Miért érez néha égett szagot, amikor valójában semmi sem ég?

A fantomszag önmagában nem betegség, hanem a szaglás zavara, amelynek számos különböző oka lehet. Jelentkezhet például egy felső légúti fertőzés után, összefügghet az orrmelléküregek gyulladásával vagy fejsérüléssel, de bizonyos gyógyszerek és egyes idegrendszeri betegségek is állhatnak mögötte. Bár az esetek hátterében nem feltétlenül súlyos probléma húzódik meg, az újonnan kialakuló vagy tartósan fennálló fantomszagot érdemes kivizsgáltatni.

Mi az a fantomszag?

A phantosmia az úgynevezett szaglási hallucinációk közé tartozik. Lényege, hogy az ember olyan szagot érzékel, amelyhez nincs valódi külső szagforrás. Az érzés ettől még nagyon is valóságos: az érintett valóban érzi a szagot, annak ellenére, hogy mások ugyanazon a helyen semmit sem tapasztalnak.

A fantomszag emberenként egészen eltérő lehet. Lehet kellemes, a legtöbben azonban inkább kellemetlen szagokról számolnak be. Gyakori az égett, rothadó, szennyvízre, vegyszerre vagy füstre emlékeztető szag.

Az érzés jelentkezhet csak az egyik vagy mindkét orrlyukban, és az időtartama is változó. Van, akinél időnként néhány időszakra bukkan fel, majd eltűnik, másnál tartósabban jelen lehet.

A phantosmia tehát nem azt jelenti, hogy valakinek egyszerűen „érzékenyebb az orra”. A szaglórendszer olyan ingert közvetít, amelyhez a külvilágban nincs megfelelő szagforrás.

Nem ugyanaz, mintha igazi szagot érezne másmilyennek

A fantomszaglást könnyű összekeverni egy másik szaglászavarral, a parosmiával, pedig fontos különbség van közöttük.

Phantosmia esetén nincs jelen az a szag, amelyet az ember érez. Például égett szagot érez a szobában, miközben semmi nem ég, és mások sem érzik ezt.

Parosmia esetén viszont létezik valódi szagforrás, csak az agy másként érzékeli azt, mint korábban. Egy korábban kellemes illat például rothadónak, égettnek, szennyvízszerűnek vagy fémesnek tűnhet. Előfordulhat, hogy a kávé, a hagyma, a hús vagy akár a fogkrém szaga válik kifejezetten kellemetlenné.

A két állapot közötti különbség azért fontos, mert bár bizonyos kiváltó okok átfedhetnek, nem pontosan ugyanarról a szaglászavarról van szó.

Egy légúti fertőzés után is jelentkezhet

A fantomszaglás egyik lehetséges kiváltója egy felső légúti fertőzés. Egy vírusos megbetegedés nemcsak átmenetileg csökkentheti vagy megszüntetheti a szaglást, hanem annak működését más módon is megzavarhatja.

A szagok érzékelése összetett folyamat. Az orrban található szaglóreceptorok érzékelik a szagmolekulákat, az információ pedig idegi úton jut el az agyba, ahol megtörténik a szag felismerése és értelmezése. Ha ennek a rendszernek valamelyik része sérül vagy nem megfelelően működik, a szaglás megváltozhat.

A felső légúti fertőzés után kialakuló phantosmia tehát nem egyszerűen arról szól, hogy az orr „bedugult”. A fertőzés a szaglórendszer működésére is hatással lehet.

A Covid után is kialakulhat fantomszaglás

A koronavírus-fertőzés egyik közismert tünete a szaglás elvesztése vagy megváltozása volt, de a fertőzés után phantosmia is jelentkezhet.

A szaglás nem mindenkinél áll helyre azonnal vagy pontosan ugyanúgy. Egyeseknél a fertőzés elmúlása után is fennmaradhatnak szaglási zavarok. Ilyenkor előfordulhat fantomszag, de parosmia is, amikor a ténylegesen jelen lévő szagok válnak torzzá.

