumok a hasmenés okaként: Campylobacter, Salmonella, Shigella, és a rettegett Escherichia coli. Sokszor követi a bakteriális eredetű hasmenés az utazásokat, más országban más a baktériumflóra, és a fejlődő országokban nagyobb is a veszély, a kitettség a higiéniás körülmények elégtelensége folytán.

Gyógyszeres kezelés: számos gyógyszer mellékhatása lehet a (enyhébb/erősebb) hasmenés. Jellemző példa az antibiotikum-kezelés, ahol az antibiotikum a jó és rossz, hasznos és káros baktériumokat egyaránt "lepusztítja", így viszont megbomlik a szervezet, a bél normális baktériumflórája. Ilyenkor alakulhat ki pl. az ún. Clostridium fertőzés, ami súlyos hasmenést eredményezhet.

Laktóz-intolerancia: a laktóz, tejcukor a tejben, tejtermékekben fordul elő. Genetikai okok miatt sok ember nem képes a laktóz megemésztésére, ezért laktóztartalmú élelmiszerek, ételek fogyasztását követően hasmenés (is) kialakulhat náluk.

Fruktóz okozta zavar: a gyümölcscukor a gyümölcsökben, mézben fordul elő jellemző módon. Egyes üdítőkben segédanyagként szerepel. A helyzet hasonló, mint előbb, akinek fruktóz-emésztési zavarai vannak, hasmenéssel fog reagálni. .

Mesterséges édesítőszerek: a rágógumiban és cukormentes élelmiszerekben lévő szorbit, mannit és a mesterséges édesítőszerek is okozhatnak – egyébként egészséges embereken – hasmenést.

Sebészet, műtéti beavatkozások: hasműtétek, esetleg epeműtét utáni s jelentkezhet hasmenés.

Egyéb emésztőszervi zavarok: már említettük a súlyosabb formákat, ilyenek a gyulladásos bélbetegségek, a colitis, vagy a Crohn-kór, de ilyen a coeliakia (lisztérzékenység), és a főként stresszes életformához kapcsolható IBS.

Orvosi vizsgálat, diagnosztika

Mivel a hasmenés számos esetben múló jellegű, és néhány nap alatt "magától" elmúlik, mindez csak akkor érvényes, ha a tünetek hosszabban fennállnak, a beteget aggasztják, rontják az életminőséget stb.

Az orvos fizikális vizsgálatot végez, lázat mér, megnézi a vérnyomást, pulzust, az esetleges kiszáradás jeleit. Betapintja a hasat, a hasi fájdalom ellenőrzésére.

Átnézik a beteg által szedett gyógyszereket, ha vannak. Itt nemcsak a vényre felírt, orvos által rendelt gyógyszerek lehetnek fontosak, hanem mindaz a vénynélkül vásárolt szer, termék, amelyet a beteg saját elhatározásából vesz, és fogyaszt (pl. étrend-kiegészítők).

Vérkép, vérvizsgálat: az ún. teljes vérkép is adhat tájékoztatást a hasmenés okairól.

Székletvizsgálat: ha felmerül a fertőzés gyanúja, az orvos székletvizsgálatot rendelhet, ebből kiderül, hogy milyen baktérium, parazita stb. okozta a hasmenést.

Hasmenés és kezelése

A hasmenés kezelése

Ahogy már többször írtuk, a hasmenés az esetek nagyobb részében minden különösebb kezelés nélkül is rendeződik, megoldódik pár napon belül. Ha életmódi változtatások és "háziszerek" nem segítenek, akkor fontos az orvosi beavatkozás igénybevétele.

Orvosi kezelés

Antibiotikumok

Csak akkor érdemes antibiotikumot adni, ha bizonyosan tudható, hogy baktérium, esetleg parazita okozta a hasmenést. Vírusok ellene az antibiotikumok nem hatnak! .

Folyadékpótlás

Az orvos megfelelő só- és folyadékpótlást javasol. Ez legtöbb esetben víz, tea, gyümölcslé. Súlyosabb esetben, kórházi körülmények között szükség lehet intravénás folyadékpótlásra is, infúzió formájában.

A víz fogyasztása hasznos, de az elektrolitokat (főként a nátriumot és káliumot) nem tartalmazza olyan mértékben, mint ahogyan az erősebb hasmenés azokat eltávolítja a szervezetből, ezért célszerű nem megvárni az elektrolit-(só-)háztartás megbomlását, és pótlásként gyümölcslevet, vagy enyhébb leveseket fogyasztani az elvesztett sók pótlása céljából.

A gyógyszerelés változtatása

Ha az orvos megállapítja, hogy a hasmenést antibiotikus kezelés okozta, a kérdéses antibiotikum szedését abba kell hagyni, más gyógyszerre váltani stb.

Az alapbetegség rendezése, kezelése

Ha a hasmenést a már említett súlyosabb háttérbetegségek valamelyike okozza, akkor természetesen ezt kell kezelni. A betegség megállapítását általában szakorvos, ez esetben gasztroenterológus végzi, és a célzott kezelést is ő rendeli a továbbiakban.

Háziszerek a hasmenés kezelésére

Víz, gyümölcslé, tea, erőleves, húsleves. Az alkohol és kávéfogyasztás kerülendő.

Fokozatosan fogyasztható félszilárd és alacsonyabb rosttartalmú élelmiszer, kekszek, toast kenyér, tojás, rizs, csirke.

Kerülendő: tejtermékek, zsíros ételek, magas rosttartalmú élelmiszerek, romlandó élelmiszerek.

Vény nélkül is kapható gyógyszerek: számos vény hasmenésgátló vény nélkül is elérhető, ilyen a loperamid, a bizmut-szubszalicilát, mindkettő hatásosan gátolja a hasmenést.

Bakteriális és parazitafertőzés esetén azonban e két utóbbi szer alkalmazása nem javasolt, hiszen a hasmenés "megfogásával" éppen hogy bent tartják a kórokozókat. A loperamid gyermeknek (nálunk, Magyarországon) csak 6 éves kor felett alkalmazható! A hasmenésgátlók adását célszerű mindig megbeszélni az orvossal.

Probiotikumok: élő baktériumtörzseket tartalmazó készítmények. Ez a bélflórában lévő baktérium-állományt modellezi, tehát hasmenés esetén, ahol a bél baktériumállománya pusztul, hasznos pótlást jelentenek. Számos probiotikum elérhető már napjainkban, de a joghurt- és egyes sajtfélék is tartalmaznak jótékony hatású baktériumokat.

Forrás: Mayo Clinic, PubMed, MSD Orvosi Kézikönyv

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához