Ezeket látta már?

A napfényes egzotikus országok árnyoldalairól

Ma már több, mint százezer ember utazik valamilyen egzotikus helyre Magyarországról is. Ugyanakkor arra kevesen gondolnak, hogy ezek a távoli országok komoly kockázati tényezőt jelentenek egészségügyi szempontból.

A kontinentális éghajlattól merőben eltérő klíma, az egyedi környezet számos fertőzésnek és betegségnek teremt melegágyat. A legveszélyesebb és leggyakrabban előforduló betegségek: a moszkitók által terjesztett malária, a nem megfelelő higiénés viszonyokból adódó hastífusz és hepatitis A, de érdemes beoltatnunk magunkat hepatitis B, tetanusz, gennyes agyhártyagyulladás és sárgaláz elleni oltással is attól függően, hogy hova utazunk. Az alábbiakban a legnépszerűbb egzotikus úti célokat vesszük sorba, és összegyűjtjük a legfontosabb egészségügyi tanácsokat ezekre vonatkozóan. A körképet a legelterjedtebb utazási betegségek bemutatásával kezdjük.

A napfényes egzotikus országok árnyoldalairól

Minden tizedik hepatitis B fertőzöttnél krónikussá válik a betegség

Jelenleg a világon a hepatitis a tíz legelterjedtebb fertőző betegség közé tartozik. A hepatitis A vírussal fertőzött esetekből évente 1,4 millió esetet regisztrálnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint, a súlyosabb, hepatitis B betegségen pedig már több, mint 2 milliárd ember esett át. Mára már több, mint 300 millió betegnél sajnos krónikussá vált a hepatitis B okozta betegség, évente egymillió ember hal meg hepatitis B következtében kialakult májrákban és májzsugorban. A hepatitis fertőzés veszélye általában utazásokon jelentkezik, amikor közepesen vagy erősen fertőzött területre látogatunk el. A trópusi országok többsége erősen fertőzött területnek számít, így az afrikai úti célpontok, az ázsiai szigetvilág és a dél-ázsiai országok, valamint Dél-Amerika nagy része és a Karib-térség. A hepatitis A vírus szájon át, mosatlan zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, part menti vizekben tenyésztett állatokból készült nyers, vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételekkel, nem ivóvíz minőségű vízzel kerül be a szervezetbe. A szennyezett ivóvíz a fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása. A fertőző májgyulladás sokkal veszélyesebb formáját okozó hepatitis B vírus nemcsak szexuális úton, hanem vér és testnedvek által is terjed. A fertőzés közvetítője lehet véletlenszerű karcolás, piercing berakatás, akupunktúrás kezelések, sebészeti, fogászati beavatkozás, közös eszközök tárgyak (pl.: fogkefe, borotva, körömvágó olló) is. Teljes biztonsággal a hepatitis A és B ellen védőoltással védekezhetünk. Teljes oltási sor felvételével akár életre szóló, de legalább évtizedekig tartó védettség szerezhető.

A napfényes egzotikus országok árnyoldalairól

Félmilliárd maláriás beteg a világon

Komoly veszélyt jelent a trópusi országokban a malária, amelyet a maláriaszúnyogok csípése okoz. A meleg, párás éghajlat ugyanis rendkívül kedvező a szúnyogok és moszkitók szaporodásának. A világon a felmérések szerint több, mint félmilliárd ember kapja meg a maláriát évente, és ebből egyötödük bele is hal a betegségbe. (forrás: media.www.bcheights.com) A helyi lakosok sokszor már rezisztenssé válnak a malária ellen, azaz fertőzés esetén nem jelentkeznek náluk a maláriás tünetek, viszont az utazókat komoly veszély fenyegeti. A hidegrázásos és lázas rohamokkal járó betegség akár halálos kimenetelű is lehet. A tünetek néhány esetben évek múltán is többször visszatérnek. A malária biztos megelőzése a fertőzött szúnyog csípésének kerülése. A megelőzés módja lehet a rendszeres rovarriasztás, a rovarriasztó termékek használata, a moszkitóháló és a megfelelő ruházat igénybevétele, és a gyógyszerszedés is, optimális esetben egyszerre mindegyik.

