Gyalogolni jó!

A reggeli gyaloglás, iskolába vagy óvodába menet, növeli a gyermek stressztűrő-képességét a nap folyamán. Ráadásul, a szapora szívverés és a vérnyomás emelkedése segít elkerülni a szív- és érrendszeri betegségeket felnőttkorban, állítja a Buffalo Egyetem új tanulmánya.

A tudósok a Medicine & Science in Sports & Exercise című folyóirat augusztusi számában arról számoltak be, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknél azt szimulálták, hogy gyalog mennek iskolába, kevésbé nőtt meg a vérnyomásuk, és kisebb stresszt érzékeltek egy feladatmegoldás során, mint azok, akiket autóval vittek iskolába, óvodába.

Stressz hatására olyan szív- és érrendszeri reakciók lépnek fel, mint szaporább szívverés, magasabb vérnyomás. Ez a gyerekeknél a későbbiekben szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, a felnőttkorban pedig érelmeszesedéshez vezethet. "A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása már gyermekkorban elkezdődik, ezért nagyon fontos, hogy legalább lassítsunk ezen a folyamaton" – magyarázza James Roemmich, az egyetem gyermekgyógyászati, mozgás- és táplálkozástani docense, aki két végzős hallgatójával, Maya Lambiase-vel és Heather Barry-vel készítette e tanulmányt.

"A testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mégpedig azzal, hogy csökkenti a stresszreakciókat. Ezért a szülőknek és pedagógusoknak minél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk, hogy a gyerekek napközben eleget mozogjanak. Ha az óvodába, iskolába gyalog vagy biciklivel megy a gyermek, és ebéd előtt futkározik egyet, az nagyon jót tesz az egészségének. A testmozgás védelmet nyújt olyan stresszhelyzetekben, mint a feladatmegoldás, a többi gyerek előtti szereplés, vagy a társaságba való beilleszkedés."

Roemmich és csapata 10 és 14 év közötti gyerekeket vont be a kísérletbe, 20 fiút és 20 lányt. A gyerekeket reggelre hívták be a viselkedéstani laboratóriumba. A résztvevők felét kényelmes ülésbe ültették, és 10 percig olyan képeket vetítettek nekik, mintha nagy forgalomban autóval utaznának. A másik csoport futógépen, az általuk választott tempóban másfél kilométert sétált hátukon táskával, a testsúlyuk 10 százalékát cipelve. Eközben egy kertvárosi környezet képeit vetítették nekik.

Húsz perc pihenő után egy úgynevezett Stroop tesztet oldattak meg velük, ami a szelektív figyelem vizsgálatára szolgál. Például különböző színű betűkkel leírt színneveket mutattak. A feladat a látott szín megnevezése a szó jelentésének figyelmen kívül hagyásával (például a "zöld" szót kék tintával írták le.)

Azoknak a gyerekeknek a szívverése, akik gyalogoltak reggel, pulzusuk három ütéssel volt több percenként, míg azoknak, akik autóztak 11-gyel ütött többet a szívük. A passzív ingázóknak a vérnyomásuk háromszor, stresszreakciójuk pedig kétszer akkorával nőtt, mint a gyaloglóké.

A stressz általános reakció, amellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden veszélyérzetet keltő ingerre. "Kísérletünk bizonyítja, hogy testmozgás befolyásolja, hogy hogyan birkózunk meg a stresszhelyzetekkel" – teszi hozzá Roemmich.