Parkinson-kór: gyakran nem remegéssel kezdődik – ezekre a tünetekre figyeljen

Amikor már a nyugalmi remegés vagy az izommerevség megjelenik, az idegsejtek jelentős része már károsodott.

Apró változások a mozgásban, a szaglásban vagy akár az alvásban – a Parkinson-kór sokszor nem remegéssel kezdődik. A betegség korai jelei gyakran alattomosak, könnyű őket az életkor, a stressz vagy a fáradtság számlájára írni. Pedig minél hamarabb ismerjük fel őket, annál nagyobb az esély a tünetek lassítására és az életminőség megőrzésére.

Miért nehéz időben felismerni a Parkinson-kórt?

A Parkinson-kór egy lassan előrehaladó idegrendszeri betegség, amelyben az agy bizonyos területein fokozatosan pusztulnak a dopamint termelő idegsejtek. Mire a klasszikus mozgástünetek – például a nyugalmi remegés vagy az izommerevség – megjelennek, az idegsejtek jelentős része már károsodott. Éppen ezért a betegségnek van egy hosszú, akár éveken át tartó csendes szakasza, amikor a jelek még nem egyértelműek, de már jelen vannak.

A szaglás romlása: egy figyelmen kívül hagyott jel

Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget annak, ha gyengül a szaglásuk, pedig ez az egyik legkorábbi és leggyakoribb tünet lehet. A Parkinson-kórral élők jelentős része már évekkel a diagnózis előtt észleli, hogy kevésbé érzi az illatokat vagy az ízeket. Mivel ez nem jár fájdalommal vagy látványos panasszal, gyakran elsikkad a jelentősége.

Alvászavarok, amelyek túlmutatnak a rossz éjszakákon

Különösen figyelmeztető lehet az úgynevezett REM-alvás viselkedészavar. Ilyenkor az érintett „eljátssza” az álmait: beszél, kiabál, hadonászik, akár ki is eshet az ágyból. Ez nem egyszerű nyugtalan alvás, hanem neurológiai eredetű eltérés, amely szoros kapcsolatban áll a Parkinson-kór későbbi kialakulásával.

Apró mozgásváltozások a mindennapokban

A korai Parkinson-kór nem feltétlenül látványos remegéssel jelentkezik. Sokkal gyakoribb, hogy a mozgások lelassulnak, az apró mozdulatok pontatlanabbá válnak. A kézírás például egyre kisebbé és zsúfoltabbá válhat, a gombolás vagy cipőfűzés több időt vesz igénybe. Előfordulhat az is, hogy járás közben az egyik kar kevésbé lendül.

Merevség és izomfájdalom, ami nem múlik el

Az izommerevség korán megjelenhet, gyakran csak az egyik oldalon. Sokan váll-, nyak- vagy derékfájdalomként élik meg, és mozgásszervi problémára gyanakodnak. Ha a fájdalom nem reagál a szokásos kezelésekre, és reggelente kifejezetten berozsdásodott érzés társul hozzá, érdemes neurológiai irányban is gondolkodni.

Változások a beszédben és az arckifejezésekben

A Parkinson-kór korai szakaszában a beszéd halkabbá, monotonná válhat, az artikuláció kevésbé lesz tiszta. Az arc mimikája szegényesebb lehet, amit a környezet gyakran félreértelmez: az érintett komolytalannak, közömbösnek vagy fáradtnak tűnhet, holott az érzelmek jelen vannak, csak kevésbé tükröződnek az arcon.

Emésztési panaszok és székrekedés

Meglepő, de a Parkinson-kór nem csak az agyat érinti. A bélrendszer működése is korán megváltozhat, és a makacs, évek óta fennálló székrekedés sokaknál már jóval a mozgástünetek előtt megjelenik. Ez összefügg az idegrendszer és a bélrendszer szoros kapcsolatával.

Hangulati és pszichés változások

Depresszió, szorongás, apátia – ezek a tünetek nem csupán a betegség következményei lehetnek, hanem akár annak előjelei is. A dopamin nemcsak a mozgást, hanem a motivációt és a hangulatot is befolyásolja, így hiánya már korán éreztetheti a hatását.

Az aszimmetrikus kezdet

A Parkinson-kór egyik jellegzetessége, hogy a tünetek gyakran nem egyszerre, nem azonos mértékben jelentkeznek a test két oldalán. Előfordulhat, hogy kezdetben csak az egyik kéz válik ügyetlenebbé, azon az oldalon lassulnak a mozdulatok, vagy járás közben az egyik kar kevésbé lendül természetesen. Ez az aszimmetria sokszor megmarad a betegség későbbi szakaszaiban is, és fontos megkülönböztető jel lehet más, általános mozgásszervi problémákkal szemben. Éppen ezért érdemes felfigyelni azokra az apró változásokra, amelyek következetesen ugyanazon az oldalon jelentkeznek.

Szemmozgások és pislogás: amikor a tekintet is megváltozik

A Parkinson-kór korai szakaszában a szemmozgások finom változásai is megjelenhetnek, bár ezek ritkán keltik fel az érintettek figyelmét. Gyakori, hogy a pislogás ritkul, emiatt a szem szárazabbnak, fáradtabbnak tűnik, a tekintet pedig merevebbé válik. A környezet ezt sokszor kimerültségnek vagy érzelmi távolságtartásnak értelmezi, holott neurológiai háttér állhat mögötte. Ezek a változások önmagukban nem jelentenek diagnózist, de más korai tünetekkel együtt fontos jelzői lehetnek a betegség kezdetének.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha több, egymással látszólag össze nem függő tünet jelentkezik – például szaglásromlás, alvászavar és mozgásbeli lassulás –, érdemes kivizsgálást kérni. A Parkinson-kórt jelenleg nem lehet meggyógyítani, de a korai felismerés lehetőséget ad arra, hogy a tünetek megjelenését késleltessék, enyhítsék, és hosszabb ideig megőrizzék az önálló életvitelt.

Figyelmébe ajánljuk

Parkinson-kór korai jelei: még a kézremegés előtt utalhat rá a kézírása

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!