A témáról néhány napja az Európai Parlament több bizottsága is közös meghallgatást tartott, ahol elhangzott, hogy azoknak a nőknek az ellátása nmeglehetősen egyenetlen, akik menopauza okozta egészségügyi problémával fordulnak orvoshoz, sőt sok nő egyáltalán nem kap megfelelő kezelést.
A téma egészségügyi, munkaerőpiaci szempontból is egyre fontosabbá válik a politikában. A meghallgatásból úgy tűnik, az EU lassan hivatalosan napirendre emeli a menopauzát és megpróbál rá szakpolitikai válaszokat kidolgozni.
Itthon méág mindig tabutéma
Magyarországon azonban a menopauza kérdése gyakran még mindig tabutéma, sok munkahelyen pedig bagatellizálják a témával kapcsolatos problémákat. Dr. Bártfay Réka pszichiáter, menopauza-szakértő szerint éppen ezért többet kellene Magyarországon is beszélni erről a témáról. A pszichiáter szerint a nők mellett a férfiaknak is többet kellene tudniuk erről a témáról, így csökkenteni lehetne nemcsak otthon, de a munkahelyeken is a konfliktusokat.
A legtöbb magyar nő azonban még mindig nem mer erről a témáról nyíltan beszélni, így a kezeletlen tünetek később akár súlyosabb problémákhoz is vezethetnek – mondta Dr. Bártfay Réka, a brit székhelyű International Menopause Society (IMS) első magyar pszichiáter tagja.
A gyakorló orvos szerint a rossz közérzet és a hangulatingadozás gyakori jelenség: a csökkenő ösztrogén- és progeszteronszint miatt sok nő tapasztal ingerlékenységet, szorongást vagy akár depresszív tüneteket is. Mindez nemcsak a magánéletre, hanem a munkahelyi teljesítményre is hatással van, ezért fontos lenne, hogy a munkahelyeken is nagyobb figyelmet kapjon ez a kérdés.
Egy ír banknál például már évek óta évente tíz nap szabadságot vehetnek ki a munkavállalók, ha menopauzával összefüggő fizikai vagy pszichológiai tüneteik jelentkeznek. 2027-től pedig Philadelphia is komoly lépést tesz: a munkáltatóknak támogatniuk kell azokat a dolgozókat, akiknél a menopauza tünetei megnehezítik a munkavégzést – például több szünet biztosításával, rugalmas munkaidővel, otthoni munkavégzés engedélyezésével vagy a munkahely hőmérsékletének megfelelő beállításával.
Tévhit, hogy 50 körül kezdődik
Budapesten is vannak hasonló kezdeményezések: több önkormányzat már jelezte, hogy foglalkozik a kérdéssel, és van, ahol a menopauza miatti szabadság is igényelhető. A pszichiáter szerint a jó példákat szinte végtelenségig lehetne sorolni, mégis az átlagos munkahelyeken kevés figyelmet kap ez a téma. Pedig különösen fontos lenne, hogy a munkahelyek érzékenyebben reagáljanak erre az életszakaszra, hiszen a dolgozók testi-lelki jólléte közvetlen hatással van a munka minőségére.
Dr. Bártfay arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes menopauzatünetek már 40 éves kor után megjelenhetnek, így a kérdés nemcsak azokat érinti, akik már átlépték a menopauza időszakát. „Nem kivételezésre van szükség, hanem megértésre és nyílt kommunikációra” – hangsúlyozza. A cél az, hogy a menopauza ne legyen tabutéma, és a nők ne érezzék úgy, hogy magyarázkodniuk vagy szégyenkezniük kell a testük természetes változásai miatt, amikor munkahelyükön beszélnek a problémáikról.
Összegzés
- Az Európai Parlament bizottságai napirendre vették a menopauza egészségügyi és munkaerőpiaci kérdéseit, mert sok nő nem kap megfelelő ellátást.
- Magyarországon a menopauza továbbra is tabutéma, a munkahelyeken gyakran bagatellizálják a problémákat.
- Szakértők szerint nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is többet kellene tudniuk erről a témáról, hogy csökkenjenek a konfliktusok.
- Egyes európai és amerikai példák, például ír bankok és Philadelphia, már bevezetnek menopauzához kapcsolódó munkahelyi támogatásokat.
- A menopauza tünetei már 40 éves kor után jelentkezhetnek, ezért fontos a nyílt kommunikáció és a munkahelyi érzékenyítés, hogy a nők ne érezzék magukat kirekesztve vagy szégyenkezve.
Miért érezzük úgy, hogy 50 felett felgyorsul az öregedés?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