A malária ellen gyógyszeres kezeléssel is lehet védekezni. A készítmények szedését két héttel az utazás előtt vagy más gyógyszertípus esetében az utazás előtt egy-két nappal kell elkezdeni, így például last minute utazóknak sem kell lemondaniuk a védelemről. Többek között az alkoholfogyasztásra és a napozásra vonatkozó korlátozások tekintetében a készítmények eltérőek, ezért is fontos szakember segítségét kérni a gyógyszerek kiválasztása előtt.

A hastífusz baktérium gyakori az egzotikus országok vízhálózatában

Az egzotikus országok csatorna- és vízhálózata általában eltér az európai normáktól. Az egzotikus országok többségében pedig a vízhiány is komoly problémákat okoz. Az ebből adódó rossz higiénés körülmények kiváló táptalajt biztosítanak a hastífusz baktérium terjedésének. A hastífusz széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, "piszkos kezek" közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okoz Ázsiában és Afrikában. Az utazókat, elsősorban a baktériumhordozó - ételt készítő vagy takarító – személyzet fertőzheti meg. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa pedig a lázhoz képest alacsony. Ha a kórokozó bejut a véráramba, több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt, illetve a bélfal átlyukadását okozhatja. A hastífusz ellen védőoltással lehet védekezni, egyetlen adag vakcina 2 hét alatt 95%-os, három évig tartó védettséget biztosít.

A sárgaláz oltás bizonyos országokban kötelező

A sárgaláz elleni védőoltás az egyetlen, melyet kötelezően előírnak a sárgaláz sújtotta országon átutazóknak, oda vagy onnan érkezőknek. A betegség kórokozója a sárgaláz vírus, melyet szúnyog terjeszt. Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag a Nemzetközi Oltóközpontban végeznek. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, emiatt nem adható mindenkinek. A védettség, a 10. nap után alakul ki és 10 évig tart.

Gennyes agyhártyagyulladás fertőzési területe keresztbe szeli a bolygót

Vannak olyan oltások is, amelyet csak bizonyos alkalmakkor írnak elő kötelező oltásként, ilyen a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás is. Ennek felvételét igazolnia kell annak, aki a mekkai zarándoklatra megy, vagy azzal egyidőben Szaud–Arábiába utazik. De erre a betegségre nemcsak Ázsiában kell figyelni. Vannak területek, ahol a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningococcus fertőzés járványos és tömeges megbetegedés évente több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület, a "meningitis öv", mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Ha ide utazunk, akkor ajánlott felvenni a védőoltást. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed, emiatt zárt közösségekben, nagy tömegben sok ember megbetegedését okozhatja. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártya- gyulladást hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzi. Néhány órán belüli orvosi beavatkozás nélkül magas a halálozás kockázata. Egyetlen adag oltás legalább 5 évre szóló védettséget ad.

A napfényes egzotikus országok árnyoldalairól

Meg kell ismételni a gyermekkori védőoltásokat felnőttkorban?

Vannak olyan betegségek (kanyaró, mumpsz, rubeola, tetanus, gyermekbénulás, szamárköhögés), melyek ellen gyermekkorban kötelezően beoltják a gyermekeket. Felnőttkorban az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola), valamint tíz évente a tetanus és a gyermekbénulás elleni védőoltás megismétlése ajánlott, különösen akkor, ha trópusi országokba látogatunk. Ennek az az oka, hogy ezekben az országokban még mindig járványos kitörések formájában gyakran előfordulnak ezek a betegségek. Ezért ajánlott kiutazás előtt egy-egy adag emlékeztető MMR és diftéria-tetanus-pertussis elleni kombinált védőoltások felvétele. Mivel ezek ismétlő oltások, így néhány nap alatt felelevenítik a gyermekkorban megszerzett védettséget.

Kérjünk egészségügyi tanácsot és védőoltást utazás előtt egy hónappal!

A védőoltások felvételére és a gyógyszerek beszerzésére időben kell gondolni, ezért utazás előtt minimum egy hónappal ajánlott felkeresni a háziorvost, vagy a legközelebbi oltóközpontot.

Forrás: Medipress
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához