Hormonkárosító anyagok közt élünk: elfogadhatatlanul sok biszfenol jut a szervezetünkbe!
Már alacsony koncentrációban is károsítják a hormonrendszert pedig mindehol ott vannak.
Több hormonkárosító biszfenol-A jut a szervezetünkbe, mint amennyi egészségügyi szempontból elfogadható. 2024 tavaszán egy új javaslat látott napvilágot, amely a biszfenolokat korlátozná, de csak az élelmiszerrel érintkező termékekben. Eközben a BPA-t helyettesítő egyéb biszfenolok koncentrációja nő a vizeletünkben.
A CNN mutatta be nemrég azt a 2023-as tanulmányt, amely szerint a biszfenoloknak való kitettség 2018-ban 1 milliárd dollár egészségügyi kárt okozott az Egyesült Államokban. “Rákról beszélünk. A kisgyermekek agykárosodásáról beszélünk. Elhízásról és cukorbetegségről, szívbetegségekről és korai halálozásról beszélünk a felnőtteknél.” A hírben idézik azt a 2020-as ereményt, ami bemutatta, hogy azok az emberek, akiknek a vizeletében magasabb volt a biszfenol-A szintje, körülbelül 49%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg az azt követő 10 éves időszak alatt.
Mik azok a biszfenolok, hol találkozunk velük?
A biszfenolok olyan vegyi anyagok, amelyeket széles körben használják többek között polikarbonát műanyagok (PC, jelölése 7 – mint egyéb műanyag) és gyanták előállításához. A legelterjedtebb és leggyakrabban használt biszfenol a mai napig a biszfenol-A, avagy a BPA.
Ennyi mindenben lehet biszfenol
Különösen aggályos élelmiszer-csomagolásban a felhasználásuk, a biszfenolok mégis megtalálhatóak vizes palackokban, ételtároló dobozokban, de fém konzervdobozok, alumínium kulacsok, alumínium üdítős- vagy sörös dobozok, palackok tetejének bevonatában is. Szintén aggályos, hogy biszfenolok megtalálhatóak (gyerek) szemüvegekben, fogzási játékokban, vízvezeték-csövekben, gyerek játékokban, ruhákban és számos más műanyag tárgyban, például a polikarbonát terasz ablakokban, -tetőkben.
Mennyire elterjedt? A Dán Fogyasztói Tanács (Danish Consumer Council) THINK Chemicals nevű szervezetének legújabb tanulmánya biszfenolokat talált a vizsgált 121 gyermektermékek 60%-ában. A teszt biszfenol-A (BPA), biszfenol-S (BPS) és biszfenol F (BPF) jelenlétét vizsgálta, és gyakran két vagy több biszfenolt mutattak ki, néhány termék esetén magas koncentrációban.
Elfogadhatatlanul sok biszfenol jut a szervezetünkbe
2022-ben hihetetlen mértékben, több tízezerszeresen csökkenteni kellett a biszfenol-A (BPA) elfogadható napi bevitel értékét az Európai Unióban, ami jól mutatja, hogy mennyire kis mennyiségben jelent kockázatot.
2023-ban az új, lényegesen alacsonyabb elfogadható napi bevitel érték (Tolerable Daily Intake, TDI) bevezetését követően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy az emberek egészsége minden életkorban – beleértve a kisgyermekeket is – veszélyben van az ételekkel és italokkal elfogyasztott biszfenol-A (BPA) miatt. Az EFSA szakértői összehasonlították az új TDI-t az emberek becsült BPA-expozíciójával, és arra a következtetésre jutottak, hogy az európai lakosok több BPA-t fogyasztanak, mint az elfogadtható lenne.
Az emberi biomonitoring, azaz az emberi szervezetben vegyi anyagokat kereső kutatási projekt is sajnos azt mutatja, hogy elfogadhatatlanul sok biszfenol jut az emberi szervezetbe.
A szakértők kimondták, hogy a BPA humán expozíció széles körű, és sürgős intézkedésekre lenne szükség a kitettség csökkentése érdekében.
A BpA úgy tűnik, kiszorulóban van, de jön a többi
Az ipar reagált is a korlátozásra, sajnos, a sok esetben megfigyelhető módon: egy (részben) korlátozott anyagot hasonló aggodalomra okot adó anyagok váltanak fel.
Jó példa erre a hőpapírok – pl. bolti számlák – esete: mivel 2020 óta BPA már nem használható ezekben az EU-ban, a hasonlóan kockázatos biszfenol-S-el váltották ki.
A hőpapírok esete valószínűleg nem egyedi, az egyéb biszfenolok, mint a biszfenol-S és biszfenol-F vizeletben kimutatott szintje a megfigyelések szerint növekszik az összes európai régióban.
A biszfenolok hormonkárosító hatásának számos egészségügyi következménye van. Összefüggésbe hozták a magzati rendellenességekkel, az alacsony születési súllyal, valamint a csecsemők gyermekek agyi és viselkedési rendellenességeivel. Felnőtteknél a BPA-t összefüggésbe hozták a cukorbetegséggel, a szívbetegségekkel, a rákos megbetegedésekkel, az elhízással, merevedési zavarokkal és beavatkozik az immunrendszer működésébe is. A BPA-t helyettesítő többi biszfenolok az új kutatások szerint ugyanolyan egészségügyi aggodalomra adnak okot, mint az eredeti anyag. A BpS-ről és a BpF-ről tudjuk például, hogy károsítják a hormonrendszert.
Mikor tiltják be a biszfenolokat?
Az Európai Unió már 2016-ban szaporodási képességeket károsító anyagnak minősítette. Bár több tagállami hatóság, szakmai szervezet a többi biszfenol korlátozását is javasolta, ez a mai napig nem történt meg. 2020-ban a BPA hőpapírban be lett tiltva, de sajnos más biszfenolokkal lett kiváltva.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) először 2018-ban mondta ki, hogy a biszfenol-A-t (BPA) nagyon magas kockázatú anyagnak kell minősíteni, az élővilágra gyakorolt hormonkárosító hatása miatt. A PlasticsEurope – a műanyagipart képviselő kereskedelmi szövetség – öt évig küzdött és fellebbezett ezen minősítés ellen. 2023 tavaszán az EU Bíróság elutasította a PlasticsEurope fellebbezését, egyetértve azzal, hogy az ECHA helyesen minősítette a BPA-t.
A nagyon magas kockázatú anyaggá történő besorolás azt jelenti, hogy azok a vállalatok, akik továbbra is használják a BPA-t, kötelesek tájékoztatni erről a vásárlókat, ügyfeleket és közhatóságokat.
Az EFSA arra a következtetésre jutott 2023 tavaszán, hogy az emberek egészsége minden korosztályban, beleértve a kisgyermekeket is, veszélyeztetve van a biszfenol-A (BPA) étrendjükben való jelenléte miatt. Ezzel párhuzamosan a biszfenolok korlátozására született 2023 elején egy német javaslat, ám 2023 augusztusában az illetékes német hatóság “ideiglenesen” visszavonta a biszfenol-A és más biszfenolok korlátozását, mivel az ipar további adatokat gyűjtött a biszfenol kibocsátásokról és felhasználásokról. Németország ezért jelentősen át kívánja dolgozni a korlátozás tervezetet. Az Európai Bizottság ennek a korlátozási javaslatnak az eredményére várt, hogy megkezdhesse a munkát az emberi egészségre kockázatot jelentő biszfenolok kivonására.
Hogy kerülhetjük el őket?
A legtöbb tehát amit tehetünk, ha megpróbáljuk minél jobban elkerülni a biszfenolokat a mindennapokban.
Élelmiszerrel érintkező anyagok esetén
- Kerüljük az előre csomagolt élelmiszereket, így csökkentjük az esélyét, hogy biszfenolokkal érintkezzenek. Konzerv helyett friss, esetleg fagyasztott termékeket válasszunk.
- Keressünk olyan termékeket, amelyeknél a gyártó kifejezetten kijelenti, hogy nem tartalmaznak biszfenolokat (nem csak BPA-t), kerüljük a polikarbonát (PC) termékeket.
- Kerüljük a műanyagokat, használjunk üveg termékeket. Élelmiszer minőségű rozsdamentes acél is megfelelő lehet, ám az alumíniumnak gyakran van belül biszfenol tartalmú bevonata.
Ruhák, játékok esetén
- Vásároljunk bio minősítésű, organikus anyagból készült gyermekruhákat és játékokat.
- Válasszunk tömör fából készült játékokat, ha festett, keressünk természetes színezékekkel (pl. növényi pigmentekkel) készült, vízbázisú, nem mérgező festékeket.
- Keressük az EU ökocímkével ellátott játékokat.
- Ha a csecsemők/gyermekek műanyag játékot vesznek a szájukba, vegyük ki és kínáljunk biztonságosabb alternatívát.
- Kerüljük a műanyag palackokat, poharakat, tányérokat; ahol ez nem lehetséges, ott inkább gyakran töltsük újra a poharakat és a cumisüvegeket, ne hagyjuk hosszú időn át bennük az italokat.
- Kérdezzük meg a gyártókat, hogy a játékok/ruhák tartalmaznak-e biszfenolokat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mindent megtesz azért, hogy egészségesen táplálkozzon? A csomagolásra is figyeljen!