A két jelenséget éppen ezért érdemes elkülöníteni. Ha például a kávé minden alkalommal égett vagy rothadt szagúnak tűnik, miközben a szag forrása valóban ott van, az inkább parosmiára utalhat. Ha viszont minden külső forrás nélkül jelenik meg az égett szag, phantosmia állhat a háttérben.

Az orrmelléküregek gyulladása is állhat mögötte

Nem minden fantomszag eredete keresendő az agyban vagy az idegrendszerben. Az orr és az orrmelléküregek problémái is befolyásolhatják a szaglást.

Az orrmelléküregek gyulladása a phantosmia egyik lehetséges kiváltója. A szaglás működését általában is megzavarhatják olyan állapotok, amelyek gyulladást, duzzanatot vagy elzáródást okoznak az orrban. Az akut és krónikus arcüreggyulladás, a megfázás, az influenza, az allergiás nátha és nem allergiás nátha, valamint az orrpolip egyaránt befolyásolhatja a szagok érzékelését.

A kivizsgálásnál ezért az is fontos lehet, társul-e a fantomszaghoz tartós orrdugulás, váladékozás, arcüregi panasz vagy más, az orrot érintő tünet.

Fejsérülés után is megváltozhat a szaglás

A szaglás nem kizárólag az orr működésétől függ. A szaglóidegek és az agy megfelelő működése ugyanilyen fontos, ezért egy fejsérülés után különböző szaglászavarok jelenhetnek meg.

A fejet ért sérülés a phantosmia egyik ismert lehetséges oka. Az agy vagy a szaglással kapcsolatos idegek sérülése egyébként nemcsak fantomszagot okozhat, hanem a szaglás gyengüléséhez vagy teljes elvesztéséhez is vezethet.

A tünet nem feltétlenül ugyanabban a pillanatban jelentkezik, amikor a sérülés történik. Ha valakinél fejsérülést követően új szaglászavar alakul ki, ezért érdemes erről tájékoztatni az orvost.

Bizonyos gyógyszerek is megváltoztathatják a szaglást

Egyes gyógyszerek szintén szerepelnek a phantosmia lehetséges okai között.

Általánosságban a szaglás működését különböző készítmények befolyásolhatják. Egyes vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok, antihisztaminok és bizonyos orrspray-k is összefügghetnek a szaglás megváltozásával.

Ez nem jelenti azt, hogy egy fantomszag jelentkezésekor azonnal abba kell hagyni valamelyik gyógyszer szedését. Ha azonban a tünet egy új készítmény elkezdése vagy egy gyógyszer adagjának módosítása után jelentkezett, ezt érdemes megemlíteni a kezelőorvosnak. Az előírt gyógyszert nem célszerű önállóan elhagyni.

Ritkábban neurológiai ok is meghúzódhat a háttérben

A fantomszaglásnak ritkább, idegrendszeri okai is lehetnek. A lehetséges kiváltók között szerepel a halántéklebenyből kiinduló epilepsziás roham, a Parkinson-kór és az agydaganat is.

A halántéklebeny az agy olyan területe, amely többek között az érzékszervi információk feldolgozásában is szerepet játszik. A temporális lebenyből kiinduló epilepsziás rohamok egyes esetekben különös érzékelési élményekkel járhatnak, amelyek között szaglási jelenségek is előfordulhatnak.

Fontos azonban, hogy az égett szag érzékelése önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek epilepsziája, Parkinson-kórja vagy agydaganata van. Ezek a phantosmia lehetséges, de nem kizárólagos okai. Éppen ezért nem érdemes egyetlen tünetből a legsúlyosabb magyarázatra következtetni, ugyanakkor a tartós vagy visszatérő fantomszag kivizsgálása indokolt lehet.

Az életkor is befolyásolhatja a szaglást

A szaglás az életkor előrehaladtával változhat. Az öregedés a phantosmia lehetséges okai között is szerepel, emellett általánosságban is csökkenhet a szagok érzékelésének pontossága.

Az életkorral összefüggő változás azonban nem jelenti azt, hogy minden újonnan jelentkező fantomszagot egyszerűen az öregedés számlájára lehet írni. Különösen akkor indokolt utánajárni az okának, ha a panasz új, tartós vagy egyre erősebb.

