Mélyen zsebbe nyúlnak a magyarok az egészségünkért

#magán orvoslás #koronavírus #Fogászat #vitaminok
2020.10.07.

Egy 4 fős vacsora árát költjük el egészséggel kapcsolatos termékekre havonta

Nem csupán a koronavírus járvány időszakára igaz, hogy kiemelt fontosságúnak tartjuk önmagunk és családtagjaink egészségét. A Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből kiderült, hogy a magyarok havonta személyenként átlagosan ~15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre.

Magánorvoshoz a lakosság négytizede jár legalább évente, főként fogorvoshoz és nőgyógyászhoz fordulnak ilyen formában. A koronavírus járvány árnyalta mindezt: a magánorvoshoz járók 15 százaléka kevesebbet szánt ilyen szolgáltatásra. Az elmúlt 2 évre visszatekintve minden 5. megkérdezett számolt be a szokásos havi kereteket meghaladó, egészségügyi célú kiadásról. A megnövekedett költséget legnagyobb részük a havi jövedelméből finanszírozta, viszont negyedük kénytelen volt a megtakarításaihoz is hozzányúlni, ötödük pedig kifejezetten erre a célra is spórolt valamennyi pénzt.

Mélyen a zsebünkbe nyúlunk

A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és kb. ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható készítményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon. Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket – csepp, vitamin, gyógytea – a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre – mint pl. a talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík – közel harmaduk költ.

Egy átlagos hónapban egy személy összesen ~15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől. Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.

Rendkívüli kiadások: nem csak a műtétek drágák

Minden 5. magyar emberre igaz, hogy az elmúlt 2 évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét. Ezek a költések leggyakrabban (38%) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).

Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51%) ez 50.000 forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20.000 forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142.000 forintra is rúghat. Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia.

Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15%) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10%). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, ill. három vagy annál több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4%), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1%).

A fogorvos a legnépszerűbb magándoki

A magyarok ~40 százaléka szokott legalább évente – ezen belül felük (18%) évente többször is – igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban (24%) fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13%). Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48%) és a felsőfokú végzettségűek (63%) járnak, ezen utóbbi csoport kb. negyede legalább félévente megy.

Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20.000 forintot fizetett ki magánrendeléseken. A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76.000 Ft volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40.000 Ft-ot költöttek.

Nem igazán rakunk félre: nem félünk egy esetleges betegségtől?

Az előre tervezés, az öngondoskodás mértékét mutatja, hogy mennyire tájékozott a lakosság az egészségügyi célú finanszírozási módokkal kapcsolatban. A magyarok közül tízből kilencen hallottak már az életbiztosításokról (és baleset- és betegségbiztosításról), kétharmaduk pedig legalább valamennyire ismeri is ezt a pénzügyi terméket. A túlnyomó többség (82-86%) hallott már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem hallott még róluk.

Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69%), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire (37%). Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelyről a többség (61%) még nem is hallott, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri (19%). Az elmúlt 2 évben nagyobb összegű orvosi ellátást finanszírozó lakosok tájékozottabbak: az egészségügyi célú pénzügyi termékek ismertsége valamivel magasabb (6-10 százalékponttal) körükben.

Mit hozott a koronavírus a pénztárcánkra nézve?

A járvány elsősorban a maszk és a fertőtlenítőszerek vásárlására hatott. A jelenleg ilyen termékeket vásárlók többsége (61-67%) korábban kevesebbet költött ezekre, ha egyáltalán vásárolt ilyeneket. Most a magyarok átlagosan 1.500 forintot fordítanak havonta fertőtlenítőszerekre, míg maszk vásárlására 900 forintot. A pandémiás időszak alatt tíz vásárlóból két-három fő a korábbinál többet költött étrend-kiegészítőkre és/vagy vitaminokra, további egészségi állapotot támogató készítményekre.

A megkérdezettek többsége (61%) havonta 5.000 forintnál kevesebbet fordított vényköteles gyógyszerekre, és csak 16%-uk fizetett 10.000 forintnál többet. A járvány a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételét negatívan befolyásolta: akik korábban is jártak magánorvoshoz, azok többsége ugyanannyit, 15 százalékuk viszont kevesebbet költött ilyesmire. A lakosság alig tizede mondta (7%), hogy többet költött erre, mint korábban.

Forrás: EgészségKalauz