Szívritmuszavar (aritmia)
Az aritmia (arrhythmia) a szív normális működési ritmusának megváltozása, mely a pulzuson is észlelhető: lehet a normálisnál gyorsabb (tachikardia), lassabb (bradikardia) vagy számos szabálytalan ritmus is előfordul.
Okok, előfordulás, kockázatok
Forrás: MTI
A szív a szervezet motorjaként pumpálja a vért a tüdőbe, illetve a szervekhez, szövetekhez. E működés szabályosságát biztosítja a szív elektromos rendszere, amely irányítja az összehúzódások-elernyedések ritmusát.
Az elektromos impulzus útja: kezdete az ún. sinus csomó, vagy SA-csomó, szino-atriális csomó. Ez a szív természetes pacemakere.
A sinus csomót követően az ingerület számos ingerületvezető útvonalon halad tovább.
A szívverés ritmusát, frekvenciáját számos idegingerület képes befolyásolni.
Szívritmuszavar alakul ki, ha ez az elektromos rendszer valamilyen ok miatt károsodik:
Abnormális, extra jelek képződnek
Az elektromos jelek lelassulnak, gátlás alá kerülnek
Az elektromos jelek más útvonalon továbbítódnak
A szívritmuszavarok néhány gyakoribb oka:
Kálium, vagy egyéb nyomelem szintje megváltozik
Szívroham, vagy korábbi szívroham miatti szívizomkárosodás
Veleszületett szívbetegség
Szívelégtelenség, megnagyobbodott szív
Pajzsmirigy-túlműködés
Gyógyszerek, egyéb vegyületek szerepe:
Alkohol, koffein, stimulánsok, pl. amfetamin
Béta-blokkoló gyógyszerek
Dohányzás
Az idegrendszer aktivitását befolyásoló szerek
Depresszió, pszichózisok kezelésére alkalmazott gyógyszerek
(Egyes anti-aritmiás hatású szerek bizonyos esetekben más típusú aritmiát okozhatnak.)
Melyek a leggyakoribb aritmia-típusok?
Pitvarfibrilláció, pitvarlebegés
Pitvar-kamrai csomó "reentry" tachikardia (AVNRT)
Szívblokk, pitvar-kamrai blokk
Multifoklis (többgócú) pitvari tachikardia
Rohamokban jelentkező, a kamrán túlterjedő (paroxysmalsi supreventricularis) tachikardia
Sick sinus szindróma
Kamrafibrilláció (ventricularis tachikardia)
Wolff-Parkinson-White szindróma
Melyek a ritmuszavar jellemző tünetei?
A szív ritmusa túl lassú (bradikardia)
A szív ritmusa túl gyors (tachikardia)
Szabálytalan, egyenetlen ritmus, kimaradó ütések
A ritmuszavar lehet átmeneti és tartós. Nem minden beteg produkál tüneteket, vagy csak akkor észleli azokat, ha a szokásosnál fokozottabban aktív.
A tünetek az egészen enyhétől az életet veszélyeztető súlyosságúig terjedhetnek.
Tünetek ritmuszavar idején:
Mellkasi fájdalom
Elsápadás
Szédülés, "üres fej" érzése
Légzészavar
Izzadás
Diagnosztika
Az orvos először hallgatózik a szív felett, és pulzust vizsgál, megméri a vérnyomást is. Eszközös-műszeres vizsgálatok: 24 órás Holter-monitor, hosszabb időn át viselhető esemény-monitor, EKG, echo-kardiográfia, angiográfia. Vannak ún. elektrofiziológiás vizsgálatok, amelyekkel a szív elektromos rendszere közelebbről tanulmányozható.
Kezelés
Az aritmia súlyos esetben kórházi – alkalmasint intenzív ellátást igényelhet. Ilyen beavatkozások:
Elektromos sokkterápia (defibrilláció, kardioverzió)
Pacemaker-beültetés rövid időtartamra
Gyógyszerek: injekciós úton, szájon át
Bizonyos esetekben az angina, vagy a szívelégtelenség helyes kezelés eleve csökkenti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát.
Gyógyszerelés
E gyógyszereket kizárólag orvos (adott esetben kardiológus) rendelheti. A ritmuszavar kezelésére adott szerek alkalmazása indokolt, ha a cél:
Az aritmia, aritmiás epizód (ismétlődésének) megelőzése
A túl gyors – vagy túl lassú szívműködés normalizálása
A gyógyszereknek természetesen mellékhatásaik is vannak. Ritmuszavar ellen kapott gyógyszert önkényesen abbahagyni nem szabad, mindig konzultálni kell a kezelőorvossal.
Egyéb, eszközös-műszeres eljárások
Kardiális abláció: a szív egyes területeinek kiiktatása, amelyek a szívritmuszavart okozhatják
Beültethető defibrillátor: súlyos állapotú, hirtelen szívhalál veszélyének kitett egyéneken alkalmazható
Pacemaker beültetése.
Prognózis
A ritmuszavar kimenetele függ annak típusától (ahogy említettük az enyhébbtől egészen az életet veszélyeztető típusokig), és a meglévő társbetegségektől, pl. koszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívbillentyű-betegség.
Mikor kell orvossal konzultálni?
Ha bármilyen szívritmuszavar jelét észleljük
Ha fennálló ritmuszavar mellett romlanak a tünetek, illetve a kezelésre sem javulnak
Megelőzés
A koszorúér-betegség kockázatainak csökkentése egyben a ritmuszavar kialakulásának esélyeit is csökkenti, mérsékli.
forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, PubMed
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