A fantomszag az étvágyat is befolyásolhatja

A szaglás és az ízérzékelés szorosan összekapcsolódik. Ezért egy tartósan jelen lévő kellemetlen fantomszag jóval több lehet egyszerű bosszúságnál.

Ha valaki folyamatosan égett, rothadó, vegyszeres vagy szennyvízszerű szagot érez, az ételek is kevésbé kívánatosnak tűnhetnek. A tartós phantosmia csökkentheti az étvágyat, fogyáshoz vezethet, és a hangulatra, illetve az életminőségre is kedvezőtlenül hathat.

Gyakorlati veszélyt is jelenthet, ha a szaglás nem működik megbízhatóan. Nehezebb lehet például eldönteni, hogy egy étel valóban romlott-e, illetve felismerni egy ténylegesen jelen lévő veszélyes szagot.

Ezért a szaglás megváltozását nemcsak akkor érdemes komolyan venni, ha valamilyen betegség jele lehet, hanem azért is, mert a mindennapi biztonságra és táplálkozásra is hatással lehet.

Hogyan derítik ki, mi okozza?

A kivizsgálásnál az egyik első feladat annak tisztázása, hogy valóban phantosmiáról van-e szó. Fontos különbség, hogy a szag külső forrás nélkül jelenik-e meg, vagy egy valódi illatot érzékel megváltozott formában.

Az orvos rákérdezhet arra, milyen szagot érez, mikor kezdődött a panasz, folyamatos vagy időszakos-e, az egyik vagy mindkét orrlyukban jelentkezik-e, valamint volt-e előtte légúti fertőzése, Covid-fertőzése vagy fejsérülése. A gyógyszerek áttekintése szintén fontos lehet.

A feltételezett háttérok alapján fül-orr-gégészeti, neurológiai vagy más szakorvosi vizsgálatra is szükség lehet. A kivizsgálás célja nem pusztán annak megállapítása, hogy az érzékelt szag valóban fantomszag-e, hanem annak tisztázása is, mi idézi elő.

Elmúlhat magától a fantomszag?

Ez elsősorban attól függ, mi okozza. Ha a szaglórendszer egy vírusfertőzés vagy fejsérülés következtében károsodott, bizonyos esetekben idővel részben vagy teljesen helyreállhat a szaglás. A szaglásban részt vevő sérült idegsejtek regenerálódhatnak, ezért a javulás kezelés nélkül is bekövetkezhet.

Más esetekben az alapbetegség kezelése szükséges. Mivel a phantosmia hátterében az orrmelléküregek gyulladásától kezdve gyógyszermellékhatáson át neurológiai eltérésig számos különböző ok állhat, nincs egyetlen olyan kezelés, amely mindenkinél megfelelő lenne.

Tartós panasz esetén ezért nem maga az „égett szag” az egyetlen kérdés, hanem az, hogy mi idézi elő.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha egyszer rövid időre furcsa szagot érez, annak hátterében nem feltétlenül áll jelentős probléma. A rendszeresen visszatérő, hosszabb ideig fennálló vagy egyértelmű külső forrás nélkül jelentkező szagérzetet azonban érdemes megbeszélni orvossal. A kivizsgálással kizárhatók azok az állapotok is, amelyek célzott kezelést igényelnek.

Különösen fontos megemlíteni, ha a fantomszag fejsérülést követően kezdődött, illetve ha más új neurológiai tünetek is társulnak hozzá.

Az égett szag érzése tehát nem feltétlenül a környezetből származik. Ha mások semmit sem éreznek, Ön viszont újra és újra ugyanazt a füstös, égett vagy más jellegű szagot tapasztalja, phantosmia is állhat a háttérben. Ennek oka gyakran a szaglórendszer működésének valamilyen zavara, például egy korábbi légúti fertőzés, de számos más állapot is kiválthatja. Ha a jelenség nem múlik el vagy rendszeresen visszatér, érdemes kideríteni, mi áll mögötte.

Ez is érdekelheti

Sokszor be van dugulva az orra, pedig nem náthás? Orrpolip is állhat a háttérben

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!