Köszvény: ha ezekre a pontokra figyel, sokat tehet ellene

2023.10.14.

köszvény anyagcsere-betegség húgysavszint purin húgysav alkoholfogyasztás

Erős fájdalommal, a lábfej, a lábujjak vagy a kéz duzzanatával és kivörösödésével jár; ez a köszvényes roham.

A köszvényt régen a „királyok betegségének” nevezték, napjainkban inkább a jóléti társadalmak egyik gyakori anyagcsere-betegségének, a helytelen életmód egyik potenciális következményének, tipikusan a férfiak bajának mondják.

Igazak vagy előítéletekkel terheltek ezek a megállapítások? Érvényes a kutyaharapást szőrével megállapítás? Vagyis, ha az életmód okozza a köszvényt, akkor életmódváltással enyhíthetők is a kínzó tünetek?

Valóban a férfiak kórképe a köszvény?

A köszvényes fájdalommal küzdők közül csak körülbelül minden kilencedik beteg nő. A 65 év feletti férfiak közül átlagosan minden harmadik férfi köszvényes. Férfiaknál tipikusan 40-50 éves kor között jelentkeznek az első köszvényes rohamok, míg nők esetében ez 50-60 éves korra tehető.

A húst hússal evés és az alkohol okozza a köszvényt?

A köszvény anyagcsere-betegség, amelynek a kialakulásáért genetikai tényezők mellett a táplálkozás és az életmód okolható. Az egyoldalú, vöröshúsban, kolbászfélékben, belsőségekben dús táplálkozás, az elhízás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás mind-mind rizikófaktorok, és hozzájárulnak a betegség kialakulásához.

Kétség nem fér hozzá, hogy bizonyos életmódbeli tényezők jelentős mértékben hozzájárulnak a köszvény kialakulásához. Tény azonban, hogy az életmódfaktoroknak a már kialakult panaszok kordában tartásában is szerepe van. A purinszegény diétán (a purinból keletkezik a köszvényt okozó húgysav) és az alkohol kerülésén túl egyéb tanácsok is adhatók a betegeknek.

A húgysavszint mérése önmagában kevés

A köszvényre jellemző, hogy a húgysav kórosan felszaporodik a vérben (hyperuricaemia) és a szövetekben. Megjegyzendő azonban, hogy az emelkedett húgysavszint nem vezet szükségszerűen köszvényhez, és akut köszvényes rohamok idején is lehet alacsony a húgysavszint. A beteg beszámolója, illetve a laborlelet mellett a képalkotó diagnosztikai eljárások (pl. röntgen, ultrahang) alkalmasak a köszvény diagnózisának felállítására/megerősítésére.

Mi zajlik a szervezetben, és mit tapasztal a köszvényes beteg?

Amennyiben a laborlelet emelkedett húgysavszintet mutat, akkor ez két okra vezethető vissza:

Lehetséges, hogy a normálisnál több húgysav képződik a szervezetben (jellemzően a táplálékkal bevitt nagy mennyiségű purinból keletkezik a húgysav-fölösleg);
Előfordulhat, hogy a húgysav nem megfelelő mennyiségben távozik a vizelettel. Vagyis, megbomlik az egyensúly, ami egyébként a normális szervezetbeni húgysav-szintet biztosítja.

A köszvény valamennyi kellemetlen és fájdalmas tünetét a húgysav okozza

A húgysav olyan mértékben felszaporodhat a vérben, hogy képtelen oldott állapotban maradni. Ha ez bekövetkezik, akkor tűszerűen kiválnak a húgysav-, vagy ún. urátkristályok, lerakódások (tophus-ok) képződnek az ízületekben és azok körül, illetve a vesékben. A keletkezett kristályok „magukhoz vonzzák” a fehérvérsejteket, és hirtelen fellépő

heves fájdalmat,
gyulladást,
bőrpírt,
melegséget
és duzzanatot okozhatnak;

ez a köszvényes roham. Kezelés híján nagyobb lerakódások, úgynevezett köszvényes csomók képződhetnek az ízületekben vagy azok körül, amik károsíthatják az ízületet és a csontot.

Leggyakrabban a lábfejekben, a lábujjakban (nagy lábujj), a kéz és a könyök ízületeiben történik meg a lerakódás, tehát a hidegnek leginkább kitett helyeken, ahol a húgysav kiválásának, kikristályosodásának a valószínűsége a legnagyobb.

A lerakódott húgysav rohamszerű, kínzó, görcsös fájdalom kialakulásához vezet, ami gyakran éjszaka jelentkezik. A hirtelen vagy néhány óra alatt fellépő köszvényes roham a nyomásra és mozgásra fokozódó fájdalom mellett az érintett testrész duzzanatával, felmelegedésével, kivörösödésével jár. Két köszvényes roham között hosszabb idő is eltelhet, akár néhány hónap is, de fontos tudni, hogy a fájdalommentes időszakban is folytatódik a húgysavlerakódás a szervezetben. A lassú lerakódási folyamat végül a lábfej-, a kéz-, a könyök- és egyéb ízületek deformálódásához is vezethet.

Hogyan kezelhetők az akut köszvényes rohamok?

Az akut rohamok tüneti kezelésére, egyfajta „tűzoltásra”, általában nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagokat alkalmaznak. Egy részük vény nélkül is kapható a patikákban. Ezek az NSAID-ok csillapítják ugyan a fájdalmat és csökkentik a gyulladást, de nem orvosolják a háttérben álló okot, azaz nem csökkentik a magas húgysavszintet.

Mi lehet a hosszú távú megoldás?

Az akut terápia mellett, vagy is a fel-fel lángoló panaszok enyhítése mellett hosszú távon is kezelni kell a köszvényt.

Logikusnak tűnik a megoldás:

csökkenteni kell a képződő húgysav mennyiségét, vagy
elő kell segíteni a már kialakult húgysav szervezetből történő kiürülését.

Hogyan csökkenthető a húgysavszint? – életmódtanácsok, amiket érdemes megfogadni

• A húgysav a purinból képződik; étrendi változtatásokkal, diétával elérhető az, hogy kevesebb purin jusson a szervezetbe, és kevesebb húgysav képződhessen belőle.

• Sok esetben a purinszegény diéta elegendő a tünetmentes állapot eléréséhez: bizonyos ételek, italok mellőzésével a kínzó, köszvényes fájdalmak elkerülhetők.

• Nemcsak az állati, de a növényi eredetű ételek is tartalmazhatnak purint. Legmagasabb a vöröshúsok és húskészítmények, különösen a belsőségek (pl. máj, tüdő) purintartalma, ezért ezek fogyasztását nagymértékben csökkenteni kell. Jó tudni, hogy a tenger gyümölcsei és egyes halak (pl. szardínia, makréla, lazac) is nagy mennyiségben tartalmaznak purint.

• A naponta fogyasztott kis mennyiségű (40-80 g) hús elkészítésénél a párolást, főzést célszerű előnyben részesíteni a sütéssel szemben.

• A kevesebb húsfogyasztást ellensúlyozni kell azzal, hogy a diétázók több tejet és tejterméket fogyasztanak. Zsírszegény tejet, tejfölt és alacsony zsírtartalmú sajtokat nyugodtan fogyaszthatnak a betegek, és használhatják ezeket ételek készítéséhez is.

• Amennyiben a köszvényes személy nem elhízott vagy cukorbeteg, tehát a szénhidrátbevitelt elhízás vagy diabétesz miatt nem szükséges korlátozni, akkor fogyaszthat kenyeret, süteményeket, tésztákat, kekszeket.

• Vigyázat! Egyes zöldségek viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak purint, így azok fogyasztásával óvatosnak kell lenni; ilyenek a babfélék, a lencse és a borsó.

• A gyümölcsök közül viszonylag szabadon válogathatnak a diétázó betegek.

• A komplementer és az alternatív medicinában régóta alkalmazzák a meggyet a köszvény kezelésére. Az antioxidánsokban és gyulladáscsökkentő összetevőkben dús meggy vagy meggylé fogyasztása enyhíti a köszvényes ízületi gyulladás tüneteit. Egy vizsgálat szerint már napi 10-12 szem meggy elfogyasztása is 35 %-kal csökkentheti a köszvényes roham előfordulását. Lényeges, hogyha meggyléként fogyasztja valaki a meggyet, akkor kerülje a fruktózos leveket, mert azok a fruktóztartalmuk miatt emelhetik a szérum húgysavszintet.

• Minél több C-vitamint érdemes fogyasztani. Akik naponta 500 mg C-vitamint fogyasztanak, azoknál 12 %-kal kisebb eséllyel alakul ki köszvény. Úgy tűnik, hogy minél magasabb a napi C-vitamin-bevitel, annál alacsonyabb a szérum húgysavszint, és annál jelentősebb mértékű a húgysav kiválasztása.

• A fűszerezésnél nem célszerű csípős, erős paprikát, borsot, tormát és mustárt használni.

• A köszvényben szenvedőknek bőséges mennyiségű folyadékot kell fogyasztaniuk, akár napi 2,5 litert is, ezzel elősegítve a húgysav vizelettel való távozását.

• Kerülni kell a kiszáradást, mert az köszvényes rohamot provokálhat. A szaunázás vagy az intenzív fizikai munka/sporttevékenység, ha erős izzadással jár, ronthat az állapoton. Lényeges az esetlegesen kiszáradással fenyegető helyzetekben a megfelelő mértékű folyadékbevitelre ügyelni. Optimális esetben tiszta víz fogyasztása javasolt. Tapasztalatok alapján kevesebb köszvényes roham fordul elő, ha az érintetteknél bőséges mennyiségű a napi vízbevitel.

• Az alkohol fogyasztása köszvényes betegeknél kerülendő.

• Meglepő, de a kávé élvezetéről nem kell lemondaniuk a köszvényeseknek. Több vizsgálat igazolta a kávéfogyasztás és az alacsonyabb szérum húgysavszint közti kapcsolatot. Vagyis, a kávézás kedvező hatásúnak mutatkozik a magas húgysavszintű egyéneknél.

• Megéri fogyni. A szérum húgysavszint és az elhízás közötti kapcsolat bizonyított. A fogyás jelentős csökkenést idézhet elő a szérum húgysavszintben, illetve ritkábbá teheti a köszvényes rohamok előfordulását. Kiemelendő azonban, hogy a fokozatos fogyás előnyösebb, mint a drasztikus fogyás.

• Érdemes a kalóriabevitel csökkentése mellett a testmozgásra is figyelmet fordítani; hiszen úgy tűnik, hogy az ülő munkát/életmódot folytató férfiak körében gyakoribb a köszvény, mint a fizikailag aktív társaiknál.

• Kerülendő a stressz. Nem teljesen egyértelmű a mindennapi emocionális stressznek a szérum húgysavszintre kifejtett hatása, de valószínűsíthető, hogy a stresszes periódusok átmeneti emelkedést okoznak a húgysavszintben, vagyis ronthatnak a köszvényesek állapotán.

Amennyiben a diéta és az életmódbeli változtatások nem vezetnek eredményre, gyógyszeres kezelésre is lehetőség van. Húgysavképződést gátló és egyéb módon ható szerek is rendelkezésre állnak, vényköteles formában.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás:

(1) Kakutani-Hatayama M et al. Nonpharmacological Management of Gout and Hyperuricemia: Hints for Better Lifestyle. Am J Lifestyle Med. 2015;11(4):321-329.

(2) Juraschek SP et al. Effects of vitamin C supplementation on gout risk: results from the Physicians’ Health Study II trial. Am. J. Clin. Nutr. 2022;116:812-819.