Az Alzheimer-kórról a legtöbben a feledékenységre és az emlékezet fokozatos romlására gondolnak. A betegség azonban jóval azelőtt is adhat figyelmeztető jeleket, hogy valaki rendszeresen elfelejtené a neveket vagy a fontos eseményeket. Neurológusok szerint bizonyos személyiségbeli, viselkedési és hétköznapi változások különösen árulkodóak lehetnek, mégis gyakran az öregedés természetes velejárójának tekintjük őket.
Égett pirítós, cigarettafüst, vegyszer vagy valamilyen nehezen meghatározható kellemetlen szag terjeng a levegőben – legalábbis Ön így érzi, miközben a környezetében senki más nem észlel semmit? A jelenséget fantomszaglásnak, orvosi nevén phantosmiának nevezik: ilyenkor az ember olyan szagot érzékel, amely valójában nincs jelen a környezetében.
Ne csak a memóriaproblémákra figyeljen fel!
Vannak olyan hétköznapinak tűnő tünetek, amelyek arra utalhatnak, hogy a szervezete a vártnál gyorsabban öregszik – és nem árt komolyan venni őket.
A szaglászavar hátterében sok enyhébb és komolyabb probléma is állhat.
A Parkinson-kór nem egyik napról a másikra jelenik meg. Évekig, sőt évtizedekig zajló folyamat előzi meg a diagnózist. A kézremegés csupán egy állomás ezen az úton – sokaknál nem is az első.
Amikor már a nyugalmi remegés vagy az izommerevség megjelenik, az idegsejtek jelentős része már károsodott.
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával a szagok kevésbé intenzívek, nehezebb felismerni az illatokat. Az időskori szagérzékelés gyengülése gyakori, de nem törvényszerű jelenség.